Székelyek Dzsingisz kán egykori fővárosában

A kézdiszárazpataki Fekete István és a szentkatolnai Zsigmond Lóránt egy hónapja vannak úton HZJ 105-ös Land Cruiserükkel, amely eddig kitűnően bírta a strapát.

Utazótársaik, a szászrégeni születésű Heidel házaspár egy hálókocsivá átalakított VW Transporterrel vágott neki a 25 ezer kilométeresre tervezett, főleg Ázsiát érintő túrának. Utóbbi nem minden szempontból bizonyult nyerő húzásnak, és ez éppen a Góbi-sivatag előtt vált nyilvánvalóvá.

korábban írtuk

Csecsenföldön sátorozva

Bár Csecsenföldet szerették volna mielőbb maguk mögött tudni, végül ott is sátoroztak egy éjszakát, és egyáltalán nem bánták meg. Kézdiszéki honfitársaink most éppen Kazahsztán végtelen sztyeppéin haladnak, hamarosan átlépik Ázsia kapuját.

Amikor legutóbb írtunk róluk, a székely világjárók már az Ázsia kapujának számító Atyrau városa felé közeledtek,

Novoszibirszkiben tartottak egy rövid pihenőt, kívülről megcsodálva a Lenin téren díszelgő Állami Akadémiai Opera- és Balettszínházat (NOVAT), valamint a Szent Alekszandr Nyevszkij-székesegyházat, előtte II. Miklós cár és Alekszej cárevics szobrával, aztán még kb. 1800 km-t autóztak Irkutszkig.

A világ legnagyobb édesvizű tavánál

Szibérián végighaladva üzemanyag-gondjaik – a töltőállomásoknál való sorbaállást leszámítva – nem adódtak, akik viszont benzint szerettek volna tankolni, nem mindig találtak.

egy sör viszont 750 rubelbe, azaz nagyjából 8 euróba.Többnyire a Land Cruiserre szerelt sátorban töltik az éjszakát, lehetőleg kempingekben, ahol tisztálkodásra is van lehetőség.

Az itthonról vitt elemózsia még kitart, de azért néha étterembe is betérnek, beszélgetésünkkor István külön ki is emelte rozskenyérrel tálalt, hagymás-fűszeres borogyinói szték feledhetetlen ízvilágát.

A Bajkál-tónál stílusosan, kaviárral és pezsgővel köszöntötték a felkelő napot, tudván azt, hogy két nap múlva onnan déli irányba fordulnak – túlzás lenne azt állítani, hogy hazafelé, hiszen Ulánbátor valamivel keletebbre esik.

Itt Lóri a horgászbotját is kipróbálta, de eredménytelenül, pedig elvileg lett volna esélye a fogásra:

amely folyékony édesvízkészletünk közel 23 százalékát tartalmazza.

A világ legnagyobb lovas szobránál

Ulánbátorban nem hagyhatták ki a Mongólia vallási központjának számító, még a szocializmus kemény évei alatt is működő Gandan-kolostort a főtemplom belsejében álló, lenyűgöző, 26,5 méter magas, aranyozott Megjid Janraisig-szoborral. A fővárostól 54 kilométerrel keletebbre eső Tsonjin Boldogig is tettek egy kitérőt, ahol egy 10 méter magas, 36 oszloppal körülvett épületkomplexum tetején díszeleg Dzsingisz kán rozsdamentes acélból készült, összességében 40 méter magas megformázása.

A legenda szerint ezen a helyen találta meg az ifjú kán azt az aranyostort, amely később a hódításaihoz, a Mongol Birodalom megalapításához vezetett, és amelynek csapását elődeink is a saját bőrükön érezték az 1241–42-es „tatárjáráskor”.

Nem sokkal később István és Lóránt kénytelen volt ideiglenesen megválni útitársaiktól, akik az egyre több gondot okozó Transporterükkel nem merték bevállalni Ázsia legnagyobb, Góbi nevű sivatagját. Ez már csak azért sem hasonlítható a Szaharához, mert mindössze 3 százalékát borítja homok, felszínét inkább kopár sziklamezők, kanyonok, sós tavak, holdbéli hegyvonulatok és félsivatagos sztyeppék alkotják.

ám Lóránt tájékoztatása szerint még nem kellett dideregniük. Ez a sós vizet is meginni képes kétpúpú (baktriai) tevék, továbbá a világ egyik legveszélyeztetettebb medvéje (Mazaalai), a hópárducok és mongol vadszamarak hazája, de nomád családok is élnek itt, akik jurtákban laknak, és állattenyésztésből (kecske, juh, teve) tartják fenn magukat.

Következik a szirti sasok földje

Egy éjszakát a székely világjárók is kipróbáltak jurtában, de legalább ilyen emlékezetesek maradnak számukra Tsagaan Suvarga fehér mészkősziklái és kanyonjai, Yolyn Am szurdokvölgye, ahol nyáron is gyakorta találni jeget vagy Khongoryn Els híres, néhol 300 méter magas „éneklő” homokdűnéi.

Szerdán érkeztek meg úttalan utakon Karakorumba, a mongolok első állandó fővárosába (tulajdonképpen Dzsingisz kán fia, Ögödej építtette ki birodalmi központtá), illetve annak romjaihoz, ahol két napot szándékoznak pihenni, de Mongólia legrégebbi, 1585-ben alapított buddhista kolostorát, az Erdene Zuut máris kihúzták a bakancslistáról.

Aztán Nyugat-Mongólia egyik legvadabb területe, a Gobi-Altai, illetve az Altaj-hegység következik, és természetesen Bayan-Ölgii-t, a szirti sasokkal vadászó kazahok földjét sem szeretnék kihagyni. Terveik szerint Tashantánál lépik át újra az orosz-mongol határt, és újfent Kazahsztánon keresztül fordulnak majd délnek, hogy aztán Kirgizisztánban rácsatlakozhassanak az immár hazafelé vezető egykori Selyemútra.