Egyre több kárt okoznak a medvék, a legelőkre kihajtott teheneket sem kímélik. Tehetetlenek a gazdák velük szemben. Képünk illusztráció • Fotó: Barabás Ákos
A gálpataki részen öt, Magasbükkben és Várbükkben is több marhát támadtak meg a medvék – sorolja Mezei Szabolcs a gyergyószentmiklósi városháza illetékese a hozzá bejelentett eseteket. Ezek az állatok az idei legeltetési idény kezdete, azaz május eleje óta ölte meg a medve, ez a szám pedig jóval magasabb, mint más években.
Van úgy, hogy a medve megöli ugyan a tehenet, de nincs ideje jóllakni belőle, mert a kutyák és az emberek elűzik, de volt olyanra is példa, hogy a vad addig nem mozdult el a tetem mellől, míg míg minden számára ehetőt meg nem evett.
Nem ijesztette el sem a kutyaugatás, sem az emberek kiáltásai, de még a helyszínre érkező vadőr riasztólövései sem.
A gazda mindenképpen károsult marad
A városháza illetékesét az egyik gazda panasza nyomán kerestük fel, aki elmondta, hogy még májusban, alig hajtották ki a marhákat, két nap után meg is ölte a medve az ő tehenét, aztán sorozatban hallotta, hogy egyik vagy másik ismerősének állata is hasonlóan járt. A háziállat elvesztése padig komoly gond, hiszen jár ugyan kártérítés,
de itt csak az állat súlyát veszik figyelembe és olyan áron számolják ki az értékét, amit a vágóhíd adna érte.
Egy jól tejelő másik tehenet azonban nem tud venni a gazda ebből a pénzből – panaszolja, ugyanakkor akár másfél-, két év is eltelik, míg az állat tulajdonosa megkapja a kártérítést.
A kártérítés jóváhagyásának megvan a törvény által előírt folyamata: a miután a pásztor értesíti erről, a gazda bejelenti a kárt az önkormányzat munkatársa (Gyergyószentmiklós esetében a városháza Mező- és erdőgazdálkodási szakosztályának vezetője. Mezei Szabolcs) még aznap, vagy legkésőbb másnap
a helyszínen kell rögzítse a vadkár tényét és körülményeit.
A bejelentésnek minél hamarabb meg kell történnie (az előírás szerint maximum 72 óra, de ebbe nem számítják be a hétvégi munkaszüneti napokat), de az előírástól függetlenül azért is, mert
ha késlekednek az erdőn a tetemhez minden esetben visszatérő medve szinte nyom nélkül felfalja a marhát, mielőtt helyszíni szemle megtörténne.
A gazda írásos bejelentése nyomén összehívják az illetékes bizottságot a környezetvédelmi, erdővédelmi hatóságok helyi illetékesei, illetve az adott területen érdekelt vadásztársaság meghívásával. Jegyzőkönyv készül, benne az állat becsült súlya és más szükséges adatok, ami majd a brassói erdővédelmi hatósághoz kerül, és az ő jóváhagyásuk után lehet várni a kártérítést. A jóváhagyás viszonylag időben (1-2 hónap alatt) megjön, de maga a megítélt összeg már jóval később.
Átlagosan 3000 lejjel számolva a kártérítés összegét (ez esetenként különböző, mert a három napos borjútól a 600 kilós tehénig többféle szerepel a veszteséglistán), már 30 ezer lejre várnak a gazdák.
Több esetet be sem jelentenek
Mezei Szabolcs megjegyzi, a gazdák elbeszéléséből, hogy a hozzá beérkező bejelentések mellett legalább 5-6 további hasonló medvetámadás is történhetett az elmúlt időszakban. Ennek egyik fő oka az, hogy csak azok után a háziállatok után jár kártérítés, amelyeket időben jelentenek, de
az is feltétel, hogy az elpusztult állat rendelkezzen fülszámmal, azaz a papírjai rendben legyenek, és szerepeljenek az állatorvos jegyzékében, illetve a gazdalajstromban is.
Nehezíti a kárfelmérést még, ha a gazda a helyszíni szemle előtt elviszi a tetemet.
Hiába kérik a kilövést
Vadkár mindig volt és mindig lesz is, de jelentősen csökkenne az esetek száma, ha a kártékony medvéket kilőhetnék a vadászok. A vadásztársaságok minden ilyen medvetámadást dokumentálnak, csatolva a kilövési kérelmet, de az illetékes környezetvédelmi hatóságok válasza rendre az, hogy a kilövés nem indokolt – mutat rá Mezei.
Pedig egyértelműen tapasztalható, hogy amióta nem vadászhatják őket a medvék nem félnek az embertől. Mezei Szabolcs is többször tapasztalta, hogy
akár 20 méterre is közel engedik magukhoz az embert, ügyet sem vetve rá, így nem riasztja el őket a csordák mellett a pásztor jelenléte sem.
Az is egy ok – teszi hozzá a szakember – hogy néhány kivételtől eltekintve a legelők sincsenek úgy karban tartva mint régebben. A korábban jól belátható füves területeken terjeszkednek az erdők, bokrok, fák jelennek meg, amelyek megint a vadaknak kedveznek.
A jól őrzött karámokat béként hagyja a vadállat, az éjszakára bezárt marha biztonságban van, a támadások főként a legelőn történnek.
Miközben a vadkárokról beszélgetünk Mezei Szabolcshoz újabb jelentés érkezik telefonon: a hétvégén újabb, immár a tizenegyedik szarvasmarhát ölte meg a medve az egyik Gyergyószentmiklóshoz tartozó legelőn.
24h
