Székelyszentlélek leányegyházában a fatimai jelenések napján ültek búcsút

Május 13-a a fatimai jelenések napja, harminchat éve ugyanezen a napon kísérelt meg merényletet Szent II. János Pál pápa ellen a török Ali Agca.

A portugáliai Fatima közelében, a Béke völgye nevű helyen 1917. május 13-án három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos, valamint unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto a napnál ragyogóbb asszonyt pillantottak meg, aki imádságra buzdította őket, kérve: minden hónap 13-án menjenek újra a Béke völgyébe. A jelenések híre gyorsan terjedt, és az utolsó alkalommal, 1917. október 13-án mintegy hetvenezer ember volt jelen. Ekkor történt a híres „napcsoda”: a nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre.

A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Az első kettőt 1942-ben hozták nyilvánosságra: a pokol látomását és a Szűzanya imádságra vonatkozó felhívását, illetve a Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatását. A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben zárt borítékban juttatta el XXIII. János pápának, aki úgy döntött, hogy nem tárja fel annak tartalmát. Nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben. II. János Pál ellen 1981. május 13-án követtek el merényletet a Szent Péter téren. A fatimai jelenések első napja és a merénylet időpontja közötti egybeeséssel kapcsolatban így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.” Egy évvel a merénylet után a Szentatya Fatimába zarándokolt, hogy hálát adjon a Szűzanyának. A lövedéket, mely megsebesítette, a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik. Napjainkban Fatima Lourdes mellett a világ legnagyobb Mária-kegyhelye.