Érdemes kritikusan szörfözni az interneten. Csak azt szabad elhinni, amit megbízható forrásból olvasunk
Fotó: 123RF
Áltudományos, pánikkeltő hírek, aggasztó összeesküvés-elméletek és kattintásvadász cikkek terjednek még a koronavírusnál is gyorsabban a közösségi oldalakon. Napjaink egyik valódi problémájává vált a fake news, azaz álhír-jelenség, amely noha csak néhány éve került bele a köztudatba, a politikai, gazdasági következményeik ma már „kézzel foghatók”.
2020. május 10., 09:072020. május 10., 09:07
Az álhír (fake news) kifejezést napjainkban többféle félrevezető, megtévesztő tartalom megnevezésére használjuk. A ma ismert legfontosabb „formái”: kamuhírek, hangulatkeltés, elfogult hírek, áltudományos hírek, összeesküvés-elméletek, kattintásvadász cikkek, téves tájékoztatások; de még az iskolai tanulmányainkból derengő lírai műfaj, a valóság komikus-ironikus ábrázolására törekedő szatíra is ide sorolandó. Tulajdonképpen szinte bármely tartalom kapcsán felmerülhet az, hogy amit olvasunk, annak köze sincs a valósághoz. Szakember segítségével jártuk körbe a témát.
Baracsi Katalin internetjogász szerint már az elején fontos megjegyezni, hogy nem minden álhír célja a károkozás, félrevezetés, megtévesztés. „A szatíra például irodalmi műfaj is, amit a helyén kell kezelni” – fogalmazott.
A köztudatban az elmúlt néhány évben került a fake news a figyelem középpontjába. Az eleinte csak viccesnek, szórakoztató kikapcsolódásnak induló hírek egyre erőteljesebb politikai töltetett kaptak, a megtévesztés a pánikkeltés szintjére emelkedett, amely komoly károk okozására képes. „A ránk zúduló információtömegben ma már egyre nehezebb meggyőződni a tartalom valódiságáról. Kifinomult módszerek, hitelesnek tűnő források, szakemberek, manipulált képek és felvételek egész sorát vonultatja fel az álhírgyártás. A politikai, gazdasági konfliktusok mellett az emberek társas kapcsolataiba is beszivárogtak az álhírek” – sorolta.
„Az internetet megelőzően az újságírók voltak az információs kapuőrök, akik megszűrték számunkra a tartalmakat, és bizonyosak lehettünk benne, hogy valódi tartalmakhoz jutottunk hozzá. Az internet korában, tehát manapság már mindenki lehet tartalomgyártó, és az embernek magának kell elvégeznie a szűrést, amit sokan megspórolnak” – magyarázta az internetjogász.
Az álhíreknek ugyanakkor a politikai, gazdasági következményei ma már „kézzel foghatók”. „Gondoljunk csak egy választási kampányra, ahol az egyik fél a másikat fakenewsokkal és deep fake (manipulált felvételekkel) járatja le, lehetetleníti el.
Az »információ hatalom« állítás jelenünkben még inkább megerősödött és egy olyan fegyverré alakítható, amivel a világ történései kívánság szerint a kedvünkre alakíthatók. Soha nem késő kézbe venni ezt a folyamatot, hogy újra az ember kezében legyen a döntés joga. Nem fognak varázsütésre eltűnni az álhírek, de a tudatos fellépés hozzájárul a csökkenésükhöz” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Elmondta, azzal, hogy csak bizonyos tartalmakat olvasunk, bizonyos nézetekkel azonosulunk, elvesszük magunktól annak a lehetőséget, hogy a maga teljes egészében tudjunk értékelni egy hírt, egy tartalmat.
Romániában egyébként a büntető törvénykönyv 404. cikkelye értekezik erről. „Amikor az álhír személyiségi jogok megsértésével, gyűlöletkeltő tartalmakkal párosul, akkor azok további büntető és polgári jogi jogkövetkezményeket vonhatnak maguk maguk után. A pénzbírság mellett börtönbüntetés alapja is lehet egy álhír” – fogalmazott Baracsi Katalin.
Fontos megjegyezni, hogy a hiteles forrásból való tájékozódás képességének elsajátításában óriási szerepe van az iskoláknak. „Az iskola a különböző tantárgyak ismereteink elsajátítása mellett olyan képességekkel is fel kell vértezze a gyerekeket, amelyeket a jövő munkahelyein is jól tudnak kamatoztatni. Az álhírek felismeréséhez szükséges »szuperképesség« a kritikus gondolkodás. A kritikus gondolkodásmód az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) megfogalmazásában egy olyan folyamatként írható le, amely magában foglalja a kérdésfelvetést, a releváns információk összegyűjtését és kreatív rendszerezését, az új információknak a már elsajátított ismeretekkel összefüggésben történő elemzését, az előzetes elképzelések és feltevések újbóli átgondolását, a logikus érvelést, valamint a hiteles és megbízható következtetések levonását. E készség elsajátítása kiemelten fontos abban, hogy megtaníthassuk a fiataloknak az internethasználathoz kapcsolódó veszélyeket, továbbá azt, hogy ha ilyen veszélyekkel kerülnek szembe, mit érdemes tenniük és hová fordulhatnak segítségért” – magyarázta az internetjogász.
Zárásként kitért arra is, hogy a jelenlegi a koronavírus-járványhelyzet óta tovább nőtt az álhírek száma, amelyek kifejezetten a koronavírussal kapcsolatos érzelmi manipulációra hatnak.
Áltudományos hírek tömegével találkozunk a neten. A mostani álhírek szinte kivétel nélkül erre a vágyteljesítésre játszanak. Ugyanakkor megfigyelhetőek az egymás lejáratását célzó hírek, legyen szó termékekről, gazdasági versenytársakról vagy politikai döntésekről. Így tehát kiemelt fontosságú, hogy a már így is erőteljes jelenléttel bíró szűrőbuborék-hatás esetén az egyén választása, kritikai érzéke erősödjön meg” – hangsúlyozta.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.
Nyárádszeredai önkéntes tűzoltók is segítséget nyújtottak Magyarországon, miután orkán erejű vihar vonult végig számos településen és jelentős károkat okozott.
Csíkszereda jelentős részében áramszünetre ébredt a lakosság pénteken.
2025. július 1-jétől Romániában megszűnt a villamos energia árának állami korlátozása, amely az áram drágulását eredményezi.
Maláriával diagnosztizáltak egy bukaresti férfit – közölte csütörtökön az egészségügyi minisztérium.
2 hozzászólás