
Soós Zoltán
Fotó: Haáz Vince
Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármesterjelöltje is aláírta csütörtökön a Metropoliszövezet Fejlesztési Chartáját, amelyet a sajtónak is bemutattak.
2020. szeptember 03., 14:192020. szeptember 03., 14:19
A Marosvásárhely peremtelepüléseit tömörítő metropoliszövezet polgármestereinek részvételével bemutatták az övezet legfontosabb fejlesztési terveit. Soós Zoltán elmondta, nem várnak tovább a kormány által tervezett terelőút elkészítésére, a választások után Marosvásárhely észak-nyugati részén azonnal elkezdik a saját városi körgyűrű építését.
A Maros északi oldalán, Nyárádtő, Marosszentkirály, Marosszentanna és Nagyernye települések térségében tervezett 25 km hosszú körgyűrű Nagyernyében csatlakozhat a kormány által építendő terelőúthoz. Kifejtette,
„A tizennégy települést magában foglaló társulás már a 2021–2027-es pályázati ciklusban képes lesz megszerezni olyan forrásokat, amelyeknek köszönhetően a városban és térségében jelentős infrastruktúra-fejlesztés kezdődhet” – mondta Soós Zoltán. A polgármesterjelölt rámutatott,
Ugyanakkor politikai akarat és szervezés kérdése csupán, hogy összekössék a peremtelepülések tömegközlekedését a megyeközponttal, ezt az úgynevezett metropolisz-buszbérlet teszi majd lehetővé, valamint megvalósul a tizennégy települést összekötő 100 kilométernyi kerékpárút-hálózat is.
„Működtetni fogjuk a marosvásárhelyi metropoliszövezetet, a térségi együttműködésnek nincs alternatívája!” – hangsúlyozta Soós Zoltán.
(X – Fizetett hirdetés)
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.