Szarvasbikák bőgésétől volt hangos az elmúlt napokban a Nagy-Küküllő menti rét Fiatfalva határában, hiszen zajlik az említett vadak párzási időszaka. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász egyesület tagjait kísértük el egyik ottani vadlesre, akik nem csak a vadak viselkedéséről meséltek a Székelyhonnak, de azt is elárulták, hogy mit kell tennünk, ha látni, nem pedig elkergetni szeretnénk a szarvasokat. Végül egy sebzett vad cserkelésén is részt vehettünk.
2024. szeptember 25., 21:032024. szeptember 25., 21:03
Fotó: László Ildikó
Szarvasbikák bőgésétől volt hangos az elmúlt napokban a Nagy-Küküllő menti rét Fiatfalva határában, hiszen zajlik az említett vadak párzási időszaka. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász egyesület tagjait kísértük el egyik ottani vadlesre, akik nem csak a vadak viselkedéséről meséltek a Székelyhonnak, de azt is elárulták, hogy mit kell tennünk, ha látni, nem pedig elkergetni szeretnénk a szarvasokat. Végül egy sebzett vad cserkelésén is részt vehettünk.
2024. szeptember 25., 21:032024. szeptember 25., 21:03
Keveset pihenhetnek a székelyföldi vadászok szeptember 10-től nagyjából egy hónapon át, hiszen ekkor van a szarvasbőgés, azaz a szarvasok párzási időszaka, ráadásul az említett vadakra vonatkozó vadászidény csúcspontja is. Ennek okán folyamatosan érkeznek a „vendégek” – többnyire kül- és belföldi vadászok – a helyi vadászegyesületekhez, akik
A helyzet levezénylése kora hajnaltól éjszakába nyúló munkát jelent a vadőrök számára, akiknek feladatát a folyamatos medveriasztások sem könnyítik meg.
Fotó: László Ildikó
Mi is szerettük volna látni a párzásra kész szarvasbikákat, ezért a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület munkatársaihoz fordultunk, akik sűrű programjuk ellenére készségesen vállalták, hogy elvisznek bennünket egy vadlesre. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület vezetője már előző nap felkészített arra, ami ránk vár. Kérte, hogy
„Én ilyenkor sok esetben még a borotválkozást is szárazon végzem, nehogy az idegen szaggal elriasszam a vadakat. Persze
– magyarázta a szakember. Kifejtette, a szarvasbőgés többnyire az esti és a hajnali órákban zajlik, utóbbi időpont ugyanakkor jobb lehet számunkra, ha fotózni is szeretnénk. Ezek után nem is volt kérdés, hogy mikor indulunk, hajnali öt órára húztunk ébresztőt.
Fotó: László Ildikó
Hideg és sötét volt, amikor útnak indultunk Fiatfalva felé, ahol több vadászegyesülethez tartozó terület is találkozik a Nagy-Küküllő mentén lévő mezőn. „Emiatt valószínűleg sokan fognak lesben állni a környéken, nem kizárt, hogy puskalövés is eldördül majd. Előző nap pedig medvét is láttunk, így nem kizárt, hogy az is megjelenik” – készített fel a helyzetre Mărmureanu-Bíró Leonárd. Fiatfalváról távozva egy köves úton haladtunk tovább a folyó mentén, ahol szinte áthatolhatatlan köd lepte be a tájat. Végül egy domboldalon lévő vadleshez értünk, ahol a vadászegyesület vezetője odasúgta: „most már csak csendben.”
Még ő is meglepődött, hogy
Hamar kiderült, hogy nem egy, hanem legalább hat bika van a környéken, némelyikük alig 40-50 méterre volt tőlünk. „Most lényegesen több bika van itt, mint tegnap este” – állapította meg az igazgató. Ekkor még csak a vadak sziluettje volt kivehető a lassan felszálló ködben és sötétségben, de messzelátókat használva ez is érdekes látványt nyújtott. Megfigyelhető volt, hogy
Fotó: László Ildikó
A szakember felhívta a figyelmünket ismét, hogy maradjunk csendben, hiszen bár a párzásra készülő bikák ilyenkor buja, kábult állapotban vannak – ezért is kell óvatosan vezessenek ebben az időszakban az autósok –, a nőstények azért figyelnek. Általában a hímek által terelgetett csoportokban lévő legnagyobb szarvastehenek a legóvatosabbak, amelyek kiváló hallásukkal és látásukkal hamar felfigyelnek a veszélyre. Ilyenkor
Mărmureanu-Bíró Leonárd rámutatott, hogy több vadász is van, akik
Fotó: László Ildikó
Ha elég ügyesek, akkor a szarvasbikák vetélytársat sejtve közelítenek feléjük. Ez persze veszélyes is lehet, hiszen fordult már elő olyan, hogy egy egyed agancsával felöklelte a szarvasbőgést utánzó embert. „Én meg sem próbálom a szarvasbőgés leutánzását, hiszen mély hangom van, így idősebb, erősebb bikának tűnhetek számukra. Éppen ezért inkább elkergetném, mintsem közelebb csaljam a fiatalabb bikákat” – osztotta meg a szakember. Hozzátette azt is, hogy
A szarvasokra vonatkozó vadászidény szeptember 1-től év végéig tart. A legtöbb vadat ugyanakkor a párzási időszakban lövik ki, hiszen ilyenkor lényegesen könnyebb dolguk van a vadászoknak, mert máskor nehezebb felkutatni a rejtőzködő vadat – magyarázta Mărmureanu-Bíró Leonárd. Megjegyezte, hogy
Éppen ezért a későbbiekben az elvesztett energiáik pótlására koncentrálnak.
