
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) harmadik emeleti kiállítóterében július 19-én, pénteken 18 órakor nyílik meg Szabó András grafikus eddigi, hozzávetőleg húszéves alkotói pályáját átfogó kiállítása, július 23-án, kedden 15 órakor, a földszinti kiállítóterekben pedig Incze János Dés Itáliában és Erdélyben festett, idilli pillanatképeket megragadó alkotásainak tárlata. Az intézmény ezzel a két gyűjteménnyel várja művészetbarát közönségét a nyár folyamán.
2024. július 18., 18:482024. július 18., 18:48
A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Kolozsváron élő és alkotó, de Párizs és Brüsszel galériáiban is kiállító, alig 44 éves Szabó András minden bemutatkozásával új kihívások elé állítja befogadóit. Bár kísérletező alkat, technikáját és stílusát tekintve nagyon következetes és kitartó művész. Útkeresése, folyamatos megújulása inkább a frissebb sorozatok témájában, inspirációs forrásában keresendő, a barokk ábrázolásmódját és a manierizmus kidolgozottságát ötvözi a globalizált világ elemeivel s teszi ezt úgy, hogy a képzőművészet eszközeivel igazán érzékeny jellem- és társadalomrajzokat fogalmaz meg. Jelen tárlat egy gazdag válogatásban igyekszik bemutatni a művészt eddig foglalkoztató témákat, alkotásai látványvilágának alakulását a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatott tanulmányai alatt keletkezett munkáktól egészen a legfrissebb alkotásokig, amelyek bár magukon hordozzák a művész által kifejlesztett egyedi visszakarcolásos technika jegyeit, mégis különálló sorozatokba rendeződnek.
Szabó András 1991–1999 között a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Líceumban tanult, majd 1999–2003 között a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatta a tanulmányait, ahol 2005-ben magiszteri diplomát szerzett, 2005–2008 között pedig PhD-képzésben vett részt. 2001 óta munkáival folyamatosan szerepel a hazai és külföldi kiállításokon. A romániai közönség többek között a kolozsvári Ataş Galériában, a bukaresti Anaid Art Galleryben, a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában (amelynek 2010–2013 között kurátora is volt), a Bulgakov kávéházban, a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, a kolozsvári Nano Galériában vagy a Kolozsvári Művészeti Múzeumban láthatta alkotásait. Fontosabb külföldi szereplései közül megemlítendő, hogy 2006-ban kiállított a párizsi 8e Avenue Pavilonban, 2012-ben és 2018-ban munkái szerepeltek a budapesti Art Marketen, 2018-ban a kölni Art Fair kortárs képzőművészeti vásáron, 2015-ben pedig átfogó egyéni kiállítása nyílt Párizsban és Brüsszelben, 2022-ben pedig Salzburgban.
Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében rendezett tárlatot dr. Portik Blénessy Ágota művészettörténész, valamint Bordás Beáta, az EMÜK vezetője méltatják, és 2024. szeptember 21-ig látogatható keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton 10 és 14 óra között.
Július 23-án, kedden 15 órakor ugyancsak Bordás Beáta, ám ezúttal Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Deák Ferenc Loránd művészettörténész közreműködésével nyitja meg az Incze János Dés (1909–1999) munkáiból tető alá hozott kiállítást, amely szeptember 27-ig tekinthető meg.
A Szinérváralján született alkotó már a Szatmárnémetiben töltött iskolaéveiben elkezdett érdeklődni a festészet iránt, amikor rendszeresen eljárt osztályfőnöke, Sarkadi Sándor, illetve Popp Aurél festőművészek műtermébe. Képzőművészeti tanulmányokat viszont csak később, munka melletti szabadidejében tudott végezni, így 1928–29 között a kolozsvári Szépművészeti Iskola soron kívüli növendéke volt, majd 1935–1940 között a nyarakat a nagybányai festőiskolában töltötte, ahol Ziffer Sándor korrigálta műveit. Biztos kenyérkereseti lehetőség reményében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjét végezte el, és 1935-ben végleg Désen telepedett meg tanítóként.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Jelen kiállítás nyolc magángyűjteményből, a festő családjától, valamint a Sapientia Alapítvány és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött 90 munkát vonultat fel Incze János Dés gazdag életművéből, átfogva a művész különböző alkotói periódusait. Így kerülnek egymás mellé például az 1940-es években készült életképek, városképek és portrék; az olaszországi és erdélyi utazásainak emlékei (hatvanas–hetvenes évek) vagy a legutolsó korszakban, az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején festett művei.
Ismét drón hatolt be a román légtérbe. Egy F-16-os vadászgép pilótája iktatta ki a célpontot.
Legutóbb 2002-ben fordult elő, hogy Orbán Viktor a miniszterelnöki pozíció átadása után az ellenzék vezetőjeként tartott előadást Tusnádfürdőn. Ez most ismét megtörténik. Kövesse velünk élőben a Tusványos legfontosabb szombati történéseit!
Két olyan zenekar várta péntek este a tusványosi közönséget, amely nem először állt az itteni színpadon: a Maszkura és a tücsökraj, valamint a 4S Street egyaránt ismerősként tért vissza.
A Padina térségében talált több fémdarab feltehetően abból a drónból származik, amelyet pénteken a román légierő egyik F-16-os vadászgépe lőtt le – közölte Buzău megye prefektusa.
A textiliparban végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések szerint az elemzett minták 67 százaléka nem felelt meg az előírásoknak: a címkéken feltüntetett összetétel nem egyezett meg a felhasznált anyagokkal – derül ki a hatóság féléves összesítéséből.
Komoly digitális biztonsági kockázatokat rejthet a kávézókban, repülőtereken vagy szállodákban elérhető ingyenes wifi használata – figyelmeztetett pénteken az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
A védelmi minisztérium képviselői pénteken közölték, hogy mielőtt a román légierő F-16-os vadászgépe megsemmisítette a román légtérbe engedély nélkül behatolt drónt, az olasz légierő Eurofighter Typhoon gépe is rakétát indított rá, de nem találta el.
Négy férfi keveredett verekedésbe péntekre virradóra egy marosvásárhelyi vendéglátóegység teraszán, a konfliktus során egyikük fejsérülést szenvedett, ezért kórházba szállították.
Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt őrizetbe vette a DNA a bukaresti fegyvergyár vezérigazgatóját, Mihai Rafiut, valamint a plopeni-i fegyvergyár vezérigazgatóját és kereskedelmi igazgatóját, Alexandru Tiberiu Pîrvut és Liliana Sorescut.
A kiszámíthatóság, a megmaradás és a politikai érdekképviselet kérdései kerültek a középpontba a 35. Tusványos hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán, ahol magyar szervezetek vezetői értékelték közösségeik helyzetét és a jövő kihívásait.
szóljon hozzá!