Szinte minden lehallgatási kérést jóváhagynak

Ennek ellenére elegendő anyag gyűlt össze egy statisztika összeállítására.

Az említett időszakban országszerte 109 946 lehallgatási kérelmet nyújtottak be a bíróságokhoz, amelyek 102 729-et hagytak jóvá, azaz a kérések 93,44 százalékát. Radu Chiriță szerint ez megközelítőleg 300 ezer ember lehallgatását jelentheti, figyelembe véve, hogy senki sem beszél egyedül telefonon. Ezek nem olyan típusú lehallgatások, amelyben egy számítógép bizonyos kulcsszavakat figyel, majd ezek elhangzása esetén jelez, és utólag meghallgatják az adott beszélgetéseket. Ezekben az esetekben

A Hargita megyében működő ítélőszékekre vonatkozó adatokat megvizsgálva statisztikailag a Hargita Megyei Törvényszék 98,68 százalékos jóváhagyási rátával az első helyen áll, ugyanis 361 kérésből 356-ot pozitívan bíráltak el. A lehallgatási kérések kedvező elbírálását tekintve az udvarhelyi bíróság csak kevéssel marad el a törvényszék mögött, ugyanis az említett időszakban 101 lehallgatási kérés közül 99-et hagyott jóvá, azaz a kérések 98,02 százalékát kedvezően bírálták el. A csíkszeredai bíróságon 207 kérésből 196-ot hagytak jóvá, ami 94,69 százalékos arányt jelent. A gyergyószentmiklósi bíróság 51 kérésből 50-et hagyott jóvá, tehát a kérések 98,04 százalékát.

A jogi szakértő szerint azért aggasztók a magas jóváhagyási arányok, mert az ügyészségek iránti bírósági részrehajlást tanúsíthatják, hiszen – vélekedése szerint –

A strasbourgi emberjogi bíróság a Iordachi és mások kontra Moldova ügyben úgy fogalmazott, hogy egy ország törvénye akkor biztosít megfelelő védelmet a túlkapások ellen, ha alaposan meghatározza azt, mit értünk az „alapos gyanú” kifejezésen, ami a lehallgatások engedélyezésének egyik feltétele.

A székelyudvarhelyi bíróság szóvivője érdeklődésünkre azt közölte, hogy csak azokat a lehallgatásokat hagyják jóvá, amelyek teljesen megalapozottak és törvényesek.