Szobrot állítanak a székely vértanú Gálffy Mihálynak

A hőseink iránti tisztelet jegyében tartandó megemlékezést a csekefalvi Polgári Fúvószenekar toborzója, valamint a huszárok bevonulása indítja, majd Nagy László (Marosvásárhely) lelkész, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője és Szász-Cserey Katalin firtosmartonosi unitárius lelkésznő áhítatot tart. Barabás Zsigmond polgármester köszöntője után Balázsi Dénes nyugalmazott tanító ismerteti Gálffy Mihály életét és mártíromságának történeti hátterét.

A Benedek Elek Általános Iskola tanulóinak előadását követően Szász Jenő, az MPP elnöke mond beszédet. Sorbán Enikő népdalénekes előadása után dr. Kövér László szól az ünneplőkhöz, majd megkoszorúzzák a szobrot. A Szentábrahám község polgármesteri hivatala és a Magyar Polgári Párt községi szervezete által szervezett rendezvényre szeretettel várják az ünnepelni vágyókat.

Gálffy Mihály

A nagy múltú székely lófő martonosi Gálffy család unitárius vallású sarja elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Székelykeresztúron, jogi tanulmányait Kolozsváron végezte. Előbb Székelykeresztúr szolgabírája volt, majd 1848-ban ügyvédi irodát nyitott Marosvásárhelyen. A Makk József nevével fémjelzett összeesküvésben fölkérték, hogy a száműzetésből való hazatérését tervezgető Kossuth Lajos erdélyi hatalomra jutását előkészítse. Minden a legnagyobb titokban folyt, de a francia kormány a megígért segítség helyett elárulta a magyarokat közös ellenségüknek, a bécsi kamarillának. Azok addig semmit sem tudván a dologról, kémeket küldtek ki Erdélybe, majd újabb árulás folytán az összeesküvést felgöngyölítették, vezetőit Bécsben felségárulás vádja alá helyezték, és kötél általi halálra ítélték.

Gálffy Mihályt, sógorát, Török Jánost, a református kollégium vallás-, erkölcs- és földrajztanárát, Horváth Károly földbirtokost, akinek balavásári szőlejében a hazafiak egykor találkoztak, Benedek Dániel és Bertalan László ismeretlen foglalkozású (az obeliszken nem is szereplő) székely mártírokat a zokogó nép között állig fölfegyverzett katonák hurcolták végig Marosvásárhelyen, a vesztőhelyre. A részvét és tiltakozás jeléül a lakosok minden ablakba fehér szalagot tűztek. A Postaréten akasztással végezték ki őket 1854. március 10-én. Tetemüket ott, helyben földelték el, mésszel való leöntésüktől a közhangulat miatt eltekintettek. Gálffy feleségét, Rozáliát szintén halálra ítélte Haynau, az osztrák császár azonban nem engedélyezte nők kivégzését, így Kufstein várbörtönében, rabságban halt meg, három árvájukkal nem tudni, mi történt ezután – olvasható a Wikipédián.