
Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Több visszásságra is rávilágított
Fotó: Gergely Imre
Törvénymódosításra készülnek a parlamentben, amely többek közt előírná az összes vállalkozás számára, hogy kötelező éves díjat fizessenek a kereskedelmi kamaráknak, de egy úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk a cégvezetőknek. Ezek ellen tiltakozik nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet.
2022. május 25., 22:072022. május 25., 22:07
A szervezetek által kiadott közös közlemény szerint fájlalják, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót szerdán Gyergyószentmiklóson az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetője, Barabás Csaba. Kijelentette:
Erre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. Úgy gondolják, hogy ez csakis a kamarák mesterséges fenntartásáról szól. A tiltakozást Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és PSD-s honatyáknak címezik, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.
Barabás ugyanakkor több olyan ügyre is felhívta a figyelmet, amelyek súlyosan érintik a gazdasági társaságok életét, és amelyekre a parlament döntéshozóitól és az illetékes intézményektől várnának megoldásokat. Ezek közül az egyik konkrétan Hargita megyei cégeket érint:
Emiatt sok olyan cég van, amely képtelen ezt kifizetni, és több száz munkavállaló állása került így veszélybe. Az Arbor kezdeményezésére az illetékes hatóság vizsgálatot indított az ügyben – ennek eredményét várják.
Egy másik ilyen probléma, hogy a betegszabadság alatt a munkaadónak kell kifizetnie a beteg alkalmazott utáni járulékot, amit a biztosító visszafizet neki. Azonban ez a pénz nagyon hosszú idő múlva, 8-9 hónap múlva érkezik meg a cég számlájára, ami gondot jelent. További kérdés, amivel szembesülnek, hogy a népszámlálás önkitöltő szakaszában résztvevőknek jár egy szabadnap. Ezt azonban a cégek nem tudják elszámolni, nincs erre jogalap.
– fogalmaz az Arbor vezetője.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
1 hozzászólás