Számos tartalom kapcsán felmerülhet, hogy amit olvasunk, az nem valódi

A köztudatban az elmúlt néhány évben került a fake news a figyelem középpontjába. Az eleinte csak viccesnek, szórakoztató kikapcsolódásnak induló hírek egyre erőteljesebb politikai töltetett kaptak, a megtévesztés a pánikkeltés szintjére emelkedett, amely komoly károk okozására képes. „A ránk zúduló információtömegben ma már egyre nehezebb meggyőződni a tartalom valódiságáról. Kifinomult módszerek, hitelesnek tűnő források, szakemberek, manipulált képek és felvételek egész sorát vonultatja fel az álhírgyártás. A politikai, gazdasági konfliktusok mellett az emberek társas kapcsolataiba is beszivárogtak az álhírek” – sorolta.

„Az internetet megelőzően az újságírók voltak az információs kapuőrök, akik megszűrték számunkra a tartalmakat, és bizonyosak lehettünk benne, hogy valódi tartalmakhoz jutottunk hozzá. Az internet korában, tehát manapság már mindenki lehet tartalomgyártó, és az embernek magának kell elvégeznie a szűrést, amit sokan megspórolnak” – magyarázta az internetjogász.

Tudatos fellépés szükséges 

Az álhíreknek ugyanakkor a politikai, gazdasági következményei ma már „kézzel foghatók”. „Gondoljunk csak egy választási kampányra, ahol az egyik fél a másikat fakenewsokkal és deep fake (manipulált felvételekkel) járatja le, lehetetleníti el.

Az »információ hatalom« állítás jelenünkben még inkább megerősödött és egy olyan fegyverré alakítható, amivel a világ történései kívánság szerint a kedvünkre alakíthatók. Soha nem késő kézbe venni ezt a folyamatot, hogy újra az ember kezében legyen a döntés joga. Nem fognak varázsütésre eltűnni az álhírek, de a tudatos fellépés hozzájárul a csökkenésükhöz” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Bűncselekménynek számít 

Elmondta, azzal, hogy csak bizonyos tartalmakat olvasunk, bizonyos nézetekkel azonosulunk, elvesszük magunktól annak a lehetőséget, hogy a maga teljes egészében tudjunk értékelni egy hírt, egy tartalmat.

Romániában egyébként a büntető törvénykönyv 404. cikkelye értekezik erről. „Amikor az álhír személyiségi jogok megsértésével, gyűlöletkeltő tartalmakkal párosul, akkor azok további büntető és polgári jogi jogkövetkezményeket vonhatnak maguk maguk után. A pénzbírság mellett börtönbüntetés alapja is lehet egy álhír” – fogalmazott Baracsi Katalin.

Az iskola szerepe 

Fontos megjegyezni, hogy a hiteles forrásból való tájékozódás képességének elsajátításában óriási szerepe van az iskoláknak. „Az iskola a különböző tantárgyak ismereteink elsajátítása mellett olyan képességekkel is fel kell vértezze a gyerekeket, amelyeket a jövő munkahelyein is jól tudnak kamatoztatni. Az álhírek felismeréséhez szükséges »szuperképesség« a kritikus gondolkodás. A kritikus gondolkodásmód az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) megfogalmazásában egy olyan folyamatként írható le, amely magában foglalja a kérdésfelvetést, a releváns információk összegyűjtését és kreatív rendszerezését, az új információknak a már elsajátított ismeretekkel összefüggésben történő elemzését, az előzetes elképzelések és feltevések újbóli átgondolását, a logikus érvelést, valamint a hiteles és megbízható következtetések levonását. E készség elsajátítása kiemelten fontos abban, hogy megtaníthassuk a fiataloknak az internethasználathoz kapcsolódó veszélyeket, továbbá azt, hogy ha ilyen veszélyekkel kerülnek szembe, mit érdemes tenniük és hová fordulhatnak segítségért” – magyarázta az internetjogász.

Az álhírek és a járvány

Zárásként kitért arra is, hogy a jelenlegi a koronavírus-járványhelyzet óta tovább nőtt az álhírek száma, amelyek kifejezetten a koronavírussal kapcsolatos érzelmi manipulációra hatnak.

Áltudományos hírek tömegével találkozunk a neten. A mostani álhírek szinte kivétel nélkül erre a vágyteljesítésre játszanak. Ugyanakkor megfigyelhetőek az egymás lejáratását célzó hírek, legyen szó termékekről, gazdasági versenytársakról vagy politikai döntésekről. Így tehát kiemelt fontosságú, hogy a már így is erőteljes jelenléttel bíró szűrőbuborék-hatás esetén az egyén választása, kritikai érzéke erősödjön meg” – hangsúlyozta.