
Keresik a forrásokat, hogy kiaknázhassák a természeti adottságokat Csíkmadarason
Fotó: Veres Nándor
Jelentős összeget kell biztosítania a csíkmadarasi önkormányzatnak ahhoz, hogy a remények szerint a föld mélyén található termálvizet a felszínre hozzák. A mélyfúrás becsült összegét tavaly óta megnövelték, ennek kifizetéséhez támogatást kell szereznie a községnek.
2021. március 28., 19:022021. március 28., 19:02
Több mint egy éve hirdettek először közbeszerzési eljárást egy 1200 méteres mélységig tartó fúrás elvégzésére Csíkmadarason, ahol termálvizet keresnek. A licitre nem volt jelentkező, időközben pedig újraértékelték a szükséges munkálatok elvégzésének becsült összegét – tudtuk meg Péter Dávidtól. A község polgármestere szerint

A becslések és remények szerint több mint egy kilométeres mélységben található termálvizet igyekszik felszínre hozni az a kutatófúrás, amelyet a csíkmadarasi önkormányzat szeretne elvégeztetni. Az engedélyek megvannak, de kivitelező még nincs.
Arra számítanak, hogy mivel mélyfúrásról van szó, valószínűleg csak nagy cégek, akár kőolaj-kitermelésben és feltárásban érdekelt vállalatok fognak jelentkezni, amelyek rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel és szakértelemmel.
Péter Dávid azt is elmondta, a feltáráshoz szükséges engedély időtartamának meghosszabbítását elfogadta az Altalajkincsek Országos Ügynöksége, így még két év áll rendelkezésükre a munkálatok elvégzésére. Ő úgy számol,
A kutatófúrás célja olyan mélységi termálvízréteg feltárása, amelyből később felszínre hozható és hasznosítható a becslések szerint 60-70 Celsius fokos hőmérsékletű víz.
Korábban, 1950-es és ’60-as években végzett kutatófúrások során nem jutottak mélyebbre 600 méternél, ahol 37 Celsius-fok volt a víz hőmérséklete, ez pedig 20 méter magasra tört fel a felszínen.
A községben kezdeményező csoport is alakult korábban egy élményfürdő létrehozása érdekében, akik a Madaraspart Rt.-t is bejegyeztették erre a célra.
Péter Dávid szerint nincs mentsége a településnek, ha a rendelkezésre álló altalajkincseket nem használja ki, a természeti adottságoknak, a Hargita közelségének köszönhetően pedig a turizmus fejlesztése jelentheti az előrelépést, ezért is fontos a fúrás.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!