
A csibai Szent Lőrinc-kápolna
Fotó: Gecse Noémi
A nyár legtöbbször emlegetett szentje Lőrinc. A néphagyomány időjárási fordulónapnak tartja augusztus 10-ét; hallani a „lőrinces” dinnyéről, az uborkaeltevés határnapjáról. Az augusztus 11-én ünnepelt Assisi Szent Klára a klarisszák mellett Assisi város, a vakok, az aranyozók, az üvegesek, az üvegfestők és a televízió szakembereinek patrónája is.
2019. augusztus 10., 08:282019. augusztus 10., 08:28
Ismert a mondás: Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és ép. Megszívlelendő ma is, hogy ilyenkor, az augusztusi forróságban, meg kell óvni a határt a tűzkártól. A soron következő meteorhullást az angol néphagyomány Lőrinc tüzes könnyeinek nevezi. A népi gyógyászatban létezik Lőrinc-áldás a tűz és az égési sérülések elkerülésére.
Spanyolország nemzeti szentje, a tűzzel dolgozók, a tisztítótűzben szenvedők, a szegények patrónusa „az egyház kincsei” miatt szenvedett vértanúságot Rómában. Valerian császár kíméletlenségét azzal érdemelte ki, hogy a kivégzett II. Sixtus pápa által rábízott egyházi vagyont kiosztotta a szegényeknek, majd, mint Krisztus egyházának elévülhetetlen kincseit, őket vezette a császár elé. 258-ban tüzes rostélyon égették meg.
Kápolna- és templombúcsú
A Csíktaplocához tartozó csibai Szent Lőrinc-kápolna búcsúját szombaton délelőtt 11 órától ülik. A szentmisén Főcze Imre Bonaventura Déván szolgáló ferences szerzetes mondja a homíliát. Nyárádtő filiájában, Lőrincfalván ugyanezen a napon 11 órakor kezdődik a szentmise, szónoka ifj. Czikó László búzásbesenyői plébános lesz.
A Csíksomlyó ágacskája klarissza monostorban élő nővérek szombaton 18 órakor előesti szentmisében ünneplik Assisi Szent Klárát, rendalapítójukat. Az augusztus 11-én ünnepelt szent a klarisszák mellett Assisi város, a vakok, az aranyozók, az üvegesek, az üvegfestők és a televízió szakembereinek patrónája is.
Assisi Szent Ferenc tanítványa gazdag, befolyásos családjában vallásos nevelésben részesült. Klára barátnőjével titokban apáca lett, Ferenc adta fel rájuk a bűnbánók ruháját. Családja ellenkezése miatt a Panzo melletti San Angelo-kolostorban volt, majd Ferenc Assisi mellett a San Damiano-kolostorban telepítette le őket, tőle kapta rendi ruháját is. Később anyja és testvére is bevonult a zárdába.
Klára volt az első nő, aki regulát állított össze női szerzetesközösség számára, addig férfiak szabályozták a szerzetesnők működését is. Eleinte damjanitáknak hívták őket. Tisztasági és engedelmességi fogadalmat tettek, nem birtokolhattak anyagi javakat sem, ezért „szegény úrnőknek” is nevezték őket. 1253-ban IV. Ince pápa hagyta jóvá a ferences rend női ágát, a sokat betegeskedő alapító halála napján vette kézhez a pápai döntést, amely a szemlélődő rend jövőjét biztosította. Testét, amely máig sértetlen, 1260-ban vitték Assisibe, a San Chiara-templomban üvegkoporsóban látható.
Az alapító halála után a nővérek klarisszaként váltak ismertté. A leánynevelésben és a szegények segélyezésében jeleskednek.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!