
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A korábbi két napon jegyzett, 6000-nél magasabb esetszámhoz képest kevesebb, 5759 új koronavírusos esetet regisztráltak Romániában az elmúlt huszonnégy órában. A koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma 101-el nőtt, intenzív osztályon pedig – rekordot jelentő – 923 személyt kezelnek.
2020. október 31., 14:192020. október 31., 14:19
2020. október 31., 14:252020. október 31., 14:25
Koronavírus-helyzet október 31-én
| Székelyföld | Románia | ||
| Hargita | 3042 (+102) | Országos | 241 339 (+5753) |
| Kovászna | 2221 (+35) | Elhunyt | 6968 (+101) |
| Maros | 5350 (+293) | Gyógyult | 172 513 (+4616) |
A hivatalos tájékoztatás szerint az elmúlt 24 óra alatt 5753 fertőzöttet diagnosztizáltak Romániában, összlétszámuk jelenleg 241 339. Ezt megelőzően pénteken 6546-tal – ami az eddigi rekord –, csütörtökön 6481-gyel, szerdán 5343-mal, kedden 4724-gyel, hétfőn 2844-gyel, vasárnap 3855-tel, szombaton 4761-gyel, múlt pénteken 5028-cal emelkedett az újonnan azonosított betegek száma Romániában.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport tájékoztatása szerint az elmúlt egy nap alatt 101, koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet jegyeztek, velük 6968-re nőtt a járvány áldozatainak száma. Intenzív osztályon rekordot jelentő 923 személyt kezelnek (egy nappal ezelőtt 917). A járvány kezdete óta 172 513 személy gyógyult ki a koronavírus okozta Covid-19 betegségből. Eddig 3 242 748 koronavírustesztet végeztek és dolgoztak fel országszerte, 36 181-et az elmúlt 24 órában.
Ami az újratesztelések számát illeti, az országban 2448 személynek lett ismét pozitív a koronavírus-tesztje, közülük 15 személynek Kovászna megyében, háromnak pedig Maros megyében (Hargita megyében ezúttal nem kaptak újabb pozitív eredményt az újratesztelések során).
A Stratégiai Kommunikációs Csoport tájékoztatása szerint az ezer lakosra jutó igazolt fertőzések száma a következőképpen alakult:
Hargita megyében 3;
Maros megyében 3,32;
míg Kovászna megyében 2,33 ezrelék.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.