Nyolcszáz év távlatából tekintettek vissza liturgikus emléknapján Árpád-házi Szent Erzsébetre. Aki röpke 24 év alatt megszentelte életét, és olyan példát adott, mely ma is követendő – hangzott el csütörtökön a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban. A szentmise keretében áldást kértek a nap szentjének jelképei közül a kenyérre és a rózsákra – utóbbiakat a jelenlévő nők vihették haza.
2020. november 19., 14:312020. november 19., 14:31
Fotó: Beliczay László
Nyolcszáz év távlatából tekintettek vissza liturgikus emléknapján Árpád-házi Szent Erzsébetre. Aki röpke 24 év alatt megszentelte életét, és olyan példát adott, mely ma is követendő – hangzott el csütörtökön a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban. A szentmise keretében áldást kértek a nap szentjének jelképei közül a kenyérre és a rózsákra – utóbbiakat a jelenlévő nők vihették haza.
2020. november 19., 14:312020. november 19., 14:31
Fotó: Beliczay László
II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya nem sokáig élvezhette a királyi udvar életét – emlékeztetett a nap szentjének életútjára Tamás Barna plébános, majd felidézte a királylány életének további alakulását. A kor szokása szerint a négyéves Erzsébetet bőséges hozománnyal ellátva kísérték el thüringiai kérője wartburgi várába. Hamarosan belopta magát a német szívekbe.
Húsz éves volt, amikor férje egy keresztes háborúba indult, és útközben járvány áldozata lett. Erzsébet bánata igen nagy volt, melyet fokozott wartburgi családjának rosszindulata is. Gyermekeivel Marburgba költözött, s ezentúl egészen a betegeknek és a nyomorultaknak szentelte mindenét.
Fotó: Beliczay László
1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Utolsó napjait gyermeki derű ragyogta be. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévő nővéreket. November 17-én, 24 évesen meghalt. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után szentek sorába emelték.
Tamás Barna plébános kiemelte azokat a tulajdonságait, amelyek a feleségek, édesanyák példaképévé, a mindenkori szeretetszolgálat védasszonyává, és az evangéliumi egyetemes szeretet megtestesítőjévé avatták.
Fotó: Beliczay László
A legendájából ismert, a szegényeknek szánt kenyerek rózsává válásának csodájának jelképei az Erzsébet-napi liturgia során a rászoruló és szenvedő szegények megsegítésének szimbólumai.
Az Erzsébet-napi rózsák azokra a csodákra emlékeztetnek, melyeket Szent Erzsébet életében Isten tett. Áldást kértek Szent Erzsébet mai társaira, az asszonyokra, akik betöltik hivatásukat: mint feleségek, édesanyák, nagymamák, lányok; mindazokra, akik társak Isten országának építésében, e világ emberségesebbé tételében.
Az imádság szólt az ifjakért, továbbá az embertársi szeretetből fakadó jótetteinkért, a szegényekért érzett felelősségünkből születő jó cselekedeteinkért, és azért, hogy azok váljanak „jó illatú áldozattá” Isten előtt. Ároni áldással és a megáldott rózsák szálankénti odaajándékozásával ért véget a Szent Erzsébet-napi liturgia.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!