
Szent Péter és Pál búcsúünnepe Csomafalván. Archív
Fotó: Tamás Gyopár
Péter és Pál napja Gyergyócsomafalva búcsús ünnepe, amelyre a helyi szóhagyomány szerint még a rabokat is hazaengedik. Idén ez szombatra esik, az ünneplés pedig négy napon át tart a 20. Csomafalvi Napokon. Az eseménysorból kiemelkedik a tájház megnyitása.
2019. június 26., 14:232019. június 26., 14:23
2019. június 26., 14:432019. június 26., 14:43
Huszadik alkalommal szervezik meg ezen a hétvégén a Csomafalvi Napokat, amelynek keretében kulturális, sport és szabadidős programokkal várják a helyieket és hazalátogatókat. Csütörtöktől vasárnapig könyvbemutató, szobrászati kiállítás, néptáncelőadás, koncertek és más, a maga helyén minden korosztályt megszólító rendezvény szerepel a programban. Ami pedig igazán emlékezetessé teszi az idei falunapokat, az a tájház megnyitása lesz.
Közel százéves faházat mentettek meg, illetve újítottak fel Csomafalva központi részén, hogy tájházként működjön tovább. Amint Márton László Szilárd polgármester elmondta, uniós forrásokból sikerült rendbe tenni a szociális központ mellett álló épületet. A két ház működése kiegészítheti egymást: a tájház bemutatóterében helyet kaphatnak azok az alkotások, amelyek a szociális központban folyó kézműves tevékenységek során születnek.
A tájház berendezése egyébként azokra a tárgyakra alapszik, amelyek már eleve itt voltak, amikor még lakóház volt, de további más jellegzetes helyi bútorok, képek és egyéb eszközök is itt lesznek láthatók.
A csomafalvi tájház
Fotó: Gyergyócsomafalva önkormányzata
Az első látogatókat már nagyobbrészt berendezve várja, de a megnyitás során egy régi hagyományt is felidéznek a csomafalviak. Ez a lakodalmakat megelőző bútorvivés, amelyre régen akkor került sor, amikor a fiatal pár „összebútorozott” új, közös otthonába.
Ezt idézik most fel vasárnap délelőtt tizenegy órától tánccal, zenével kísérve. A 20. Csomafalvi napok részletes programja megtalálható a község Facebook-oldalán.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!