Tiltakoznak a kötelező kamarai tagság ellen, a nehéz helyzetbe jutott cégeknek segítenének

Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Több visszásságra is rávilágított

Fotó: Gergely Imre

Törvénymódosításra készülnek a parlamentben, amely többek közt előírná az összes vállalkozás számára, hogy kötelező éves díjat fizessenek a kereskedelmi kamaráknak, de egy úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk a cégvezetőknek. Ezek ellen tiltakozik nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet.

Gergely Imre

2022. május 25., 22:072022. május 25., 22:07

A szervezetek által kiadott közös közlemény szerint fájlalják, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót szerdán Gyergyószentmiklóson az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetője, Barabás Csaba. Kijelentette:

nem értenek egyet azzal, hogy kötelezővé válik minden vállalkozás számára a kamarai tagság.

Erre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. Úgy gondolják, hogy ez csakis a kamarák mesterséges fenntartásáról szól. A tiltakozást Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és PSD-s honatyáknak címezik, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.

Egyéb problémák

Barabás ugyanakkor több olyan ügyre is felhívta a figyelmet, amelyek súlyosan érintik a gazdasági társaságok életét, és amelyekre a parlament döntéshozóitól és az illetékes intézményektől várnának megoldásokat. Ezek közül az egyik konkrétan Hargita megyei cégeket érint:

miután a Hargita Gáz múlt évtől megszüntette szolgáltatói tevékenységét, a gázszolgáltatás egy másik szolgáltatóhoz került, és a fogyasztóknak 20-30-szoros áron számlázták a gázt november és december hónapra.

Emiatt sok olyan cég van, amely képtelen ezt kifizetni, és több száz munkavállaló állása került így veszélybe. Az Arbor kezdeményezésére az illetékes hatóság vizsgálatot indított az ügyben – ennek eredményét várják.

Egy másik ilyen probléma, hogy a betegszabadság alatt a munkaadónak kell kifizetnie a beteg alkalmazott utáni járulékot, amit a biztosító visszafizet neki. Azonban ez a pénz nagyon hosszú idő múlva, 8-9 hónap múlva érkezik meg a cég számlájára, ami gondot jelent. További kérdés, amivel szembesülnek, hogy a népszámlálás önkitöltő szakaszában résztvevőknek jár egy szabadnap. Ezt azonban a cégek nem tudják elszámolni, nincs erre jogalap.