
Keresik a forrásokat, hogy kiaknázhassák a természeti adottságokat Csíkmadarason
Fotó: Veres Nándor
Jelentős összeget kell biztosítania a csíkmadarasi önkormányzatnak ahhoz, hogy a remények szerint a föld mélyén található termálvizet a felszínre hozzák. A mélyfúrás becsült összegét tavaly óta megnövelték, ennek kifizetéséhez támogatást kell szereznie a községnek.
2021. március 28., 19:022021. március 28., 19:02
Több mint egy éve hirdettek először közbeszerzési eljárást egy 1200 méteres mélységig tartó fúrás elvégzésére Csíkmadarason, ahol termálvizet keresnek. A licitre nem volt jelentkező, időközben pedig újraértékelték a szükséges munkálatok elvégzésének becsült összegét – tudtuk meg Péter Dávidtól. A község polgármestere szerint

A becslések és remények szerint több mint egy kilométeres mélységben található termálvizet igyekszik felszínre hozni az a kutatófúrás, amelyet a csíkmadarasi önkormányzat szeretne elvégeztetni. Az engedélyek megvannak, de kivitelező még nincs.
Arra számítanak, hogy mivel mélyfúrásról van szó, valószínűleg csak nagy cégek, akár kőolaj-kitermelésben és feltárásban érdekelt vállalatok fognak jelentkezni, amelyek rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel és szakértelemmel.
Péter Dávid azt is elmondta, a feltáráshoz szükséges engedély időtartamának meghosszabbítását elfogadta az Altalajkincsek Országos Ügynöksége, így még két év áll rendelkezésükre a munkálatok elvégzésére. Ő úgy számol,
A kutatófúrás célja olyan mélységi termálvízréteg feltárása, amelyből később felszínre hozható és hasznosítható a becslések szerint 60-70 Celsius fokos hőmérsékletű víz.
Korábban, 1950-es és ’60-as években végzett kutatófúrások során nem jutottak mélyebbre 600 méternél, ahol 37 Celsius-fok volt a víz hőmérséklete, ez pedig 20 méter magasra tört fel a felszínen.
A községben kezdeményező csoport is alakult korábban egy élményfürdő létrehozása érdekében, akik a Madaraspart Rt.-t is bejegyeztették erre a célra.
Péter Dávid szerint nincs mentsége a településnek, ha a rendelkezésre álló altalajkincseket nem használja ki, a természeti adottságoknak, a Hargita közelségének köszönhetően pedig a turizmus fejlesztése jelentheti az előrelépést, ezért is fontos a fúrás.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!