Fotó: László Ildikó
A vadászegyesület célja, hogy a szarvasok génállománya folyamatosan javuljon a vadászterületen, ezért elsősorban nem a legszebb, legerősebb és legméretesebb bikák kilövése a lényeg, inkább a kevésbé előnyös tulajdonságokkal rendelkező vadak kerülnek a célkeresztbe.
– szögezte le az igazgató, majd hozzátette, hogy a példányok méretét a trófeájuk súlya alapján határozzák meg. A gondos vadgazdálkodás eredménye látszik is, hiszen
Egy medve is elbukkant a Nagy-Küküllő medréből
Fotó: László Ildikó
Beszélgetésünket hamar megszakította egy a folyómederből előbukkanó feketés színű fiatal medve, amely a lesünk irányába iramodott. A vadászok azonban nyugalomra intettek, mondván, hogy
Mărmureanu-Bíró Leonárd elmondta, veszélyes megközelíteni a folyómedret, hiszen számos medve tanyázik ott a populáció elszaporodása óta. Sokszor már a szarvasok sem mennek vissza az erdőbe, hiszen a Nagy-Küküllő menti bozótosban biztonságban érzik magukat, akárcsak az említett nagyvadak. Emiatt időnként még a délelőtti órákban is hallani a szarvasbőgést a helyszínen.
Fotó: László Ildikó
Sajnos ez esetben is csak a folyómeder körüli bokrokba húzódtak vissza a szarvasok a hajnali órákat követően, így nem haladtak el a lesünk mellett az erdőbe igyekezve, és nem kerülhettünk ezáltal közelebb hozzájuk.
A vadlesből hazaindulva csengetett az igazgató telefonja, majd közölték vele, hogy délután sem lesz ideje pihenni, hiszen Homoródszentmárton községben, illetve a Décsfalva és Nagygalambfalva közötti erdőben is megsebeztek egy-egy szarvasbikát a vendégségbe érkező vadászok, így azokat mielőbb meg kell keresni.
– szögezte le. Hamar jeleztük, hogy mi is velük tartanánk az akcióra, amibe ők bele is egyeztek. Így a Gógáni erdőbe indultunk. Kiderült, hogy
Emiatt speciálisan kiképzett kutyát kell hozni a helyszínre.
Vérebbel cserkelték a sebzett vadat
Fotó: László Ildikó
Az erdőben találkoztunk a két fiatallal, akik egy Magyarországon kiképzett hannoveri vérebet hoztak magukkal. Mint mondták, nem tökéletes az eb, kisebb hibái vannak. Például a hajszát nem szereti, a vad megtalálásakor pedig nem ugat. Ettől függetlenül bizakodóak voltak a jelenlévők. A kutyát egy speciális, az avaron és a gallyak között könnyedén sikló zsinórral vezették tulajdonosaik.
Mărmureanu-Bíró Leonárd rámutatott:
Fotó: László Ildikó
Kisvártatva mindenki megegyezett, hogy jó vérebről van szó, hiszen az hamar vérnyomokat talált a lövés helyszínétől 140 méterre. A keresés azonban még órákon át zajlott, végül pedig nem jártak sikerrel.
– mesélte a szakember. Azt is megtudtuk tőle, hogy ha a kutyás kereséssel előkerül a szarvas, akkor a vad értékének tíz százalékát kell kifizetni a véreb tulajdonosának. Ez nem kis összeg, akár 700 vagy ennél több euró is lehet. Természetesen, ha nem járnak sikerrel, akkor megegyezés szerint történik a kiszállás költségeinek törlesztése.
Végül mi magunk is elhagytuk a helyszínt és hazaindultunk, csak egy vadőr maradt a helyszínen, hogy újra megpróbálják előkeríteni a sérült bikát. Az egyesület igazgatója másnap értesített minket, hogy az esti órákban megtalálták az állatot, amelynek terítéket készítettek régi szokás szerint.
Fotó: László Ildikó
Óraátállítás vár ránk ismét vasárnap hajnalban, ezúttal egy körrel visszafelé tekerjük a nagy mánusokat. Bár évek óta rebesgetik, hogy megszabadulunk bioritmusunk ily módon történő felforgatásától, úgy tűnik, ez még jövőben sem esedékes.
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
Az idei első félévben 2311 ember szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában. Az áldozatok közül 43-an vesztették életüket, 34,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Az ország legalacsonyabb hőmérsékletét mérték Csíkszeredában szombatra virradóan az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
Első alkalommal végeztek prosztatarákos férfiaknál prosztatektómiás műtéteket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – adja hírül az egészségügyi intézmény.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
A magánszektorban megjelenő álláshirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Fazakas László ügyvéd lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóálláson induló új cikksorozat első részében.
Elkezdődött a balavásári körforgalom építése a Marosvásárhelyt, Szovátát, Segesvárt és Dicsőszentmártont összekötő útkereszteződésben, forgalomkorlátozásokra kell számítani az érintett útszakaszon.
Összehangolt hatósági akció zajlott Maros megyében a pénteki nap folyamán a falopások megfékezésének érdekében. Nyolc személyt előállítottak.
szóljon hozzá!