
Fotó: Pinti Attila
A székelyföldi autonómiatörekvésekről tartott csütörtöki tusványosi beszélgetésen eredetileg úgy tervezték, hogy a civilek eszközeire fognak fókuszálni. Szó esett azonban a szellemi és a politikai elit felelősségéről, sőt arról is, hogy változásra van szükség, az utóbbi években ugyanis elsikkadni látszik az autonómia kivívásáért folytatott „harc” iránti érdeklődés Székelyföldön.
2024. július 25., 17:162024. július 25., 17:16
2024. július 25., 17:372024. július 25., 17:37
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója rögtön a beszélgetés kezdetén leszögezte, nagyon fontos, hogy mindannyian elgondolkodjunk azon, mi is az autonómia és miért kell nekünk. Mint fogalmazott, számára a megmaradásunk, jogaink garanciája.
– fogalmazott, hozzátéve, figyelembe véve, hogy az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek hogyan viseltetnek a nemzeti kisebbségek sorsa iránt, különösen szükségünk van erre a társadalmi szerződésre.
Fotó: Pinti Attila
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke az előtte szólóhoz csatlakozva elmondta, a Jogvédelmi Szolgálat igazgatója tulajdonképpen megfogalmazta az alapvetést, az SZNT pedig húsz éve megfogalmazta ennek a jogi keretét, ami pontosan meghatározza, hogy a Székely Nemzeti Tanács mint civil szervezet hogyan képzeli el ezt a politikai projektet.
Fotó: Pinti Attila
Véleménye szerint egyfelől ennek a politikai érvényesítésével volt a gond az elmúlt két évtizedben, másfelől azonban az sem elhanyagolható, hogy
Györgyi Attila, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke azt ecsetelte, az EMSZ-nél nem tudnak célként tekinteni az autonómiára, mivel úgy vélik, az sokkal inkább egy olyan eszköz, amit ha sikerül érvényesíteni, akkor egy stabil pilléreken nyugvó területi és gazdasági önrendelkezést fog eredményezni, amely hatalmas felelősséget ad a kezünkbe.
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte ugyanakkor, a rendelkezésükre álló eszközök mindegyikével igyekeznek támogatni a megvalósításra irányuló törekvést.
A beszélgetésben résztvevők részletesen is kifejtették, nagyon fontos, hogy mind a politikai, mind pedig a szellemi elit változtasson a hozzáállásán és százszázalékosan az ügy mellé álljon.
Ugyanakkor mindannyian kiemelt fontosságúnak tartják, az autonómia civil vonzatát is, azaz, hogy nemcsak a civil szervezetek, hanem egyénenként mindenki tud ennek érdekében tenni, akár azzal is, ha beszél a fontosságáról.
Fotó: Pinti Attila
Incze Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke úgy látja, az autonómiáért folytatott küzdelmi stratégiában változásra van szükség.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez szeretnének ők is segítséget nyújtani, és rendszeres konzultációt kezdeményezni, hogy beszélgessenek arról, kinek milyen eszközei és lehetőségei vannak, ebből pedig kihozzák a lehető legtöbbet.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
Stabilitási prémium a fiataloknak, támogatás a munkáltatóknak és több online szolgáltatás – több ponton is változott a munkanélküli-biztosítási rendszer.
szóljon hozzá!