
Fodor Imre illyefalvi polgármester: az önkormányzati képviselők eleinte szkeptikusan fogadták a metropolisz-övezet ötletét
Fotó: Tuchiluș Alex
Miért jó, hogy a megyeszékhely és közelében levő községek egy metropolisz-övezetbe egyesültek, mi oldódik-oldódott meg e társulás által? – többek között ezek a kérdések kerültek újra terítékre a kedden, Illyefalván tartott polgármester-találkozón. Mint elhangzott, ezáltal megoldhatók lesznek a kóbor kutyák és lovak okozta gondok, de lehetőség lesz közös közlekedési hálózat és autóbuszpark, további bicikliutak építésére is.
2024. május 14., 19:472024. május 14., 19:47
2024. május 14., 21:062024. május 14., 21:06
A Sepsi Metropolisz Övezet két éve alakult meg Sepsiszentgyörgy és a közelében levő 12 falu közösségi fejlesztési egyesületbe társulásával:
A csatlakozást minden helyi tanácsnak jóvá kellett hagynia, de az illyefalvi önkormányzatnak csak második nekifutásra sikerült, mert kezdetben szkeptikusan fogadták az önkormányzati képviselők az ötletet – tért ki az előzményekre a házigazdai szerepkörben levő Fodor Imre illyefalvi polgármester.
Az illyefalvi polgármesteri találkozó után csoportkép is készült
Fotó: Tuchiluș Alex
Azóta viszont már büszkeségre okot adó tény, hogy
– fejtette ki az illyefalvi elöljáró.
Értékelte a megyeszékhelyen látható fejlődést, különösen a mobilitási terv keretében történt utcafelújításokat, bicikliutakat, közszállítás megújítását, mint fogalmazott, ezt terjesztenék ki régiós szintre.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a társulás egyértelmű üzenete, hogy egy csapatot alkotnak és „ahol összhang van, ott fejlődés, haladás, eredmények vannak”. Hozzátette: az RMDSZ támogatása nélkül
Sepsiszentgyörgy és a környező falvak összenőttek, gyakorlatilag úgy működnek mint egy nagyváros, amelynek a különböző negyedeit a falvak jelentik.
A települések közti szoros kapcsolatot Árkossal példázta a polgármester:
Elindult 12 elektromos autóbusz beszerzése, amellyel jövőre
– vázolta Antal Árpád. Ugyanakkor bicikliutak további építése is kilátásban van az övezeten belül – tette hozzá a polgármester.
Fotó: Pinti Attila
Törvény kötelezi a községeket, hogy állatmenhelyeket létesítsenek, ezt is közösen oldják meg a metropoliszövezeten belül – tudtuk meg Tóth Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármestertől. Erre a célra
Mint elhangzott, ezt a kérdést szintén csak régiós szinten lehet megoldani, hiszen a megyeközpontban a folyamatos befogás mellett is van kóbor kutya – nyilván a környező falvakból is bejöhetnek.
Ezt a jelenséget csak úgy lehet felszámolni, ha a tulajdonosok majd csak pénz ellenében tudják kiváltan a menhelyről az állatokat – egészítette ki Antal Árpád.
Ami az elektromos buszokat illeti, a mintegy 6 millió euró értékű csomagban benne van a töltésükhöz járó állomás is, melyet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által megvásárolt volt autóbuszpályaudvarra telepítenek. Ennek felújítása folyamatban van, most éppen az áramellátás biztosításán dolgoznak.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt fejtegette, hogy minden rendszer piramisszerűen épül fel, így a választási rendszer is: ha egyik képviseleti (községi, városi, megyei, országos) szint kiesik, az egész rendszer bukik. A községek bevételei igen kis hányadát – 15-25 százalékát – jelenti a költségvetésüknek, még Kézdivásárhely esetében sem nagyobb ez az arány, mint 26 százalék. Minden egyéb összeg külső forrásból jön és aki úgy gondolja, hogy „úgyis meglett volna!”, az nem Romániában él – vélekedett a tanácselnök. Szerinte országos képviselet nélkül gyakorlatilag
– fejtegette. „Sok pénz van az országban, de ha nem vagyunk az asztalnál, nem kapunk belőle” – fogalmazott Tamás Sándor, aki „politikai családként” határozta meg a jelen levő, illetve háromszéki csapatot és szembeállította a független, illetve rendszerhez, közösséghez tartozó polgármestereket és az általuk vezetett önkormányzatok fejlődését.
Fotó: Tuchiluș Alex
Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a tervezett közigazgatási átszervezés nyomán létrejön a Brassó, Hargita, Kovászna megyét magába foglaló szupermegye, akkor a székelyföldi települések dolgairól is Brassóban döntenek majd.
Lezuhant szombaton egy drón a Suceava megyei Botoșenița Mare térségében, egy kukoricásban. A becsapódás helyén mintegy egy méter átmérőjű és 30 centiméter mély kráter keletkezett.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
1 hozzászólás