
Fotó: Barabás Ákos
Emléket állítottak a székelyudvarhelyi kórház parkjában az egészségügyi intézmény egykori igazgatójának és fejlesztőjének, dr. Imreh Domokosnak. A közkórházat harminc éven át vezető, majd szanatóriumot alapító sebészorvosról mintázott kőszobrot szerdán leplezték le.
2018. október 10., 19:062018. október 10., 19:06
2018. október 10., 19:082018. október 10., 19:08
A székelyudvarhelyi kórház fül-orr-gégészeti részlegének helyet adó épületben egykoron működő vármegyei közkórházat vezette és fejlesztette 1899-től 1930-ig dr. Imreh Domokos sebészorvos, akinek az emlékére szerdán szobrot állítottak az egészségügyi intézmény parkjában.
„Dr. Imreh Domokos jó gazdája volt ennek a kórháznak. Ő volt az, aki nemcsak az intézmény számára fektette le az első vízvezetéket, hanem a város számára is, ugyanakkor a villamosáramot is ő vezettette be az épületbe” – emlékezett meg az egykori intézményvezető fontosabb érdemeiről Lukács Antal kórházigazgató az avatóünnepségen mondott beszédében. Elmondta, az 1886-ban, közpénzből épült kórház vezetésére a századfordulón kérték fel a kolozsvári tanársegédet, dr. Imreh Domokost, miután elődjét, dr. Lengyel József kórházigazgatót tisztifőorvossá nevezték ki.
Fotó: Barabás Ákos
A sebészorvos harminc éven át – az első világháború éveiben is – vezette az intézményt, majd 1930-ban nyugdíjba vonult, nyolc év múlva
„Nagyon sok kórházi fejlesztés köthető annak a doktor Imreh Domokosnak a nevéhez, akinek a szobrát ma avatjuk. Ez a szobor nemcsak arról szól, akinek az emlékét idézi, hanem arról is, hogy megfelelő hozzáállással a legnehezebb körülmények között is minden lehetséges annak, aki hisz” – fogalmazott az eseményen mondott beszédében Gálfi Árpád polgármester.
Dr. Imreh Domokos kórházvezetésének ideje alatt lezajlott az impériumváltás, ő viszont megmaradt igazgatónak, mert akkoriban nem volt más orvos a városban, egyszerűen
Fotó: Barabás Ákos
Ő vezette be a sebészeti eljárásokat a székelyudvarhelyi egészségügyi ellátásban, a 120 ágyas kórháznak 1903-ban már 1200 betege volt – emlékezett meg a sebészorvos tevékenységéről a városvezető.
Az emlékművet, Zavaczki Walter Levente szobrászművész alkotását a kórházigazgató és a polgármester közösen leplezték le. A kőszobrot a családi fényképalbumból származó, az Imreh Domokos 94 éves lánya által rendelkezésére bocsátott fotográfia alapján mintázta meg az alkotó. Az eseményen jelen volt a sebészorvos Kanadában élő unokája is.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Decemberben öt erdélyi városban találkozhat a közönség Szőnyi Ferenccel, az ultratriatlon világbajnokkal, akit a világ „Racemachine”-ként és a „komáromi Vasemberként” ismer.
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel a saját anyanyelveden egyeztethetsz nemcsak a számlákról, hanem az energiahatékonyságról is, és arról, hogyan lehetsz környezetbarátabb anélkül, hogy lemondanál a kényelemről?
Első házként megszavazta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely szerint az endometriózisban szenvedő nők havi egy fizetett szabadnapra jogosultak.
Egy negyedikes fiú esete hónapok óta köztéma Marosvásárhelyen, miután több iskola elutasította az áthelyezését. Végül a Schiller-iskolába került, ahol a szülők tiltakozásba kezdtek: az osztály nem jár iskolába, bár még sosem találkoztak vele.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
szóljon hozzá!