
Búcsú a Szent Kristóf-kápolnánál. Archív
Fotó: Pethő Melánia
A tizennégy segítő szent egyike, Kristóf a népies vallásosság legnépszerűbb alakja: a Kristóf-dukátokat sok gépkocsivezető és motoros kiteszi a műszerfalra.
2019. július 25., 12:512019. július 25., 12:51
A hagyomány szerint a 3. század tájékán lett vértanú. Népszerűsége révén olyan mesés elemek keveredtek legendás történetébe, amelyek az ókor végére teljesen elfedték a történelmi alakot.
Eszerint kánaánita óriás lehetett, aki büszke volt daliás termetére, és a világ leghatalmasabb uralkodóját akarta szolgálni. Vándorútra kelt, hogy meglelje. Megpróbálta előbb a királyt, majd az ördögöt szolgálni, de mindkettő csalódást okozott.
Aztán Krisztus szolgálatába akarván szegődni egy remete meghagyta neki, hogy egy veszedelmes folyón hordja-vigye a zarándokokat. Kristóf egy éjszaka kisgyermeket próbált átvinni a megáradt folyón, aki lépésről lépésre nehezebbé vált, és a folyó is egyre áradt. Az óriási termetű férfi alig bírt átevickélni terhével a túlpartra. A fiúban felismerhette Krisztust, aki a világ terheit hordozza, és bizonyságul a botja, mint Áron vagy József vesszeje, másnapra kizöldellt.
Nevét család- és személynévként is megőrizték, utcákat, tereket, templomokat neveztek el róla; céhek, közösségek patrónusként tisztelték. Köztük a vízen járók, hajósok, a kertészek, gyümölcskereskedők, patikusok, kincskeresők és legfőképpen a vándoremberek – újabban az utazók, autósok és motorosok.
Búcsús szentmise
A gyilkostói Szent Kristóf-kápolnánál vasárnap 13 órától búcsús szentmisét tartanak. Szónoka Laczkó-Dávid József Anaklét ferences, gyergyószárhegyi templomigazgató lesz. A liturgia után megáldják az autókat.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!