Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:01

Évi negyvenezer mintát is vizsgálhat a marosvásárhelyi patológia

17:50

Az első két meccset idegenben játssza a Marosvásárhelyi VSK újdonsült élvonalbeli kézicsapata

17:13

A digitális világ veszélyeiről tart előadást Csíkszeredában Pöltl Ákos

16:59

Verekedésekből volt a legtöbb, de legalább súlyos következmény nélkül

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Szent Erzsébet-napi kenyér- és rózsaáldás Székelyudvarhelyen

Nyolcszáz év távlatából tekintettek vissza liturgikus emléknapján Árpád-házi Szent Erzsébetre. Aki röpke 24 év alatt megszentelte életét, és olyan példát adott, mely ma is követendő – hangzott el csütörtökön a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban. A szentmise keretében áldást kértek a nap szentjének jelképei közül a kenyérre és a rózsákra – utóbbiakat a jelenlévő nők vihették haza.

Molnár Melinda

2020. november 19., 14:312020. november 19., 14:31

Fotó: Beliczay László

Molnár Melinda

2020. november 19., 14:312020. november 19., 14:31

Fotó: Beliczay László

II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya nem sokáig élvezhette a királyi udvar életét – emlékeztetett a nap szentjének életútjára Tamás Barna plébános, majd felidézte a királylány életének további alakulását. A kor szokása szerint a négyéves Erzsébetet bőséges hozománnyal ellátva kísérték el thüringiai kérője wartburgi várába. Hamarosan belopta magát a német szívekbe.

A jóság angyalának nevezte a környék, mert nem tett különbséget ember és ember között. Házassága lehetővé tette, hogy nagyobb áldozatokat hozhasson a szegények és a betegek iránt. Menhelyet állított fel, s maga is ápolta a nyomorultakat.

Húsz éves volt, amikor férje egy keresztes háborúba indult, és útközben járvány áldozata lett. Erzsébet bánata igen nagy volt, melyet fokozott wartburgi családjának rosszindulata is. Gyermekeivel Marburgba költözött, s ezentúl egészen a betegeknek és a nyomorultaknak szentelte mindenét.

Fotó: Beliczay László

Kórházat alapított, amelyben otthonra talált mindenki, akinek gyógyulásra, segítségre, vigaszra volt szüksége.

1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Utolsó napjait gyermeki derű ragyogta be. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévő nővéreket. November 17-én, 24 évesen meghalt. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után szentek sorába emelték.

A keresztény Európa egyik légnépszerűbb szentje.

Tamás Barna plébános kiemelte azokat a tulajdonságait, amelyek a feleségek, édesanyák példaképévé, a mindenkori szeretetszolgálat védasszonyává, és az evangéliumi egyetemes szeretet megtestesítőjévé avatták.

Fotó: Beliczay László

A legendájából ismert, a szegényeknek szánt kenyerek rózsává válásának csodájának jelképei az Erzsébet-napi liturgia során a rászoruló és szenvedő szegények megsegítésének szimbólumai.

Az áldáskérelem egyben hálaadás is a napi lelki táplálékért, az élő Kenyérért, amely összeköti az „istenit és emberit, földit és mennyeit”. Az imakérelem pedig az igazság és a szeretet cselekedeteinek gyakorlásáért szólt.

Az Erzsébet-napi rózsák azokra a csodákra emlékeztetnek, melyeket Szent Erzsébet életében Isten tett. Áldást kértek Szent Erzsébet mai társaira, az asszonyokra, akik betöltik hivatásukat: mint feleségek, édesanyák, nagymamák, lányok; mindazokra, akik társak Isten országának építésében, e világ emberségesebbé tételében.

Az imádság szólt az ifjakért, továbbá az embertársi szeretetből fakadó jótetteinkért, a szegényekért érzett felelősségünkből születő jó cselekedeteinkért, és azért, hogy azok váljanak „jó illatú áldozattá” Isten előtt. Ároni áldással és a megáldott rózsák szálankénti odaajándékozásával ért véget a Szent Erzsébet-napi liturgia.