Tizennégy év a vádlottak padján: Borboly Csaba védőügyvédje avatott be a részletekbe

Bogdan szerint a lehallgatásokat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végezte; a védelem később olyan eredeti felvételt is megtalált, amelyen szerepelt a katonai egység azonosítója.

Az ügy kezdetén a legsúlyosabb vádak között a vesztegetés elfogadása és a hivatali visszaélés szerepelt. A vesztegetési szál egy feljelentő állítására épült, aki azt mondta, hogy pénzt adott Borbolynak. A védőügyvéd ismertetése szerint a férfi később közölte, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről vették rá a feljelentésre, korábbi állításai pedig nem feleltek meg a valóságnak.

– idézte a feljelentőt a védő. A DNA ezt követően megszüntette a vesztegetési ügyet, a hivatali visszaélés és az okiratokkal kapcsolatos vádak azonban megmaradtak.

Bogdan szerint különös körülmény, hogy amikor a később kifogásolt ügyintézés zajlott, az érintetteket már megfigyelték a román titkosszolgálat munkatársai. Kérdés, ha a hatóságok tudhatták, hogy bizonyos iratok hiányoznak, miért hagyták végigmenni az ügyintézési folyamatot?

Két hiányzó iratból lett büntetőügy

A hivatali visszaélés vádjának egyik központi eleme két dokumentum hiánya volt:

• a tervező helyszíni rendelkezése,

• illetve a műszaki ellenőr igazolása.

Az ügy pikantériája Bogdan szerint az, hogy ezek kötelezővé tételét korábban éppen Borboly Csaba kezdeményezte megyei tanácselnökként. Azért vezette be a szigorúbb belső szabályozást, hogy az útépítő cégek munkáját a tervező és a műszaki ellenőr is írásban igazolja.

,,Amikor a több tucat oldalas dokumentáció Borboly elé került, az illetékes alkalmazottak azt jelezték, hogy minden irat rendben van. A két papír azonban valójában hiányzott” – fogalmazott az ügyvéd. Bogdan szerint az alkalmazottak más munkálatok aktáiból tettek át iratokat a dossziéba, így az teljesnek látszott. A hiányt később a Számvevőszék tárta fel, de azok, akiknek a dokumentumokat elő kellett volna állítaniuk, a védő szerint nem vádlottként, hanem tanúként kerültek az ügybe.

A kár, amelyet a védelem szerint már rendeztek

A per másik kulcseleme az úgynevezett letéti tárolás (custodie) rendszer volt. Ennek keretében még télen megvásárolták és kifizették az útépítéshez szükséges anyagokat, amelyeket az időjárás javulása után építettek be. A Számvevőszék akkor kifogásolta ezt az eljárást, a védő szerint azonban a bírósági gyakorlat később jogszerűnek ismerte el ezt a megoldást, amit országszerte széles körben használnak.

Ahol eltérést állapítottak meg a kifizetett összeg és az elvégzett munka értéke között, ott a különbözetet meghatározták, és a kivitelező cég azt visszafizette.

A megyei tanács álláspontja szerint kifizetések történtek el nem végzett munkákra, illetve hamis dokumentumok alapján. A jogerős döntés elbírálatlanul hagyta a Hargita megyei önkormányzat és egy község polgármesteri hivatalának polgári kereseteit.

A védő különösen furcsának nevezte, hogy a megyei tanács saját jogi osztálya mellett külső ügyvédeket fogadott, akik szerinte egy idő után keményebb álláspontot képviseltek, mint maga a DNA.

A Krónika részéről megkérdeztük, hogy pontosan hány polgári pert folytatnak Borboly Csaba megyei önkormányzati alelnök ellen?

,,Összesen négy ilyen eljárás indult, amelyek közül egy fel van függesztve. A már lezárt ügyekben a szakértői vizsgálatok igazolták az elvégzett munkák műszaki megfelelőségét, a pénzügyi eltéréseket pedig rendezték” – fogalmazott Sergiu Bogdan.

Azt is megkérdeztük, hogy mennyire romániai sajátosság, hogy egy büntetőügy tizennégy évet tart? A védőügyvéd szerint

Már az öt-tíz éves büntetőeljárásokat is különösen elhúzódónak tekintik, a tizennégy év pedig minden mérce szerint extrém. Az ügyben tizenhárom bíró vett részt, több alkalommal lényegében újra kellett kezdeni az eljárást. A fellebbezést ezzel szemben gyorsan elbírálták, új bizonyítást sem tartottak szükségesnek.

Erkölcsi kártérítés?

A jogerős döntés Borbolyt felmentette a folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, az arra való felbujtás és az igazságszolgáltatási szervek félrevezetésének vádja alól. A két okirat-hamisítási vádpontban az elévülés miatt szűnt meg az eljárás. Bogdan szerint különösen fontos, hogy a bíróság a hivatali visszaélés esetében nem pusztán elévülést állapított meg. A védő úgy értelmezi a jogerős döntést, hogy a bíróság a legerősebb felmentési okot alkalmazta: a cselekmény nem létezik. Ezért szerinte büntetőjogi értelemben az ehhez kapcsolt kár sem tartható fenn.

– fogalmazott a védőügyvéd.

Sergiu Bogdan ugyanakkor óvakodott attól, hogy a tizennégy éves eljárásért egyetlen intézményt tegyen felelőssé. Mint fogalmazott, nem vizsgálta a DNA tevékenységét, ezért nem állíthatja, hogy a korrupcióellenes ügyészség részéről visszaélés történt. A kérdés szerinte inkább az: miért folytatódott még éveken át az ügy azután is, hogy kiderült, az útépítési anyagok léteztek, a munkálatok műszaki megfelelőségét szakértők vizsgálták, és az eredeti tervvel is alapvető problémák voltak?

„Ha a bíróság azt mondja, hogy a cselekmény nem létezik, az azt jelenti, hogy

– összegezte a tizennégy éves büntetőeljárás egyik legfontosabb tanulságát Borboly Csaba védőügyvédje.