
Egyre több kárt okoznak a medvék, a legelőkre kihajtott teheneket sem kímélik. Tehetetlenek a gazdák velük szemben. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Május közepe óta már legalább 11 szarvasmarha esett medvék támadásának áldozatul a Gyergyószentmiklóshoz tartozó legelőkön. Ezek azonban csak azok az esetek, melyeket a gazdák kártérítés reményében be is jelentettek.
2020. július 14., 09:012020. július 14., 09:01
A gálpataki részen öt, Magasbükkben és Várbükkben is több marhát támadtak meg a medvék – sorolja Mezei Szabolcs a gyergyószentmiklósi városháza illetékese a hozzá bejelentett eseteket. Ezek az állatok az idei legeltetési idény kezdete, azaz május eleje óta ölte meg a medve, ez a szám pedig jóval magasabb, mint más években.
Nem ijesztette el sem a kutyaugatás, sem az emberek kiáltásai, de még a helyszínre érkező vadőr riasztólövései sem.
A városháza illetékesét az egyik gazda panasza nyomán kerestük fel, aki elmondta, hogy még májusban, alig hajtották ki a marhákat, két nap után meg is ölte a medve az ő tehenét, aztán sorozatban hallotta, hogy egyik vagy másik ismerősének állata is hasonlóan járt. A háziállat elvesztése padig komoly gond, hiszen jár ugyan kártérítés,
Egy jól tejelő másik tehenet azonban nem tud venni a gazda ebből a pénzből – panaszolja, ugyanakkor akár másfél-, két év is eltelik, míg az állat tulajdonosa megkapja a kártérítést.
A kártérítés jóváhagyásának megvan a törvény által előírt folyamata: a miután a pásztor értesíti erről, a gazda bejelenti a kárt az önkormányzat munkatársa (Gyergyószentmiklós esetében a városháza Mező- és erdőgazdálkodási szakosztályának vezetője. Mezei Szabolcs) még aznap, vagy legkésőbb másnap
A bejelentésnek minél hamarabb meg kell történnie (az előírás szerint maximum 72 óra, de ebbe nem számítják be a hétvégi munkaszüneti napokat), de az előírástól függetlenül azért is, mert
A gazda írásos bejelentése nyomén összehívják az illetékes bizottságot a környezetvédelmi, erdővédelmi hatóságok helyi illetékesei, illetve az adott területen érdekelt vadásztársaság meghívásával. Jegyzőkönyv készül, benne az állat becsült súlya és más szükséges adatok, ami majd a brassói erdővédelmi hatósághoz kerül, és az ő jóváhagyásuk után lehet várni a kártérítést. A jóváhagyás viszonylag időben (1-2 hónap alatt) megjön, de maga a megítélt összeg már jóval később.
Mezei Szabolcs megjegyzi, a gazdák elbeszéléséből, hogy a hozzá beérkező bejelentések mellett legalább 5-6 további hasonló medvetámadás is történhetett az elmúlt időszakban. Ennek egyik fő oka az, hogy csak azok után a háziállatok után jár kártérítés, amelyeket időben jelentenek, de
Nehezíti a kárfelmérést még, ha a gazda a helyszíni szemle előtt elviszi a tetemet.
Vadkár mindig volt és mindig lesz is, de jelentősen csökkenne az esetek száma, ha a kártékony medvéket kilőhetnék a vadászok. A vadásztársaságok minden ilyen medvetámadást dokumentálnak, csatolva a kilövési kérelmet, de az illetékes környezetvédelmi hatóságok válasza rendre az, hogy a kilövés nem indokolt – mutat rá Mezei.
Pedig egyértelműen tapasztalható, hogy amióta nem vadászhatják őket a medvék nem félnek az embertől. Mezei Szabolcs is többször tapasztalta, hogy
Az is egy ok – teszi hozzá a szakember – hogy néhány kivételtől eltekintve a legelők sincsenek úgy karban tartva mint régebben. A korábban jól belátható füves területeken terjeszkednek az erdők, bokrok, fák jelennek meg, amelyek megint a vadaknak kedveznek.
Miközben a vadkárokról beszélgetünk Mezei Szabolcshoz újabb jelentés érkezik telefonon: a hétvégén újabb, immár a tizenegyedik szarvasmarhát ölte meg a medve az egyik Gyergyószentmiklóshoz tartozó legelőn.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!