Szentegyházi fafaragók munkáját dicséri a brit főváros, London második kerületében nemrég felállított székely kapu. A március közepén felavatott – háromezer euróért készített – kaput az Angliai Magyar Református Egyház rendelte.
2011. március 22., 13:022011. március 22., 13:02
2011. március 22., 19:082011. március 22., 19:08
Márton Vilmos saját székely kapuja előtt
Meglepetésként érte a fél évvel ezelőtti, Londonból érkező megkeresés a szentegyházi Márton Vilmost és Kovács-Márton Zoltánt, amikor az Angliai Magyar Református Egyház képviselői egy székely kapu kifaragásával bízták meg.
„Mondhatni az internetnek köszönhető ez a megkeresés, ugyanis a vejem, Zoltán nemrég üzemelte be a honlapunkat, amelyre feltettük néhány munkánk fényképét. Ezt látták meg a londoni magyarok, akik házhoz jöttek és leadták a rendelésüket” – meséli a fél esztendővel ezelőtt történteket Márton Vilmos fafaragó, aki immár harminc esztendeje dolgozik asztalosként.
„Erre vagyunk a legbüszkébbek”
„Eddig is készítettünk székely kapukat, ám a legbüszkébbek mégis a londonira vagyunk. Meg hát az az igazság, hogy ez az első munkánk, amely túllépte a magyarlakta területeket” – meséli büszkén a szentegyházi szakember.
A megrendelőnek csak annyi volt a kérése, hogy a kapura faragják ki a református címert, a többi motívumot Mártonékra bízta. „Megpróbáltató három hónapos munka volt, a vejem faragott, én pedig a különböző elemeket állítottam össze.”
A Londonban felállított székelykapu
„Nem szériamunka”
Miután elkészült a piaci árnál majdnem ezer euróval kevesebbe kerülő – de még így is 3100 eurót kóstáló – munka, a szentegyháziak kiutaztak Londonba, ahol egy hét alatt a helyére állították a kaput, majd hazajöttek. „A londoni magyar reformátusok kicsit elszámolták magukat, ugyanis azt hitték, legalább két-három hetes munka egy ilyen kapu felállítása, mi viszont negyedannyi idő alatt elkészültünk. Az alkotás annyira tetszett nekik, hogy nem tudtak egyebet tenni, csak simogatták a faragott kaput. Hazaérkezésünk után két héttel volt az avatóünnepség, arra viszont már nem tudtunk újra kiutazni.”
A március közepén tartott rendezvényen jelen volt Csák János, a Magyar Köztársaság londoni nagykövete is.
Mártonék évi legtöbb két-három székely kaput készítenek, mint mondják, megvan ennek az oka, ugyanis ez „nem szériamunka.” Saját szemmel nézve minden munkájuk szépre sikeredett, de a londoni valahogy mégis más. Igen, mert „ez a kapu legalább a szentegyháziak jó hírét viszi”.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
Több mint 8 millió lejes román kormánytámogatásból újították fel a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A vasárnap délutáni avatóünnepségen arról beszéltek, hogy a magyar szellemi örökség egy darabját sikerült megmenteni.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Útnak indult a közel hétszáz zarándok Székelyudvarhelyről péntek reggel, akik a következő napokban gyalogosan mennek Csíksomlyóig, hogy együtt vegyenek részt a pünkösdszombati búcsús szentmisén.
A székelyudvarhelyi Mihály Alpár és útitársa, a szatmárnémeti Bertici Attila ezúttal Mongóliáig terveznek eljutni, mintegy 25 ezer kilométert megtéve 60 nap alatt.
szóljon hozzá!