Szent Lőrinc vértanú ünnepe mellett Assisi Szent Klárára emlékeznek a hétvégén

A csibai Szent Lőrinc-kápolna

Fotó: Gecse Noémi

A nyár legtöbbször emlegetett szentje Lőrinc. A néphagyomány időjárási fordulónapnak tartja augusztus 10-ét; hallani a „lőrinces” dinnyéről, az uborkaeltevés határnapjáról. Az augusztus 11-én ünnepelt Assisi Szent Klára a klarisszák mellett Assisi város, a vakok, az aranyozók, az üvegesek, az üvegfestők és a televízió szakembereinek patrónája is.

Molnár Melinda

2019. augusztus 10., 08:282019. augusztus 10., 08:28

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Ismert a mondás: Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és ép. Megszívlelendő ma is, hogy ilyenkor, az augusztusi forróságban, meg kell óvni a határt a tűzkártól. A soron következő meteorhullást az angol néphagyomány Lőrinc tüzes könnyeinek nevezi. A népi gyógyászatban létezik Lőrinc-áldás a tűz és az égési sérülések elkerülésére.

Spanyolország nemzeti szentje, a tűzzel dolgozók, a tisztítótűzben szenvedők, a szegények patrónusa „az egyház kincsei” miatt szenvedett vértanúságot Rómában. Valerian császár kíméletlenségét azzal érdemelte ki, hogy a kivégzett II. Sixtus pápa által rábízott egyházi vagyont kiosztotta a szegényeknek, majd, mint Krisztus egyházának elévülhetetlen kincseit, őket vezette a császár elé. 258-ban tüzes rostélyon égették meg.

Kápolna- és templombúcsú

A Csíktaplocához tartozó csibai Szent Lőrinc-kápolna búcsúját szombaton délelőtt 11 órától ülik. A szentmisén Főcze Imre Bonaventura Déván szolgáló ferences szerzetes mondja a homíliát. Nyárádtő filiájában, Lőrincfalván ugyanezen a napon 11 órakor kezdődik a szentmise, szónoka ifj. Czikó László búzásbesenyői plébános lesz.

A Csíksomlyó ágacskája klarissza monostorban élő nővérek szombaton 18 órakor előesti szentmisében ünneplik Assisi Szent Klárát, rendalapítójukat. Az augusztus 11-én ünnepelt szent a klarisszák mellett Assisi város, a vakok, az aranyozók, az üvegesek, az üvegfestők és a televízió szakembereinek patrónája is.

Assisi Szent Ferenc tanítványa gazdag, befolyásos családjában vallásos nevelésben részesült. Klára barátnőjével titokban apáca lett, Ferenc adta fel rájuk a bűnbánók ruháját. Családja ellenkezése miatt a Panzo melletti San Angelo-kolostorban volt, majd Ferenc Assisi mellett a San Damiano-kolostorban telepítette le őket, tőle kapta rendi ruháját is. Később anyja és testvére is bevonult a zárdába.

Klára volt az első nő, aki regulát állított össze női szerzetesközösség számára, addig férfiak szabályozták a szerzetesnők működését is. Eleinte damjanitáknak hívták őket. Tisztasági és engedelmességi fogadalmat tettek, nem birtokolhattak anyagi javakat sem, ezért „szegény úrnőknek” is nevezték őket. 1253-ban IV. Ince pápa hagyta jóvá a ferences rend női ágát, a sokat betegeskedő alapító halála napján vette kézhez a pápai döntést, amely a szemlélődő rend jövőjét biztosította. Testét, amely máig sértetlen, 1260-ban vitték Assisibe, a San Chiara-templomban üvegkoporsóban látható.
Az alapító halála után a nővérek klarisszaként váltak ismertté. A leánynevelésben és a szegények segélyezésében jeleskednek.