Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:14

Harminchat utca felújítása zajlik Farkaslaka községben

21:12

Orbán–Kelemen egyeztetés: a magyar kormány meghatározónak tekinti az RMDSZ álláspontját

20:48

Belefért a sok kihagyott ziccer, bebiztosította az első helyet a Marosvásárhelyi SE

20:25

Kiütötte legfőbb riválisát, megnyerte a rájátszást a Székelyudvarhelyi FC

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Hatalmas jégeső okozott károkat Udvarhelyszéken

Meghalt egy húszéves fiatal, egy kiskorú pedig súlyosan megsérült, miután autójukkal felcsavarodtak egy fára

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Bors Béla a provokatív plakátokról: ez a realitás

Kelemen Hunor Simion elsöprő győzelméről: óriási veszélyt jelent

Simion és Nicușor Dan jutott be a második fordulóba

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

Szerelem, erotika − ahogyan elődeink megélték

Három szerető. Théodore Géricault festménye

„Ne feküdj füttyre. Akkor se, ha már a fene esz érte. Mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát” − hangzott el többek között Marosán Csaba kolozsvári színművész pajzán, tréfás előadásában péntek este a Csíkszeredai Városnapokon.

Szabó Kamilla-Mária

2017. augusztus 05., 16:152017. augusztus 05., 16:15

Változatos témákat érintő programpontokkal várták idén is az Erdély Café − Orpheusz sátorba a Csíkszeredai Városnapokon résztvevőket − minden korosztály találhatott magának való foglalkozást, előadást. Egy-egy téma iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a betelt ülőhelyek mellett többen állva figyelték, hallgatták a sátorban elhangzottakat. Nem volt ez másként már a nyitónapon sem, Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének Szerelmi tanácsok elődeinktől. Erotika és szexualitás a magyar néphagyományban című előadására sokan voltak kíváncsiak péntek este.

Kénlódás Ádám s Éva óta

Előadása tulajdonképpen néprajzkutatók által összegyűjtött anyagokat felhasználva engedett betekintést abba,

hogyan is élték meg elődeink a paraszti világban a szerelmet, a házasságot, az erotikát – ami még napjainkban is tabutémának számíthat.

A népdalokkal és viccekkel tarkított ízes előadás felvezetésében a jelenlevők megtudhatták, hogy Ádám s Éva óta „kénlódik az ember az asszonnyal, mert se vele nem jó, se nélküle”. A szex kifejezés pedig onnan eredeztethető, hogy a 16. században Olaszországban az egyházat támogató mecénás családok, nagyon jó viszonyban voltak a püspökkel, így csak neki gyóntak.

Ezek az arisztokraták pedig minden alkalommal vétettek a hatodik parancsolat ellen, így azt meg kellett gyónniuk. Egy idő után már csak azt kérdezte a püspök, hogy hányadik parancsolat ellen vétettek, mire a válasz a hatos (sex) volt

− a közigazgatás nyelve ugyanis akkor a latin volt.

Gyónás. Giuseppe Molten festménye

Düböcskélni, degenyezni

Kifejtette azt is, hogy elődeink jó száz évvel ezelőtt sokkal nehezebben ismerkedtek mint napjainkban, így egy fél év is eltelhetett addigra, mire a legény ki tudta mutatni érzelmeit a leánynak − azt pedig búcsúk, faluünnepek, fonók, netán közös munka alkalmával tudta megtenni. Olyankor pedig bőven kimutatták vonzalmukat, sőt néha erőszakosak is voltak. Erről egy 1917-ben az Alföldön történt esetet ismertetett Marosán Csaba egy leány elmondásában:

(...) a legény kezdett karott lenni. Disznó. Akart engemet düböcskélni, degenyezni, fogdosni. Tusakodtam véle én, tusakodtam (...).

Ezt követően pedig a lány nagyanyjának szerelmi tanácsait is ismertette:

Ne feküdj füttyre. Akkor se, ha már a fene esz érte. Mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát (...) A vihorászó férfi, ha nem áhítattal nyúl hozzád, az vagy éretlen, vagy romlott, vagy barom.

Többletjelentésű népdalok

Történetekkel támasztotta alá azt is, hogy mivel eleink fiatalon házasodtak össze, szigorú elvárás volt a leányoktól, hogy még érintetlenek, szüzek legyenek, ez a férfiakra viszont nem vonatkozott. Majd azt is ismertette a színművész, hogy

a népdalokba, népköltészetbe bele-belecsepegtettek erotikus, buja dolgokat.

Azok a népdalok, amelyekben megjelenik a víz, az eső, áradás, patak, csermely, nedvesség, azok egy intim kapcsolat elejét jelentik – lásd Tavaszi szél vizet áraszt című népdalunk. A színek pedig az érzelmekről árulkodnak: a piros, vörös a szerelem serkenését jelenti, a világosabb színek, mint a sárga, az érzelmek múlására utalnak – lásd Piros kancsó, piros bor, illetve Sárga a csikó, sárga nyereg rajta kezdetű népdalok. A továbbiakban az elhangzott adatközlői beszámolók révén

a jelenlevők megtudhatták, hogyan védekeztek több évtizeddel korábban, hogyan avatták be idős asszonyok a fiatal legényeket a szexuális életbe, s hogyan vélekedtek a „csöcsörészésről, dögönyözésről”, valamint a vígállomásról, azaz az orgazmusról.

Szó esett arról is, hogy miért gondolták úgy, hogy „a lopott pina mindig jobb”, s hogy hogyan viselkedtek a hadi asszonyok, akik ura harcolni volt. S tisztázódott, a házasság ekkor nem szerelemről, romantikáról szólt, hanem egy erős köteléket jelentett a nagy szegénységben.