
Fotó: Freepik
Egy kisbaba érkezésével rengeteg kérdés felmerül a friss szülőkben, a sok információ között pedig gyakran nem egyszerű eligazodni. Ebben nyújtunk egy kis segítséget: Csép Éva Andrea szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselővel jártuk körül a kismamákat érintő jogokat, az alkalmazotti jogviszonyban lévő szülők esetében járó szülési szabadság és gyereknevelési szabadság közötti különbségeket, az apa – vagy másik szülő – hónapjainak jogi keretét, illetve a tudnivalókat a visszailleszkedési pótlékról (stimulens).
2025. február 06., 09:552025. február 06., 09:55
2025. február 06., 15:212025. február 06., 15:21
Nincs jogi előírás arra, hogy a kismamának mikor kell bejelentenie a munkaadójának a terhességet, de fontos, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert miután bejelenti a munkahelyén hivatalosan – azaz orvosi igazolással is alátámasztja – akkor nyilvántartásba veszik őt, és bizonyos jogosultságokat igénybe vehet kismamaként.
De a saját védelme érdekében fontos, hogy minél hamarabb bejelentse, mert a törvény védi a kismamákat – tanácsolja Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.
Ez azt jelenti, hogy nem dolgozhat éjszakai műszakban és átértékelik a környezetét is, ha például veszélyes környezetben dolgozik, akkor meg kell próbálniuk áthelyezni egy olyan osztályra, ahol a munkakörülmények nem veszélyeztetik a terhesség lefolyását.
Azonban a törvény védi a kismamát, hiszen diszkriminációnak számít, ha egyáltalán felmerül az elbocsájtás kérdése, ezért a terhességre hivatkozva nem szüntethetik meg senkinek a munkaszerződését.
A szülési szabadság és a gyermeknevelési szabadság között az a különbség, hogy az előbbi egy betegszabadsághoz hasonlítható, és az erről szóló igazolást minden hónapban a háziorvos állítja ki.
A várandós nők 126 nap szülési szabadságra jogosultak. A kismama dönthet arról, mikor megy el szülési szabadságra, amit románul úgy neveznek, hogy „concediu de maternitate”, ez pedig két részből áll, a „prenatal” és „postnatal” időszakokból, azaz szülés előtti és szülés utáni időszakból, de a törvény kötelezi őt arra, hogy legkevesebb 42 napot a szülés utánra hagyjon – figyelmeztet a szakember.
A szülési szabadságot, akár más betegszabadságot a családorvos írja ki, és a munkaadónál kell leadni az iratot.
A gyereknevelési szabadságot a szülés utáni 43. naptól lehet kérvényezni, amennyiben jogosult rá az anya vagy az apa. Az iratcsomót az önkormányzatok szociális osztályán lehet leadni, és nem kell kivárni a 42 napot, bármikor le lehet adni szülés után, de csak a 43. naptól lép érvénybe. Akkor jogosult rá a szülő, ha adózott jövedelemre tesz szert a szülés előtti 12 hónapban, de nem több, mint 24 hónapban. Vagyis a szülést megelőző két évben legalább 12 hónapnyi adózott jövedelme volt Romániában vagy más Európai Uniós országban.
A gyereknevelési szabadságról szóló határozatot 60 napon belül fogják kiadni, ami azt jelenti, hogy sokszor bevétel nélkül telik el egy-két hónap, és visszamenőleg kapja meg az anya a pénzt. A gyereknevelési szabadság pedig addig tart, ameddig a gyerek betölti a két évet. Tehát, ha fennáll az a helyzet, hogy beteg a gyerek, és többet van vele kórházban az anya, mint 42 nap, az betegszabadságnak számít, de a gyereknevelési szabadság úgyis csak a gyerek 24 hónapos koráig jár, fogyatékkal élő gyerekek esetében pedig 36 hónapig.
Az apák tíz nap szabadságra jogosultak, amennyiben gyermekük születik, ha pedig elvégeznek egy gyermekgondozási tanfolyamot, további 5 nap jár számukra a gyerek születését követően.
A rendszer továbbá azt is ösztönzi, hogy mindkét szülő kivegye a részét a gyereknevelésből, ezt a célt szolgálja az úgynevezett apa hónapja, vagy újabban már hónapjai.
Azoknál, akik 2023. szeptember 19-e előtt kapták meg a határozatot, csak egy hónapot kell kötelezően kivennie a másik szülőnek. Amennyiben a másik szülő – legtöbb esetben az apa – nem él ezzel a lehetőséggel, a pénz elveszik, az anya nem veheti ki helyette az utolsó egy vagy két hónapot – fejti ki a szociális ügyekkel dolgozó parlamenti képviselő.
A gyereknevelési szabadságról munkába visszatérő szülőt a munkaadónak kötelessége visszavenni, kivételt képez ez alól, ha bezár a cég, vagy hogyha olyan bűncselekményt követ el a szülő, amely veszélyezteti a céget és a kollégák életét.
hiszen a munkaszerződést nem szüntetik meg erre az időre, csak felfüggesztik.
A stimulens néven ismert visszailleszkedési támogatást azért találták ki, hogy bátorítsák a szülőket a mielőbbi munkába állásra. Ha a szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt (fogyatékkal élő gyerek esetében egy éves kora előtt) visszamegy dolgozni, 1500 lejes ösztönző támogatást kap havonta a gyerek 2 éves koráig (fogyatékkal élő gyerek esetében 3 éves korig), utána pedig még egy éven keresztül 650 lejes ösztönző támogatásban részesül.
Ha a gyerek 6 hónapos kora után, de a gyermek 3 éves kora előtt (fogyatékkal élő gyermek esetén 4 éves kora előtt) tér vissza a munkába, havi 650 lejes támogatást kap a gyerek 3 éves koráig (fogyatékkel élő gyermek esetén 4 éves koráig). Ezt nem a munkaadó költségvetéséből fedezik, hanem a központi költségvetésből, pont úgy, mint a gyereknevelési szabadságot is, tehát egyáltalán nem terheli a céget.
A gyereknevelési szabadságon lévő szülők ugyanakkor jogosultak arra is, hogy adózott jövedelemre tegyenek szert, de ennek összege nem haladhatja meg az évi 13.200 lejt. Ez az az összeg, amely még nem akadályozza meg, hogy folyósítsák számára a gyereknevelési támogatás összegét is.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
Elfogadta a parlament az Oroszország elleni szankciók megsértésének vagy kijátszásának büntetését szigorító törvénytervezetet – közölte szerdán Oana Țoiu külügyminiszter.
A szenátus és a képviselőház szerdai együttes ülésén elfogadta a 2025–2030 közötti időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiát jóváhagyó határozatot. A dokumentumot Nicușor Dan államfő ismertette a plénum előtt.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán két újabb szerződést írt alá összesen közel 6 milliárd lej értékben további 47 kilométer autópálya megtervezésére és kivitelezésére.
A gyanú szerint nagy kockázatú drogokat és pszichoaktív szereket juttattak be egy Brassó megyei börtönbe, a hatóságok több helyszínen tartottak házkutatást szerdán.
szóljon hozzá!