Székelyszentlélek leányegyházában a fatimai jelenések napján ültek búcsút

A búcsús szentmise főcelebránsa és szónoka Tamás Barna plébános volt

Fotó: Veres Nándor

Másfél évtizede szentelték fel a Fatimai Szűzanya tiszteletére Székelyszentlélek leányegyházközségének első templomát. Vasárnap a hálaima azokért is szólt Bogárfalván, akik megálmodták a szent hajlékot. Közülük Hajdó István plébános, Bálint Mátyás és Magyari Árpád már az örökkévalóságból vigyázza a leányegyházközséget.

Molnár Melinda

2018. május 15., 13:292018. május 15., 13:29

Május 13-a a fatimai jelenések napja, harminchat éve ugyanezen a napon kísérelt meg merényletet Szent II. János Pál pápa ellen a török Ali Agca.

A portugáliai Fatima közelében, a Béke völgye nevű helyen 1917. május 13-án három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos, valamint unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto a napnál ragyogóbb asszonyt pillantottak meg, aki imádságra buzdította őket, kérve: minden hónap 13-án menjenek újra a Béke völgyébe. A jelenések híre gyorsan terjedt, és az utolsó alkalommal, 1917. október 13-án mintegy hetvenezer ember volt jelen. Ekkor történt a híres „napcsoda”: a nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre.

A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Az első kettőt 1942-ben hozták nyilvánosságra: a pokol látomását és a Szűzanya imádságra vonatkozó felhívását, illetve a Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatását. A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben zárt borítékban juttatta el XXIII. János pápának, aki úgy döntött, hogy nem tárja fel annak tartalmát. Nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben. II. János Pál ellen 1981. május 13-án követtek el merényletet a Szent Péter téren. A fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közötti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.” Egy évvel a merénylet után a Szentatya Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon a Szűzanyának. A lövedéket, mely megsebesítette, a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik. Napjainkban Fatima Lourdes mellett a világ legnagyobb Mária-kegyhelye.

Fotó: Veres Nándor

A bogárfalvi búcsús szentmise szónoka, Tamás Barna, a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Egyházközség plébános a Jézustól tanult Mária-tiszteletről beszélt. Kiemelte: „A keresztény hívek azért is fordulnak különös tisztelettel Mária felé, mert meggyőződésük szerint az örökkévalóságban is folytatja anyai szolgálatát. Most már nemcsak Jézust szolgálja, hanem kiterjeszti anyai szeretetét Jézus követőire.” A liturgián közreműködött az Ave Rosa Vegyeskar, Ambrus Ferenc kántor vezényletével.

Benedek Sándor, az anyaegyházközség plébánosa köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a kis falu ünnepéhez. Megtudtuk: Székelyszentléleken a kerület papjainak részvételével pünkösdhétfőn déli tizenkét órakor kezdődik a búcsús szentmise. Az ünnep szónoka a falu szülötte, Kiss Endre, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet lelki igazgatója lesz.