
Marosvásárhelyen ma már nincs központosított fűtésrendszer, a legtöbb helyen kiskazánokat szereltek
Fotó: Haáz Vince
Az egyéni kiskazánok és a központosított fűtésrendszer előnyeit, illetve hátrányait taglaló hatástanulmányt készíttet a marosvásárhelyi városháza, hogy kiderüljön: érdemes-e abban gondolkozni és arra pályázni, hogy visszatérjenek a központosított rendszerre.
2022. április 04., 20:402022. április 04., 20:40
Gyakorlatilag két évtized közbeszédét írja felül Marosvásárhely néhány tanácsosa azzal, hogy tanulmányt készíttet az egyéni hőközpontok és a távfűtés előnyeiről, illetve hátrányairól; évtizedeken keresztül ugyanis arról lehetett hallani, hogy már csak múltjuk van a távhőrendszereknek – legalábbis Romániában.
Az RMDSZ-es tanácsosok egy része – Frunda Csenge, Kelemen Márton, Portik Vilmos, Szabó Árpád és W. Szabó Péter – által benyújtott és megszavazott határozat kimondja:
A tanulmány, amelyre 75 ezer lejt hagytak jóvá, választ kell adjon többek között arra a kérdésre is, hogy a hat lakrésznél nagyobb épületek esetén érdemes-e egy nagy, közös kazánt és közös fűtésrendszert szerelni, vagy jobban megéri (azaz kevesebbe kerül) egyéni hőközpontos megoldással fűteni a lakásokat és meleg vizet előállítani. De
A tanácsosok szerint a hatástanulmány eredményeit figyelembe fogják venni a jövőbeli tervezésnél, hiszen az a céljuk, hogy városszinten minél olcsóbb és környezetkímélőbb fűtési rendszerek legyenek.
Mint ismert, Marosvásárhelyen ma már nincs központosított fűtésrendszer, minden tömbházban egyéni kiskazánokkal, ritkábban infrapanelekkel oldják meg a lakások fűtését.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
3 hozzászólás