
Szent Luca-ábrázolás Quirizio da Murano festményén. Forrás: Wikipédia
A szirakúzai szűz, vértanú életéről csak legendáriumából tudunk, ám annál gazdagabb a nevéhez kötődő hiedelmek és szokások palettája.
2019. december 13., 11:332019. december 13., 11:33
2019. december 13., 11:452019. december 13., 11:45
A Diocletianus-féle keresztényüldözés idején élt menyasszony édesanyja csodás gyógyulása után szétosztotta vagyonát, és lemondta esküvőjét. Csalódott vőlegénye kereszténysége miatt feljelentette, de ő a vértanúságig állhatatos maradt hitében.
A Gergely-féle naptárreform előtt emléknapja, december 13-a az év legrövidebb napja volt. Luca napja a magyar néphagyományban egyszerre volt segítő, illetve gonoszjáró alkalom: termékenységvarázsló, dologtiltó, időjárás-, házasság-, haláljósló is.
Tiltott volt a szövés és a fonás, hogy tojjanak a tyúkok. Ekkor kezdték készíteni a Luca székét, amelyet karácsonyig más-más fából raktak össze. Az éjféli misén ráállva megláthatók a boszorkányok.
A Luca-pogácsa szerencsét hoz annak, aki a benne elrejtett pénzre ráharap. Magyar nyelvterületen úgy tartják, nem szabad befogadni idegent, mert magával viszi a házi szerencsét. Számos szólás is kapcsolódik e naphoz, például: lassan készül, mint a Luca széke. Alig maradt fenn a fiatal legények kotyolás szokása, de ismert a mondás: Luca, Luca, koty, koty.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!