
Keresik a forrásokat, hogy kiaknázhassák a természeti adottságokat Csíkmadarason
Fotó: Veres Nándor
Jelentős összeget kell biztosítania a csíkmadarasi önkormányzatnak ahhoz, hogy a remények szerint a föld mélyén található termálvizet a felszínre hozzák. A mélyfúrás becsült összegét tavaly óta megnövelték, ennek kifizetéséhez támogatást kell szereznie a községnek.
2021. március 28., 19:022021. március 28., 19:02
Több mint egy éve hirdettek először közbeszerzési eljárást egy 1200 méteres mélységig tartó fúrás elvégzésére Csíkmadarason, ahol termálvizet keresnek. A licitre nem volt jelentkező, időközben pedig újraértékelték a szükséges munkálatok elvégzésének becsült összegét – tudtuk meg Péter Dávidtól. A község polgármestere szerint

A becslések és remények szerint több mint egy kilométeres mélységben található termálvizet igyekszik felszínre hozni az a kutatófúrás, amelyet a csíkmadarasi önkormányzat szeretne elvégeztetni. Az engedélyek megvannak, de kivitelező még nincs.
Arra számítanak, hogy mivel mélyfúrásról van szó, valószínűleg csak nagy cégek, akár kőolaj-kitermelésben és feltárásban érdekelt vállalatok fognak jelentkezni, amelyek rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel és szakértelemmel.
Péter Dávid azt is elmondta, a feltáráshoz szükséges engedély időtartamának meghosszabbítását elfogadta az Altalajkincsek Országos Ügynöksége, így még két év áll rendelkezésükre a munkálatok elvégzésére. Ő úgy számol,
A kutatófúrás célja olyan mélységi termálvízréteg feltárása, amelyből később felszínre hozható és hasznosítható a becslések szerint 60-70 Celsius fokos hőmérsékletű víz.
Korábban, 1950-es és ’60-as években végzett kutatófúrások során nem jutottak mélyebbre 600 méternél, ahol 37 Celsius-fok volt a víz hőmérséklete, ez pedig 20 méter magasra tört fel a felszínen.
A községben kezdeményező csoport is alakult korábban egy élményfürdő létrehozása érdekében, akik a Madaraspart Rt.-t is bejegyeztették erre a célra.
Péter Dávid szerint nincs mentsége a településnek, ha a rendelkezésre álló altalajkincseket nem használja ki, a természeti adottságoknak, a Hargita közelségének köszönhetően pedig a turizmus fejlesztése jelentheti az előrelépést, ezért is fontos a fúrás.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!