Szent Luca, a fényhozó jeles napja

Szent Luca-ábrázolás Quirizio da Murano festményén. Forrás: Wikipédia

A szirakúzai szűz, vértanú életéről csak legendáriumából tudunk, ám annál gazdagabb a nevéhez kötődő hiedelmek és szokások palettája.

Molnár Melinda

2019. december 13., 11:332019. december 13., 11:33

2019. december 13., 11:452019. december 13., 11:45

A Diocletianus-féle keresztényüldözés idején élt menyasszony édesanyja csodás gyógyulása után szétosztotta vagyonát, és lemondta esküvőjét. Csalódott vőlegénye kereszténysége miatt feljelentette, de ő a vértanúságig állhatatos maradt hitében.

A vakok, bűnbánó nők, üvegfúvók, kocsisok, késélezők, varrónők, jegyzők, írnokok, takácsok védőszentjéhez fertőzések, szembetegségek, vakság és torokfájás ellen is imádkoznak.

A Gergely-féle naptárreform előtt emléknapja, december 13-a az év legrövidebb napja volt. Luca napja a magyar néphagyományban egyszerre volt segítő, illetve gonoszjáró alkalom: termékenységvarázsló, dologtiltó, időjárás-, házasság-, haláljósló is.

Gyimesben a bőséges nőstényállat-szaporulatra következtettek, ha ezen a napon férfi lépett be először a házba.

Tiltott volt a szövés és a fonás, hogy tojjanak a tyúkok. Ekkor kezdték készíteni a Luca székét, amelyet karácsonyig más-más fából raktak össze. Az éjféli misén ráállva megláthatók a boszorkányok.

Ma is elterjedt a búzahajtatás szokása, és készítenek hagymából Luca-kalendáriumot is, amelyből a következő évi időjárásra következtetnek.

A Luca-pogácsa szerencsét hoz annak, aki a benne elrejtett pénzre ráharap. Magyar nyelvterületen úgy tartják, nem szabad befogadni idegent, mert magával viszi a házi szerencsét. Számos szólás is kapcsolódik e naphoz, például: lassan készül, mint a Luca széke. Alig maradt fenn a fiatal legények kotyolás szokása, de ismert a mondás: Luca, Luca, koty, koty.