Vasárnap a marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség szervezésében került sor a Vár sétányon álló szobornál II. Rákóczi Ferenc 335. születésnapjának megünneplésére. Az utolsó erdélyi fejedelem személyéhez ezekben a napokban három évforduló is kapcsolódik, ezek közül egy közvetlenül a marosvásárhelyieket érinti.
2011. március 27., 15:522011. március 27., 15:52
2011. március 27., 17:262011. március 27., 17:26
Ötvös József esperes emlékezett Rákóczi imájára
Pontosan 335 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. Néhány nap múlva emlékezünk a 18 évet törökországi száműzetésben töltő fejedelem rodostói elhunytának 276. évfordulójára (április 8.). De Marosvásárhelynek mindenek előtt és mindenek fölött arra kell emlékeznie, hogy 304 évvel ezelőtt, 1707. április 5-én itt emelték fejedelmi székbe II. Rákóczi Ferencet. A kilenc nap múlva esedékes évforduló nem csak Erdély és Magyarország, de a város életében is meghatározó jelentőséggel bírt.
A Vár sétány alsó felén, a hajdani Rákóczi (ma Avram Iancu) utca közelében álló szobornál a vártemplomi istentiszteletről kijövők mintegy száz fős csoportja volt jelen a szövetség, a Bolyai Líceum és Református Kollégium kisebb csoportja mellett. Ilyen méretű és jelentőségű évfordulónál bárkinek is kevésnek tűnhet a jelenlévők alacsony száma. A város több mint félszázezres magyarságát figyelembe véve a 0,2 százaléknyi részvétel kérdésessé teszi, hogy érdemes-e még utcanevekért, magyar feliratokért harcolni.
Beszédet mondott Berekméri István nyugalmazott történész, majd a líceum és a kollégium diákjai verseket, a kollégium kis kórusa pedig kuruc nótákat adott elő. Ezután Ötvös József református esperes tartott beszédet, emlékeztetve a hallgatóságot a katolikus Rákóczi imájára, amely ma is éppoly időszerű, mint háromszáz évvel ezelőtt volt.
Az ünnepség végén koszorút helyezett el a szobor talapzatán Csergedi György vállalkozó és családja, valamint a Rákóczi Szövetség. A rendezvény a nemzeti imánk és a székely himnusz eléneklésével zárult.
Koszorúzott a Rákóczi Szövetség...
... és a Csergedi család
Eb ura fakó...
1707 márciusának végén az erdélyi Rendek meghívására, Radnótról, Mezőbánd felől, Marosszentkirályon keresztül ünnepélyesen bevonult házi serege kiséretében a városba az akkor már Magyarországon megválasztott II. Rákóczi Ferenc. Április 5-én a város határában levő szabad, később Dinnyeföldnek nevezett helyen világra szóló pompával iktatták immár Erdélynek is törvényes fejedelmévé, amikor egyúttal az utolsó marosvásárhelyi országgyűlést is megtartották – írja az egykori krónikás. Valóban ez volt az utolsó Marosvásárhelyen megtartott országgyűlés. Rákóczit a városba saját seregein kívül a maros- és udvarhelyszéki székely századok kísérték. Bartha András ítélőmester üdvözlő beszédében a fény megjelenésének nevezte a fejedelem érkeztét. Ezután mondatott ki azon a nevezetes ónodi országgyűlésen az osztrák császári ház trónfosztása, s ugyanekkor hangzott el a híres „Eb ura fakó, József császár nem királyunk”.
Szoborsorsok évszázada
Az első, vezérlő fejedelemmé való beiktatás 200. évfordulóján szobrot emeltek II. Rákóczi Ferencnek a marosvásárhelyi Kis- és Nagyszentkirály (Arany János és Kossuth Lajos, utóbbi ma Călăraşilor) utcák találkozásánál (1907. október 29-én leplezték le), ám ez a műemlék rövid életű volt. A Székely Károly megalkotta szobor alig 12 évig állt a két utca találkozásánál, az impériumváltás után ledöntötték. A szobor egy része egy darabig a Népligetben hányódott, utána még az anyaga is eltűnt.
A mostani szobrot, Pokornyi Attila munkáját 2004. november 26-án állították fel a Vár sétányon II. Rákóczi Ferenc Magyarország vezérlő fejedelmévé való megválasztása 300. évfordulóján.
Volt egyszer egy Rákóczi-szobor a Kossuth utcában. 12 évig állt...
Több mint ezer ember várta péntek este a csíksomlyói búcsúba igyekvő magyarországi zarándokvonatot, a polgármesteri hivatal pedig érkezésükre fúvószenekart rendelt, kürtőskaláccsal, pogácsával kínálta az érkezőket.
Ötéves korában döntötte el, hogy katolikus pap lesz és a csíksomlyói kegyhelyet a lelke szülőföldjének tartja. György Alfréd a pünkösdi búcsú idei szónoka, akivel Szent Kamillról és arról beszélgettünk, hogy hogyan készül ő a pünkösdi szolgálatra.
Marosvásárhelyre, Gyimesfelsőlokra és Gyimesbükkre látogatott Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken, erdélyi magánlátogatása első napján.
Négyszáz lovas érkezett meg Csíksomlyóra, a nyolcadik Márton Áron Pünkösdi Lovas Zarándoklat résztvevőként péntek délután, imaszalagokat, a magyarok imáit hozták az egész Kárpát-medencéből és a diaszpórából.
A héten a rendőrök és a Kovászna Megyei Környezetőrség szakembereiből álló ellenőrző csoportok hét helyszíni ellenőrzést végeztek háromszéki cégeknél, magánszemélyeknél, valamint a közúti forgalomban, illegális hulladékszállítások kiszűrésére.
Ünnepélyes keretek között nyílt meg, pénteken délután a Csíksomlyó és Máriapócs Nemzeti Kegyhelyeink örökségét bemutató kiállítás a csíksomlyói kegytemplom előtti téren.
Kihirdette pénteken Nicușor Dan államfő azt a törvényt, amely szerint 26 éves korig ingyenesen férhetnek hozzá a fiatalok (nemtől függetlenül) a humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltáshoz.
Növelték az ivóvízosztó-pontok számát a parajdi sóbánya katasztrófa miatt megemelkedett sótartalmú Kis-Küküllő folyó menti településeken. Jelenleg 47 helyen lehet ivóvízhez jutni.
A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki Sárkány Árpádot, nemzetközileg ismert vadgazdálkodási és vadászati szakembert pénteken. Az állami kitüntetést Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese adta át Sepsiszentgyörgyön.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!