
Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Több visszásságra is rávilágított
Fotó: Gergely Imre
Törvénymódosításra készülnek a parlamentben, amely többek közt előírná az összes vállalkozás számára, hogy kötelező éves díjat fizessenek a kereskedelmi kamaráknak, de egy úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk a cégvezetőknek. Ezek ellen tiltakozik nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet.
2022. május 25., 22:072022. május 25., 22:07
A szervezetek által kiadott közös közlemény szerint fájlalják, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót szerdán Gyergyószentmiklóson az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetője, Barabás Csaba. Kijelentette:
Erre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. Úgy gondolják, hogy ez csakis a kamarák mesterséges fenntartásáról szól. A tiltakozást Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és PSD-s honatyáknak címezik, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.
Barabás ugyanakkor több olyan ügyre is felhívta a figyelmet, amelyek súlyosan érintik a gazdasági társaságok életét, és amelyekre a parlament döntéshozóitól és az illetékes intézményektől várnának megoldásokat. Ezek közül az egyik konkrétan Hargita megyei cégeket érint:
Emiatt sok olyan cég van, amely képtelen ezt kifizetni, és több száz munkavállaló állása került így veszélybe. Az Arbor kezdeményezésére az illetékes hatóság vizsgálatot indított az ügyben – ennek eredményét várják.
Egy másik ilyen probléma, hogy a betegszabadság alatt a munkaadónak kell kifizetnie a beteg alkalmazott utáni járulékot, amit a biztosító visszafizet neki. Azonban ez a pénz nagyon hosszú idő múlva, 8-9 hónap múlva érkezik meg a cég számlájára, ami gondot jelent. További kérdés, amivel szembesülnek, hogy a népszámlálás önkitöltő szakaszában résztvevőknek jár egy szabadnap. Ezt azonban a cégek nem tudják elszámolni, nincs erre jogalap.
– fogalmaz az Arbor vezetője.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
1 hozzászólás