
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) harmadik emeleti kiállítóterében július 19-én, pénteken 18 órakor nyílik meg Szabó András grafikus eddigi, hozzávetőleg húszéves alkotói pályáját átfogó kiállítása, július 23-án, kedden 15 órakor, a földszinti kiállítóterekben pedig Incze János Dés Itáliában és Erdélyben festett, idilli pillanatképeket megragadó alkotásainak tárlata. Az intézmény ezzel a két gyűjteménnyel várja művészetbarát közönségét a nyár folyamán.
2024. július 18., 18:482024. július 18., 18:48
A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Kolozsváron élő és alkotó, de Párizs és Brüsszel galériáiban is kiállító, alig 44 éves Szabó András minden bemutatkozásával új kihívások elé állítja befogadóit. Bár kísérletező alkat, technikáját és stílusát tekintve nagyon következetes és kitartó művész. Útkeresése, folyamatos megújulása inkább a frissebb sorozatok témájában, inspirációs forrásában keresendő, a barokk ábrázolásmódját és a manierizmus kidolgozottságát ötvözi a globalizált világ elemeivel s teszi ezt úgy, hogy a képzőművészet eszközeivel igazán érzékeny jellem- és társadalomrajzokat fogalmaz meg. Jelen tárlat egy gazdag válogatásban igyekszik bemutatni a művészt eddig foglalkoztató témákat, alkotásai látványvilágának alakulását a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatott tanulmányai alatt keletkezett munkáktól egészen a legfrissebb alkotásokig, amelyek bár magukon hordozzák a művész által kifejlesztett egyedi visszakarcolásos technika jegyeit, mégis különálló sorozatokba rendeződnek.
Szabó András 1991–1999 között a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Líceumban tanult, majd 1999–2003 között a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem grafika szakán folytatta a tanulmányait, ahol 2005-ben magiszteri diplomát szerzett, 2005–2008 között pedig PhD-képzésben vett részt. 2001 óta munkáival folyamatosan szerepel a hazai és külföldi kiállításokon. A romániai közönség többek között a kolozsvári Ataş Galériában, a bukaresti Anaid Art Galleryben, a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában (amelynek 2010–2013 között kurátora is volt), a Bulgakov kávéházban, a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, a kolozsvári Nano Galériában vagy a Kolozsvári Művészeti Múzeumban láthatta alkotásait. Fontosabb külföldi szereplései közül megemlítendő, hogy 2006-ban kiállított a párizsi 8e Avenue Pavilonban, 2012-ben és 2018-ban munkái szerepeltek a budapesti Art Marketen, 2018-ban a kölni Art Fair kortárs képzőművészeti vásáron, 2015-ben pedig átfogó egyéni kiállítása nyílt Párizsban és Brüsszelben, 2022-ben pedig Salzburgban.
Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében rendezett tárlatot dr. Portik Blénessy Ágota művészettörténész, valamint Bordás Beáta, az EMÜK vezetője méltatják, és 2024. szeptember 21-ig látogatható keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton 10 és 14 óra között.
Július 23-án, kedden 15 órakor ugyancsak Bordás Beáta, ám ezúttal Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Deák Ferenc Loránd művészettörténész közreműködésével nyitja meg az Incze János Dés (1909–1999) munkáiból tető alá hozott kiállítást, amely szeptember 27-ig tekinthető meg.
A Szinérváralján született alkotó már a Szatmárnémetiben töltött iskolaéveiben elkezdett érdeklődni a festészet iránt, amikor rendszeresen eljárt osztályfőnöke, Sarkadi Sándor, illetve Popp Aurél festőművészek műtermébe. Képzőművészeti tanulmányokat viszont csak később, munka melletti szabadidejében tudott végezni, így 1928–29 között a kolozsvári Szépművészeti Iskola soron kívüli növendéke volt, majd 1935–1940 között a nyarakat a nagybányai festőiskolában töltötte, ahol Ziffer Sándor korrigálta műveit. Biztos kenyérkereseti lehetőség reményében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjét végezte el, és 1935-ben végleg Désen telepedett meg tanítóként.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Jelen kiállítás nyolc magángyűjteményből, a festő családjától, valamint a Sapientia Alapítvány és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött 90 munkát vonultat fel Incze János Dés gazdag életművéből, átfogva a művész különböző alkotói periódusait. Így kerülnek egymás mellé például az 1940-es években készült életképek, városképek és portrék; az olaszországi és erdélyi utazásainak emlékei (hatvanas–hetvenes évek) vagy a legutolsó korszakban, az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején festett művei.
Többéves előkészítő munka után mutatták be Hargita megyében a Myrmidone (Narancslepke) kezdeményezést. Az új minősítési rendszer a helyi termelőkre, a térségi gasztronómiára és a fenntartható turizmusra épít.
Enyhén gyengült szerdán a lej az euróhoz képest, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben erősödött. Az arany grammonkénti ára is emelkedett.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
szóljon hozzá!