
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Múlt héten két feljelentést tett a Hargita Megyei Környezetőrség tarlótűz miatt, miután kiderült, hogy a tettesek természetvédelmi területen lévő száraz növényzetet gyújtottak fel.
2022. március 28., 17:122022. március 28., 17:12
„Mivel a tarlók, nádasok, bozótok vagy füves területek égetése a védett területeken és az ökológiai rehabilitációs területeken bűncselekménynek minősül, és három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal sújtható, a Hargita Megyei Környezetőrség két rendben tett feljelentést az illetékes bűnügyi szerveknél” – írja Facebook-bejegyzésében a környezetőrség. Domokos Szilárd, a környezetőrség főfelügyelője úgy nyilatkozott hétfőn, hogy
Ugyanakkor háromezer lejes bírságot róttak ki egy személyre tarlóégetés miatt. Domokos Szilárd azt is elmondta, hogy a környezetőrség térképet készít a felperzselt területekről, és elküldi a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA), amely eljár a tettesek szankcionálása érdekében. A tűzoltóság szintén értesíti az intézményt a felgyújtott területekről.
Haschi András, az APIA vezetője arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy eddig már több mint 250 gazda vesztette el az Európai Unió által biztosított mezőgazdasági támogatást amiatt, hogy felgyújtotta a területét.
Az év eleje óta Hargita megyében már 1600 hektárnyi terület perzselődött fel a tűzoltóság adatai szerint, de ez a szám nem pontos, mert sok esetben önkéntesek próbálják eloltani a tüzet. Haschi András, a Hargita megyei APIA igazgatója pénteken bejelentette, hogy azok a gazdák, akik felégetik területeiket, nem kapják meg az idei uniós támogatást sem a mezőgazdasági területre, sem az állattartásra.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!