
Marosvásárhelyen ma már nincs központosított fűtésrendszer, a legtöbb helyen kiskazánokat szereltek
Fotó: Haáz Vince
Az egyéni kiskazánok és a központosított fűtésrendszer előnyeit, illetve hátrányait taglaló hatástanulmányt készíttet a marosvásárhelyi városháza, hogy kiderüljön: érdemes-e abban gondolkozni és arra pályázni, hogy visszatérjenek a központosított rendszerre.
2022. április 04., 20:402022. április 04., 20:40
Gyakorlatilag két évtized közbeszédét írja felül Marosvásárhely néhány tanácsosa azzal, hogy tanulmányt készíttet az egyéni hőközpontok és a távfűtés előnyeiről, illetve hátrányairól; évtizedeken keresztül ugyanis arról lehetett hallani, hogy már csak múltjuk van a távhőrendszereknek – legalábbis Romániában.
Az RMDSZ-es tanácsosok egy része – Frunda Csenge, Kelemen Márton, Portik Vilmos, Szabó Árpád és W. Szabó Péter – által benyújtott és megszavazott határozat kimondja:
A tanulmány, amelyre 75 ezer lejt hagytak jóvá, választ kell adjon többek között arra a kérdésre is, hogy a hat lakrésznél nagyobb épületek esetén érdemes-e egy nagy, közös kazánt és közös fűtésrendszert szerelni, vagy jobban megéri (azaz kevesebbe kerül) egyéni hőközpontos megoldással fűteni a lakásokat és meleg vizet előállítani. De
A tanácsosok szerint a hatástanulmány eredményeit figyelembe fogják venni a jövőbeli tervezésnél, hiszen az a céljuk, hogy városszinten minél olcsóbb és környezetkímélőbb fűtési rendszerek legyenek.
Mint ismert, Marosvásárhelyen ma már nincs központosított fűtésrendszer, minden tömbházban egyéni kiskazánokkal, ritkábban infrapanelekkel oldják meg a lakások fűtését.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás