Székelyföldi medveradar – térképen összegzik a nagyvad észlelésének helyeit

Fülön fogva. „Székelyföldön nagyon fontos ez a téma, rengeteg embert érint, mégsem történik semmi ez ügyben"

Fotó: Barabás Ákos

Az egyre szaporodó medvekárok, medvével való találkozások és medvetámadások ihlették meg Csala Dénes adatbloggert, hogy elkészítse a Székelydata oldalán működő medveészlelőt. Ha valaki medvét lát, medvetámadásról tud, jeleznie kell, az adatokból pedig egy olyan térkép készül, amelyből majd kiderül, hol van nagy esélyük az embereknek a nagyvaddal való találkozásra.

Szász Cs. Emese

2019. március 30., 19:332019. március 30., 19:33

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A csíkszeredai származású, jelenleg Angliában élő Csala Dénes négy éve működteti Székelydata néven futó adatvizualizációs blogját, amelyen most a medvék kapják a főszerepet.

Elindult ugyanis egy olyan felület, amelyen rögzíteni lehet a medveészleléssel kapcsolatos információkat.

Ha valaki medvét látott valahol, tud róla, hogy állatra, emberre támadt a medve, vagy épp halálos áldozattal is járt a támadás, azt mindenképpen érdemes jeleznie a szekelydata.csaladen.es/medve/jelent webcímen elérhető rövid kis kérdőívben. Itt lehetősége van leírni, hogy pontosan mikor, hol történt az eset, hogy a medvét egyedül, bocsokkal vagy csoportosan észlelte-e, volt-e a medvének valami ismertetőjele, vagy tudja-e, melyik állatról van szó. Sőt a rövid kérdőív arra is jó, hogy a medvepolitikai döntéseket jelezze, például ha elköltöztetés, kilövési engedély született az ügyben.

Csala Dénes érdeklődésünkre elmondta, azért született ez a medveradar, mert annak ellenére, hogy az utóbbi években hihetetlenül megszaporodtak a medvekárok és támadások, sehol nem létezik egy elérhető, központosított adatbázis a medvetámadásokról, a medveészlelésekről. Nincs egy medvetérkép, amely információt nyújtana arról, hogy merre járnak a medvék, milyen területeket érdemes elkerülni, hol történik a legtöbb probléma.

„Székelyföldön nagyon fontos ez a téma, rengeteg embert érint, mégsem történik semmi ez ügyben, sőt inkább politikát csinálnak a medvekérdésből. Éppen ezért megpróbálnék én is hozzátenni valamit – nem feltétlenül az orvoslásához, inkább a kérdésköréhez. A medveradar összegyűjtené a medvével kapcsolatos észleléseket, és elkészülhet belőle egy medvetérkép, amelyből kiderül, hol történnek medvével kapcsolatos események, mennyire súlyosak ezek” – magyarázta Csala Dénes, aki fontosnak tartja, hogy

ez egy független kezdeményezés, így ő biztosan nem fogja elpolitizálni a medvekérdést.

Medvetérkép. Ezen a térképen összegzik a nagyvaddal kapcsolatos székelyföldi eseményeket

Ugyanakkor számít a lakosság és a sajtó segítségére, hogy a medveészleléseket felelősségteljesen jelentsék, ne csináljanak viccet belőle. Jelenleg Csala Dénes saját maga szűri az információkat, hétfőn este tette közzé a medveradart a Székelydata Facebook-oldalán, ahol két nap alatt nyolc bejelentés történt, amelyek közül a kezdeményező szerint kettő tűnik valósnak. Ez azonban még nem számít mérvadó eredménynek, hiszen az emberek még nem tudnak róla.

Elérhető a térkép

Az adatokból készül a medvetérkép, amelynek már van is egy kezdetleges formája, Csala Dénes ugyanis 2007-től errefelé nézte át a Székelyhon portálon elérhető 433, medvékkel kapcsolatos hírt, és az ezekből származó adatokat tette fel a honlapon elérhető medvetérképre. Rajta van egyebek közt a legutóbbi, halálos emberáldozattal járó kőrispataki medvetámadás is. „Ez egy dinamikus, élő eszköz, ha valami új esemény történik, a térkép is változik” – mutatott rá Csala Dénes, aki jelenleg a Lancasteri Egyetem (Anglia) adjunktusa. Reméli, a térképből hosszú távon kiderül majd, hogy egyes medvék hol járnak, hol van az életterük, ami nagyban segítheti majd a lakosságot is, hogy tudja, hol van veszély, merre nem érdemes menni.