
Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Több visszásságra is rávilágított
Fotó: Gergely Imre
Törvénymódosításra készülnek a parlamentben, amely többek közt előírná az összes vállalkozás számára, hogy kötelező éves díjat fizessenek a kereskedelmi kamaráknak, de egy úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk a cégvezetőknek. Ezek ellen tiltakozik nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet.
2022. május 25., 22:072022. május 25., 22:07
A szervezetek által kiadott közös közlemény szerint fájlalják, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót szerdán Gyergyószentmiklóson az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetője, Barabás Csaba. Kijelentette:
Erre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. Úgy gondolják, hogy ez csakis a kamarák mesterséges fenntartásáról szól. A tiltakozást Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és PSD-s honatyáknak címezik, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.
Barabás ugyanakkor több olyan ügyre is felhívta a figyelmet, amelyek súlyosan érintik a gazdasági társaságok életét, és amelyekre a parlament döntéshozóitól és az illetékes intézményektől várnának megoldásokat. Ezek közül az egyik konkrétan Hargita megyei cégeket érint:
Emiatt sok olyan cég van, amely képtelen ezt kifizetni, és több száz munkavállaló állása került így veszélybe. Az Arbor kezdeményezésére az illetékes hatóság vizsgálatot indított az ügyben – ennek eredményét várják.
Egy másik ilyen probléma, hogy a betegszabadság alatt a munkaadónak kell kifizetnie a beteg alkalmazott utáni járulékot, amit a biztosító visszafizet neki. Azonban ez a pénz nagyon hosszú idő múlva, 8-9 hónap múlva érkezik meg a cég számlájára, ami gondot jelent. További kérdés, amivel szembesülnek, hogy a népszámlálás önkitöltő szakaszában résztvevőknek jár egy szabadnap. Ezt azonban a cégek nem tudják elszámolni, nincs erre jogalap.
– fogalmaz az Arbor vezetője.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
1 hozzászólás