Nyolcszáz év távlatából tekintettek vissza liturgikus emléknapján Árpád-házi Szent Erzsébetre. Aki röpke 24 év alatt megszentelte életét, és olyan példát adott, mely ma is követendő – hangzott el csütörtökön a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban. A szentmise keretében áldást kértek a nap szentjének jelképei közül a kenyérre és a rózsákra – utóbbiakat a jelenlévő nők vihették haza.
2020. november 19., 14:312020. november 19., 14:31
Fotó: Beliczay László
Nyolcszáz év távlatából tekintettek vissza liturgikus emléknapján Árpád-házi Szent Erzsébetre. Aki röpke 24 év alatt megszentelte életét, és olyan példát adott, mely ma is követendő – hangzott el csütörtökön a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban. A szentmise keretében áldást kértek a nap szentjének jelképei közül a kenyérre és a rózsákra – utóbbiakat a jelenlévő nők vihették haza.
2020. november 19., 14:312020. november 19., 14:31
Fotó: Beliczay László
II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya nem sokáig élvezhette a királyi udvar életét – emlékeztetett a nap szentjének életútjára Tamás Barna plébános, majd felidézte a királylány életének további alakulását. A kor szokása szerint a négyéves Erzsébetet bőséges hozománnyal ellátva kísérték el thüringiai kérője wartburgi várába. Hamarosan belopta magát a német szívekbe.
Húsz éves volt, amikor férje egy keresztes háborúba indult, és útközben járvány áldozata lett. Erzsébet bánata igen nagy volt, melyet fokozott wartburgi családjának rosszindulata is. Gyermekeivel Marburgba költözött, s ezentúl egészen a betegeknek és a nyomorultaknak szentelte mindenét.
Fotó: Beliczay László
1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Utolsó napjait gyermeki derű ragyogta be. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévő nővéreket. November 17-én, 24 évesen meghalt. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után szentek sorába emelték.
Tamás Barna plébános kiemelte azokat a tulajdonságait, amelyek a feleségek, édesanyák példaképévé, a mindenkori szeretetszolgálat védasszonyává, és az evangéliumi egyetemes szeretet megtestesítőjévé avatták.
Fotó: Beliczay László
A legendájából ismert, a szegényeknek szánt kenyerek rózsává válásának csodájának jelképei az Erzsébet-napi liturgia során a rászoruló és szenvedő szegények megsegítésének szimbólumai.
Az Erzsébet-napi rózsák azokra a csodákra emlékeztetnek, melyeket Szent Erzsébet életében Isten tett. Áldást kértek Szent Erzsébet mai társaira, az asszonyokra, akik betöltik hivatásukat: mint feleségek, édesanyák, nagymamák, lányok; mindazokra, akik társak Isten országának építésében, e világ emberségesebbé tételében.
Az imádság szólt az ifjakért, továbbá az embertársi szeretetből fakadó jótetteinkért, a szegényekért érzett felelősségünkből születő jó cselekedeteinkért, és azért, hogy azok váljanak „jó illatú áldozattá” Isten előtt. Ároni áldással és a megáldott rózsák szálankénti odaajándékozásával ért véget a Szent Erzsébet-napi liturgia.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!