
Fotó: Bíró Blanka
Stratégiai együttműködés lehetőségeiről egyeztettek szerdán Sepsiszentgyörgyön a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettesei, Soós Anna és Markó Bálint, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
2021. március 03., 18:262021. március 03., 18:26
Az együttműködés részleteit szerződésben fektetik majd le, ebben rögzítik, hogy a három fél – az egyetem és a két önkormányzat – kölcsönösen segítik egymás törekvéseit.
Soós Anna rektorhelyettes a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, az egyetem 50 ezer fős közösséget képvisel, egyetemi hallgatókat, tanárokat, 522 programot kínálnak alap- és mesterképzésen, ehhez még hozzáadódik a doktori programok és az egyetem utáni képzések sokasága. A BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán jelenleg alap- és mesterképzés zajlik, ám a szerdai megbeszélés eredményeként továbbképzések sorozatát tudják a helyi közösség rendelkezésére bocsátani, annál is inkább, hogy különböző szakterületeken egész életen át tartó tanulásra van már igény. A rektorhelyettes példaként említette az informatikusok, a pedagógusok, a közigazgatásban vagy az idegenforgalomban dolgozók egyetem utáni továbbképzését.
Markó Bálint arról beszélt, hogy a BBTE a legnagyobb és a legjobb egyetem Romániában, ezt igazolják a felmérések, rangsorok.
– mutatott rá. Az egyetem és a kihelyezett tagozatai hálózatként működnek, a tudást helyszínre hozzák személyesen vagy online. Tamás Sándor konkrét javaslatokat ismertetett, szeretnék, ha a turisztikai szakon bevonnák az oktatásba a vállalkozókat, hogy a diákok nemcsak a nyári gyakorlat során, hanem a szorgalmi időszakban is elsajátíthassanak szakmai tapasztalatot. A megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnál, az alárendelt intézményeiknél mintegy 3500 alkalmazott dolgozik, a következő generáció és a már hivatalban levők képzésére is van programcsomagja az egyetemnek. Abban bíznak, hogy ezeknek a képzéseknek a finanszírozásába más Kovászna megyei városok önkormányzatai is be tudnak szállni.
Nem mindegy, hogy valaki 3–5 év alatt szerez versenyképes oklevelet, piacképes tudást, vagy néhány hónap alatt, fejtette ki a sajtótájékoztatón Antal Árpád polgármester. Hozzátette, sokan az egyetemen, vagy annak elvégzése után döbbennek rá, hogy amit tanultak, nem biztosít megfelelő jövedelmet számukra. A sepsiszentgyörgyi képzéseken 3 hónap vagy egy év alatt tudnak olyan oklevelet szerezni, amivel munkahelyet tudnak váltani, vázolta az elképzeléseket a városvezető. Fontosnak tartja a székelyföldi közigazgatási rendszer megerősítését, jól képzett fiatal szakemberek alkalmazásával, és a jelenlegi munkatársak folyamatos képzésével. Arra is kitért, hogy az egyetemmel közösen pályázni tudnak, az uniós pénzek lehívásánál nem versenytársai a kolozsvári központnak, hiszen más fejlesztési régióhoz tartoznak. Antal Árpád optimista, szerinte
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egymillió lejt különít el az idei költségvetéséből, hogy a román anyanyelvűek magyar nyelvet, a magyarok román nyelvet tanulhassanak. A keretből összesen ezer személynek tudnak ezer lejes támogatást nyújtani, mondta Antal Árpád. Az egyetlen elvárás, hogy egy szinttel emeljék a nyelvtudásukat, tehát az alapszintet középfokra, a középszintet haladóra. A polgármester elmondta, sok olyan fiatallal találkozott, akik elvégezték az egyetemet, de még olyan szintű román tudással sem rendelkeznek, hogy a magyar többségű Sepsiszentgyörgyön elfoglalhassanak egy román tudást igénylő állást. Rajtuk is tudnak segíteni a képzéssel. A diákoknak, a más városokból, külföldről hazatérőknek is lehetőség lehet a nyelvtanulás.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!