
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Fiatal muzsikusok népzenei koncertjeivel, tánc- és énektanítással, élőszavas mesemondással, kézműves foglalkozással és hajnalig tartó táncházzal várja az odalátogatókat a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a Kriza János Csűr programhelyszínére július 18-23. között.
2023. július 14., 13:012023. július 14., 13:01
2023. július 14., 13:022023. július 14., 13:02
Minden nap más tájegység muzsikája csendül majd fel, és kap hangsúlyt a Kriza János Csűrben, amelynek programja a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány támogatásával és közreműködésével jön létre.
Július 18-án, kedden örkői tánc- és népdaloktatással, illetve viseletbemutatóval indul a délután.
Előadásokat és felnőtteknek szóló meséket is meghallgathatnak az érdeklődők, Orza Călin koreográfus, András Lóránd szociológus társaságában arra keresi a választ majd, hogy vajon mit jelent a tánc a háromszéki cigányok életében? Isztojka Máté mesemondó pedig a mese fontosságáról beszél a felnőttek életében.
Szerdán Viski táncoktatás s viseletbemutató tekinthető meg, emellett néprajzi előadások és mesemondás is lesz a helyszínen, valamint Ádám Gyula fotókiállítását nyitják meg 15 órától.
Csütörtökön Sóvidék lesz középpontban, viseletbemutató és táncoktatás mellett Both József, a Népművészet Ifjú Mestere könyvbemutatóján Kolozs megyei roma mesterségek rejtelmeibe nyerhetnek betekintést a látogatók.
Pénteken Molnár Szabolcs és András Lóránd beszélget a cigányzenészek erdélyi helyzetéről, 17 órától pedig az Ipolymenti táncok kapnak főszerepet, 20 óra 30 perctől pedig a Tokos Zenekar és a Bekecs Néptáncszínház műsora előzi meg a hajnalig tartó táncmulatságot.
A fesztivál utolsó napján, szombaton moldvai és gyimesi dallamok és táncmozdulatok kerülnek előtérbe. 14 órától a pusztinai születésű Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című könyvbemutatójára kerül sor, ezt követően egészen 19 óráig
Aznap 19 órától Fazakas-Timaru Carina zárja a mesemondók sorát.
A Kriza János Csűrnél szerdától szombatig 11 és 16 óra között kézműves foglalkozást tartanak gyerekeknek Erdély legkiválóbb kézműves mesterei, esténként pedig mulatság várja a látogatókat egészen hajnalig.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!