
A víz alá süllyesztett település utolsó maradványait is széthordják
Fotó: Csibi Attila Zoltán / Facebook
Kövenként lopkodják szét és adják el a víz alól előbukkanó Bözödújfalu maradványait. A közvélemény szerint kegyeletsértés, ami a negyedszázada elárasztott településsel történik.
2017. április 07., 22:142017. április 07., 22:14
Nem csak a kíváncsiskodó kirándulókat és a fotóművészet szerelmeseit vonzzák a tározó leengedése következtében a víz alól felbukkanó Bözödújfalu maradványai,
Szekerekkel és kisebb tehergépkocsikkal hajtottak be a tó kiszáradt részére, és szedték össze a főként kert-, de akár házépítésben is hasznos köveket.
A nagyméretű lapos köveknek még Marosvásárhelyen is rendkívüli keletjük volt, értesüléseink szerint több kertes házban lakó személy rendelt az elsüllyesztett falumaradványban ténykedő romáktól.
– írta Facebook-oldalán Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere.
Fotó: Csibi Attila Zoltán / Facebook
Az elkeseredett elöljáró szerint a vízszint drasztikus csökkenését kihasználó kőgyűjtők semmiben nem különböznek azoktól, akik a kommunista diktatúra utolsó évtizedében a gátépítéssel halálra ítélték Bözödújfalut. A székelyudvarhelyi Nagy Béla, aki maga is megtapasztalta a tó fenekén zajló ténykedést, temetőfosztogatóknak, hullagyalázónak nevezte azokat, akik gazdasági célból gyűjtik össze, rakják kupacba és kínálják eladásra a köveket.
Csibi és a helyi rendőrség nem nézhette tétlenül, ahogy a víz alá süllyesztett település utolsó maradványait is széthordják, és elkergették a gyűjtögetőket. Jelenleg is naponta többször visszajárnak a közigazgatásilag Erdőszentgyörgyhöz tartozó egykori faluba.
Megtudtuk, hogy bár az ellenőrzések sűrűsödése óta alábbhagyott a gyűjtögetők lendülete, a hatóságoknak nincs okuk egyértelmű derűlátásra. Csibi Attila szerint hosszú távon aligha lehet megakadályozni, hogy szétlopják a tó fenekéről felbukkant falu maradványait. Ő azonban nem mond le az eszmei értékek megmentéséről. Mint ecsetelte, szép szóval is megpróbálta elmagyarázni a szekérrel vagy kisebb teherautóval érkezőknek, hogy nem helyes, amit tesznek.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
szóljon hozzá!