
Fotó: Veres Nándor
A régen postahivatalként működött székelyudvarhelyi ingatlan rekonstrukcióját tűzte ki célul a szentendrei skanzen, partnerségben az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal. Az ingatlanban valamikor a Magyar Királyi Postahivatal is működött.
2019. július 11., 22:002019. július 11., 22:00
2019. július 12., 14:572019. július 12., 14:57
A székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utcában, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola épülete mellett „bújik meg” a valamikori postahivatal: a gyanútlan járókelő most már észre sem veszi, a homlokzatán a postai címer jelzi az épület egykori rendeltetését.
Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója kifejtette,
„Régi együttműködésről van szó, amelynek célja az erdélyi tájegység rekonstrukciója. Két éve azonban változott a nézőpont, így már nemcsak a falusi környezet rekonstruálása, hanem a városi jelleg bemutatása is kiemelt cél” – fejtette ki a székelyudvarhelyi intézmény vezetője. A skanzen szakmai stábja tehát a környező településekről választott az adott korban is reprezentatív épületeket, amelyeket majd reprodukálnak Szentendrén. Székelyudvarhelyen elsődlegesen a Kováts Fényképészettel folytattak tárgyalásokat, majd végül az egykori postaépületre esett a választás.
„Kollégánk, Szász Hunor foglalkozik a levéltári kutatással, de mivel a postahivatal a polgári ügyvitelnek igen fontos helyszíne volt, a lakossághoz is felhívással fordultunk” – hangsúlyozta Miklós Zoltán.
Jelentkezni a Haáz Rezső Múzeum székhelyén vagy a 0266-218375-ös telefonszámon lehet.
A skanzennel partnerségben egyébként a Budapesti Postamúzeum is végzett felméréseket a Kossuth Lajos utcai épületnél, amely – mint megtudtuk – magánszemély tulajdonát képezi. „Azon túl, hogy a hajdani erdélyi polgári élet reprezentatív ingatlanja volt, a Szentendrén megépítendő postahivatal Székelyudvarhelyt képviselné, remélhetőleg a város jó hírét vinné” – summázott a múzeumigazgató.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
2 hozzászólás