
Keresik a forrásokat, hogy kiaknázhassák a természeti adottságokat Csíkmadarason
Fotó: Veres Nándor
Jelentős összeget kell biztosítania a csíkmadarasi önkormányzatnak ahhoz, hogy a remények szerint a föld mélyén található termálvizet a felszínre hozzák. A mélyfúrás becsült összegét tavaly óta megnövelték, ennek kifizetéséhez támogatást kell szereznie a községnek.
2021. március 28., 19:022021. március 28., 19:02
Több mint egy éve hirdettek először közbeszerzési eljárást egy 1200 méteres mélységig tartó fúrás elvégzésére Csíkmadarason, ahol termálvizet keresnek. A licitre nem volt jelentkező, időközben pedig újraértékelték a szükséges munkálatok elvégzésének becsült összegét – tudtuk meg Péter Dávidtól. A község polgármestere szerint

A becslések és remények szerint több mint egy kilométeres mélységben található termálvizet igyekszik felszínre hozni az a kutatófúrás, amelyet a csíkmadarasi önkormányzat szeretne elvégeztetni. Az engedélyek megvannak, de kivitelező még nincs.
Arra számítanak, hogy mivel mélyfúrásról van szó, valószínűleg csak nagy cégek, akár kőolaj-kitermelésben és feltárásban érdekelt vállalatok fognak jelentkezni, amelyek rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel és szakértelemmel.
Péter Dávid azt is elmondta, a feltáráshoz szükséges engedély időtartamának meghosszabbítását elfogadta az Altalajkincsek Országos Ügynöksége, így még két év áll rendelkezésükre a munkálatok elvégzésére. Ő úgy számol,
A kutatófúrás célja olyan mélységi termálvízréteg feltárása, amelyből később felszínre hozható és hasznosítható a becslések szerint 60-70 Celsius fokos hőmérsékletű víz.
Korábban, 1950-es és ’60-as években végzett kutatófúrások során nem jutottak mélyebbre 600 méternél, ahol 37 Celsius-fok volt a víz hőmérséklete, ez pedig 20 méter magasra tört fel a felszínen.
A községben kezdeményező csoport is alakult korábban egy élményfürdő létrehozása érdekében, akik a Madaraspart Rt.-t is bejegyeztették erre a célra.
Péter Dávid szerint nincs mentsége a településnek, ha a rendelkezésre álló altalajkincseket nem használja ki, a természeti adottságoknak, a Hargita közelségének köszönhetően pedig a turizmus fejlesztése jelentheti az előrelépést, ezért is fontos a fúrás.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!