
Keresik a forrásokat, hogy kiaknázhassák a természeti adottságokat Csíkmadarason
Fotó: Veres Nándor
Jelentős összeget kell biztosítania a csíkmadarasi önkormányzatnak ahhoz, hogy a remények szerint a föld mélyén található termálvizet a felszínre hozzák. A mélyfúrás becsült összegét tavaly óta megnövelték, ennek kifizetéséhez támogatást kell szereznie a községnek.
2021. március 28., 19:022021. március 28., 19:02
Több mint egy éve hirdettek először közbeszerzési eljárást egy 1200 méteres mélységig tartó fúrás elvégzésére Csíkmadarason, ahol termálvizet keresnek. A licitre nem volt jelentkező, időközben pedig újraértékelték a szükséges munkálatok elvégzésének becsült összegét – tudtuk meg Péter Dávidtól. A község polgármestere szerint

A becslések és remények szerint több mint egy kilométeres mélységben található termálvizet igyekszik felszínre hozni az a kutatófúrás, amelyet a csíkmadarasi önkormányzat szeretne elvégeztetni. Az engedélyek megvannak, de kivitelező még nincs.
Arra számítanak, hogy mivel mélyfúrásról van szó, valószínűleg csak nagy cégek, akár kőolaj-kitermelésben és feltárásban érdekelt vállalatok fognak jelentkezni, amelyek rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel és szakértelemmel.
Péter Dávid azt is elmondta, a feltáráshoz szükséges engedély időtartamának meghosszabbítását elfogadta az Altalajkincsek Országos Ügynöksége, így még két év áll rendelkezésükre a munkálatok elvégzésére. Ő úgy számol,
A kutatófúrás célja olyan mélységi termálvízréteg feltárása, amelyből később felszínre hozható és hasznosítható a becslések szerint 60-70 Celsius fokos hőmérsékletű víz.
Korábban, 1950-es és ’60-as években végzett kutatófúrások során nem jutottak mélyebbre 600 méternél, ahol 37 Celsius-fok volt a víz hőmérséklete, ez pedig 20 méter magasra tört fel a felszínen.
A községben kezdeményező csoport is alakult korábban egy élményfürdő létrehozása érdekében, akik a Madaraspart Rt.-t is bejegyeztették erre a célra.
Péter Dávid szerint nincs mentsége a településnek, ha a rendelkezésre álló altalajkincseket nem használja ki, a természeti adottságoknak, a Hargita közelségének köszönhetően pedig a turizmus fejlesztése jelentheti az előrelépést, ezért is fontos a fúrás.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!