
Friss, még ropogós. Kirsch Attila kezében a programfüzet
Fotó: Szász Cs. Emese
Aki a Kultúrpalota titkaira kíváncsi, szívesen hallgat marosvásárhelyi sikersztorikat, nézeget régi és új vásárhelyi arcokat, vagy egyszerűen csak találkozni és beszélgetni szeretne a „földijeivel”, annak ott a helye június 28–30. között zajló Marosvásárhelyiek 7. Világtalálkozóján.
2019. június 25., 15:082019. június 25., 15:08
2019. június 25., 15:252019. június 25., 15:25
Programfüzettel a kezében mutatta be a sajtónak a háromnaposra bővült Marosvásárhelyiek 7. Világtalálkozójának programkínálatát Kirsch Attila főszervező. Az idei kínálatból sem hiányoznak a jól megszokott világtalálkozós programok, de minden évben sikerül újdonsággal is meglepni az esemény lelkes közönségét. Kirsch Attila elmondta, a programfüzetből mindenki kap, aki feliratkozik majd a Marosvásárhelyiek Címtárába, amelynek bővítését hosszútávon tervezik, hogy legyen egy adatbázisuk arról, hol élnek marosvásárhelyiek.
Reggel 10 órától a Kultúrpalota és a Közigazgatási Palota titkaiba fogja bevezetni az érdeklődőket Oniga Erika művészettörténész. Kirsch Attila szerint Oniga Erika a Kultúrpalotáról órákat tudna mesélni, de ezúttal 90 percben fogja bemutatni az épületet, olyan helyeket is bejárva, amelyek a látogatók előtt amúgy zárva vannak. 11.15-től Győrfi Zalán a barokk stílus marosvásárhelyi emlékeit mutatja meg majd az érdeklődőknek. 12.30-tól pedig a középkori várat ismerhetjük meg a kutató szemével, miközben az idegenvezető szerepét Soós Zoltán régész játssza.
Pénteken 18 órától megnyílik a Tucat Vásárhelyi fotókiállítás: a meglévő 24 mellett újabb 12 ismerős arc köszön vissza majd a fényképeken a Kultúrpalota előcsarnokában, majd
Szombaton már reggel 10 órától különböző marosvásárhelyi sikersztorikkal ismerkedhetnek az érdeklődők a Kultúrpalota kistermében, a koncertmester ugyanúgy beszél szakmájáról, életéről, mint a balerina, a fiatal méhész vagy a színész. Szombaton 18 órakor kezdődik majd az a nagy érdeklődésre számot tartó előadás is, amikor Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő arról beszél, hogy Európa válaszúton van.
A vasárnap már hagyományosan zajlik a Marosvásárhelyiek Világtalálkozóján, reggel 10 órakor ima a marosvásárhelyiekért zajlik a Bolyai téri unitárius templomban. A templomozás után pedig mindenkit várnak az eseményzáró búcsúreggelire a templomkertbe.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!