
Fodor Imre illyefalvi polgármester: az önkormányzati képviselők eleinte szkeptikusan fogadták a metropolisz-övezet ötletét
Fotó: Tuchiluș Alex
Miért jó, hogy a megyeszékhely és közelében levő községek egy metropolisz-övezetbe egyesültek, mi oldódik-oldódott meg e társulás által? – többek között ezek a kérdések kerültek újra terítékre a kedden, Illyefalván tartott polgármester-találkozón. Mint elhangzott, ezáltal megoldhatók lesznek a kóbor kutyák és lovak okozta gondok, de lehetőség lesz közös közlekedési hálózat és autóbuszpark, további bicikliutak építésére is.
2024. május 14., 19:472024. május 14., 19:47
2024. május 14., 21:062024. május 14., 21:06
A Sepsi Metropolisz Övezet két éve alakult meg Sepsiszentgyörgy és a közelében levő 12 falu közösségi fejlesztési egyesületbe társulásával:
A csatlakozást minden helyi tanácsnak jóvá kellett hagynia, de az illyefalvi önkormányzatnak csak második nekifutásra sikerült, mert kezdetben szkeptikusan fogadták az önkormányzati képviselők az ötletet – tért ki az előzményekre a házigazdai szerepkörben levő Fodor Imre illyefalvi polgármester.
Az illyefalvi polgármesteri találkozó után csoportkép is készült
Fotó: Tuchiluș Alex
Azóta viszont már büszkeségre okot adó tény, hogy
– fejtette ki az illyefalvi elöljáró.
Értékelte a megyeszékhelyen látható fejlődést, különösen a mobilitási terv keretében történt utcafelújításokat, bicikliutakat, közszállítás megújítását, mint fogalmazott, ezt terjesztenék ki régiós szintre.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a társulás egyértelmű üzenete, hogy egy csapatot alkotnak és „ahol összhang van, ott fejlődés, haladás, eredmények vannak”. Hozzátette: az RMDSZ támogatása nélkül
Sepsiszentgyörgy és a környező falvak összenőttek, gyakorlatilag úgy működnek mint egy nagyváros, amelynek a különböző negyedeit a falvak jelentik.
A települések közti szoros kapcsolatot Árkossal példázta a polgármester:
Elindult 12 elektromos autóbusz beszerzése, amellyel jövőre
– vázolta Antal Árpád. Ugyanakkor bicikliutak további építése is kilátásban van az övezeten belül – tette hozzá a polgármester.
Fotó: Pinti Attila
Törvény kötelezi a községeket, hogy állatmenhelyeket létesítsenek, ezt is közösen oldják meg a metropoliszövezeten belül – tudtuk meg Tóth Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármestertől. Erre a célra
Mint elhangzott, ezt a kérdést szintén csak régiós szinten lehet megoldani, hiszen a megyeközpontban a folyamatos befogás mellett is van kóbor kutya – nyilván a környező falvakból is bejöhetnek.
Ezt a jelenséget csak úgy lehet felszámolni, ha a tulajdonosok majd csak pénz ellenében tudják kiváltan a menhelyről az állatokat – egészítette ki Antal Árpád.
Ami az elektromos buszokat illeti, a mintegy 6 millió euró értékű csomagban benne van a töltésükhöz járó állomás is, melyet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által megvásárolt volt autóbuszpályaudvarra telepítenek. Ennek felújítása folyamatban van, most éppen az áramellátás biztosításán dolgoznak.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt fejtegette, hogy minden rendszer piramisszerűen épül fel, így a választási rendszer is: ha egyik képviseleti (községi, városi, megyei, országos) szint kiesik, az egész rendszer bukik. A községek bevételei igen kis hányadát – 15-25 százalékát – jelenti a költségvetésüknek, még Kézdivásárhely esetében sem nagyobb ez az arány, mint 26 százalék. Minden egyéb összeg külső forrásból jön és aki úgy gondolja, hogy „úgyis meglett volna!”, az nem Romániában él – vélekedett a tanácselnök. Szerinte országos képviselet nélkül gyakorlatilag
– fejtegette. „Sok pénz van az országban, de ha nem vagyunk az asztalnál, nem kapunk belőle” – fogalmazott Tamás Sándor, aki „politikai családként” határozta meg a jelen levő, illetve háromszéki csapatot és szembeállította a független, illetve rendszerhez, közösséghez tartozó polgármestereket és az általuk vezetett önkormányzatok fejlődését.
Fotó: Tuchiluș Alex
Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a tervezett közigazgatási átszervezés nyomán létrejön a Brassó, Hargita, Kovászna megyét magába foglaló szupermegye, akkor a székelyföldi települések dolgairól is Brassóban döntenek majd.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás