Nem ijesztette el sem a kutyaugatás, sem az emberek kiáltásai, de még a helyszínre érkező vadőr riasztólövései sem.

A gazda mindenképpen károsult marad

A városháza illetékesét az egyik gazda panasza nyomán kerestük fel, aki elmondta, hogy még májusban, alig hajtották ki a marhákat, két nap után meg is ölte a medve az ő tehenét, aztán sorozatban hallotta, hogy egyik vagy másik ismerősének állata is hasonlóan járt. A háziállat elvesztése padig komoly gond, hiszen jár ugyan kártérítés,

Egy jól tejelő másik tehenet azonban nem tud venni a gazda ebből a pénzből – panaszolja, ugyanakkor akár másfél-, két év is eltelik, míg az állat tulajdonosa megkapja a kártérítést.

A kártérítés jóváhagyásának megvan a törvény által előírt folyamata: a miután a pásztor értesíti erről, a gazda bejelenti a kárt az önkormányzat munkatársa (Gyergyószentmiklós esetében a városháza Mező- és erdőgazdálkodási szakosztályának vezetője. Mezei Szabolcs) még aznap, vagy legkésőbb másnap

A bejelentésnek minél hamarabb meg kell történnie (az előírás szerint maximum 72 óra, de ebbe nem számítják be a hétvégi munkaszüneti napokat), de az előírástól függetlenül azért is, mert

A gazda írásos bejelentése nyomén összehívják az illetékes bizottságot a környezetvédelmi, erdővédelmi hatóságok helyi illetékesei, illetve az adott területen érdekelt vadásztársaság meghívásával. Jegyzőkönyv készül, benne az állat becsült súlya és más szükséges adatok, ami majd a brassói erdővédelmi hatósághoz kerül, és az ő jóváhagyásuk után lehet várni a kártérítést. A jóváhagyás viszonylag időben (1-2 hónap alatt) megjön, de maga a megítélt összeg már jóval később.

Több esetet be sem jelentenek

Mezei Szabolcs megjegyzi, a gazdák elbeszéléséből, hogy a hozzá beérkező bejelentések mellett legalább 5-6 további hasonló medvetámadás is történhetett az elmúlt időszakban. Ennek egyik fő oka az, hogy csak azok után a háziállatok után jár kártérítés, amelyeket időben jelentenek, de

Nehezíti a kárfelmérést még, ha a gazda a helyszíni szemle előtt elviszi a tetemet.

Hiába kérik a kilövést

Vadkár mindig volt és mindig lesz is, de jelentősen csökkenne az esetek száma, ha a kártékony medvéket kilőhetnék a vadászok. A vadásztársaságok minden ilyen medvetámadást dokumentálnak, csatolva a kilövési kérelmet, de az illetékes környezetvédelmi hatóságok válasza rendre az, hogy a kilövés nem indokolt – mutat rá Mezei.
Pedig egyértelműen tapasztalható, hogy amióta nem vadászhatják őket a medvék nem félnek az embertől. Mezei Szabolcs is többször tapasztalta, hogy

Az is egy ok – teszi hozzá a szakember – hogy néhány kivételtől eltekintve a legelők sincsenek úgy karban tartva mint régebben. A korábban jól belátható füves területeken terjeszkednek az erdők, bokrok, fák jelennek meg, amelyek megint a vadaknak kedveznek.

Miközben a vadkárokról beszélgetünk Mezei Szabolcshoz újabb jelentés érkezik telefonon: a hétvégén újabb, immár a tizenegyedik szarvasmarhát ölte meg a medve az egyik Gyergyószentmiklóshoz tartozó legelőn.