
Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Több visszásságra is rávilágított
Fotó: Gergely Imre
Törvénymódosításra készülnek a parlamentben, amely többek közt előírná az összes vállalkozás számára, hogy kötelező éves díjat fizessenek a kereskedelmi kamaráknak, de egy úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk a cégvezetőknek. Ezek ellen tiltakozik nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet.
2022. május 25., 22:072022. május 25., 22:07
A szervezetek által kiadott közös közlemény szerint fájlalják, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót szerdán Gyergyószentmiklóson az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetője, Barabás Csaba. Kijelentette:
Erre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. Úgy gondolják, hogy ez csakis a kamarák mesterséges fenntartásáról szól. A tiltakozást Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és PSD-s honatyáknak címezik, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.
Barabás ugyanakkor több olyan ügyre is felhívta a figyelmet, amelyek súlyosan érintik a gazdasági társaságok életét, és amelyekre a parlament döntéshozóitól és az illetékes intézményektől várnának megoldásokat. Ezek közül az egyik konkrétan Hargita megyei cégeket érint:
Emiatt sok olyan cég van, amely képtelen ezt kifizetni, és több száz munkavállaló állása került így veszélybe. Az Arbor kezdeményezésére az illetékes hatóság vizsgálatot indított az ügyben – ennek eredményét várják.
Egy másik ilyen probléma, hogy a betegszabadság alatt a munkaadónak kell kifizetnie a beteg alkalmazott utáni járulékot, amit a biztosító visszafizet neki. Azonban ez a pénz nagyon hosszú idő múlva, 8-9 hónap múlva érkezik meg a cég számlájára, ami gondot jelent. További kérdés, amivel szembesülnek, hogy a népszámlálás önkitöltő szakaszában résztvevőknek jár egy szabadnap. Ezt azonban a cégek nem tudják elszámolni, nincs erre jogalap.
– fogalmaz az Arbor vezetője.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás