
Hatalmas károkat okozott a 2005-ös, udvarhelyszéki árvíz. Az áradás áldozataira emlékeznek vasárnap a templomokban. Archív
Fotó: Balázs Attila
A 2005-ös udvarhelyszéki árhullám áldozatainak emlékére szólnak vasárnap a harangok. Eme vidék természetikatasztrófa-történetének leggyászosabb napja augusztus 23. 2005-ben a hirtelen támadó felhőszakadás iszonyú pusztítást végzett. A falként alázúduló víz mindent vitt. Hét településen tizenhatan lelték halálukat a hullámsírban. Idén a járványhelyzet templomi kereteket szab az emlékezésnek.
2020. augusztus 22., 15:502020. augusztus 22., 15:50
A nagy árvízként emlegetett özön katasztrófa-mérlege szerint 24 millió euró kárt szenvedett Udvarhelyszék azon a napon. A Nyikó-, a Szejke-, Bosnyák- és a Sükő-patak által rongált falvak gyászoló népe másnap soha nem látott összefogást tapasztalt meg.
Karácsonyra fizikailag talpra állt a katasztrófa sújtotta vidék népe, a lelkekben további hullámokat vetett a szenvedés.
A feketebetűs nap gyász-, fogadalmi- és hálaadó alkalommá vált. Idén a Farkaslaki Polgármesteri Hivatal és az érintett egyházközségek nem tartják meg az ötévenként szokásos megemlékezést a nyikómalomfalvi-székelyszentléleki útelágazásnál lévő árvízemlékműnél. A járványügyi intézkedések miatt egyéni megemlékezésre bátorítanak.
A hodgyai református templomban vasárnap előrehozottan ülik újkenyér ünnepét. Három ifjú első alkalommal él az úrvacsorai jegyekkel. Közülük Csiszár Lehel a nagy árvízkor veszítette el hodgyai nagyszüleit és malomfalvi nagymamáját. A gyülekezet a templomban imádkozik értük.
Fejhajtással adóznak emléküknek, ugyanakkor hálát adnak Istennek, hogy hitet, segítséget adott a bajban.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!