Hirdetés
Hirdetés

Sokaknak nem futja üdülésre, mert egyik napról a másikra élnek

A romániai munkavállalók csaknem felét érinti az „üdülési szegénység” •  Fotó: Haáz Vince

A romániai munkavállalók csaknem felét érinti az „üdülési szegénység”

Fotó: Haáz Vince

Több mint 38 millió európai munkavállaló nem engedheti meg magának idén nyáron az egy hét nyaralást az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szerint. A legnagyobb arányban Romániát érinti az úgynevezett „üdülési szegénység”, itt a munkavállalók 47 százaléka számára csak egy álom marad, hogy egy évben egyszer elutazzanak egy hétre vakációzni.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 08., 22:032022. augusztus 08., 22:03

Az EU statisztikai hivatalának adataira alapozott tanulmány szerint 2019 óta az uniós tagállamok közül 11 országban nőtt azon munkavállalók aránya, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egy évben egyszer otthonuktól távol vakációzzanak. Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szerint Európában több mint 38 millió munkavállalót érint ez a jelenség, amelyet úgy neveznek, hogy „üdülési szegénység”.

Csaknem négymillió munkavállalót érint

 A legmagasabb ez az arány Romániában:

nálunk a munkavállalók 47 százaléka mondhatja el magáról, hogy hiába dolgozik, csak a megélhetésért küzd napról napra, és csak álmodik arról, hogy elmenjen egy hétre vakációzni egyszerűen azért, mert nem futja ilyesmire.

Az Európai Szakszervezeti Intézet adatai szerint 3 925 812 munkavállalót érint ez Romániában, ráadásul 2019 óta romlott is a helyzet valamelyest, akkor ugyanis még 45,7 százalékra becsülték az üdülési szegénységgel érintett munkavállalók arányét.

A lista második helyén Görögország áll, ott a munkavállalók 43,4 százaléka érintett, Litvániában 41, Horvátországban pedig 39,7 százalékuknak nem futja szabadságolásra, de 2019 óta romlott a helyzet még e tekintetben Bulgáriában, Spanyolországban, Lettországban és Máltában is, valamint Dániában, Luxemburgban és Finnországban is rosszabb a helyzet, mint két éve, de ott mégis csupán a lakosság 6–7 százaléka érintett.

Hirdetés

Abszolút számokban – nyilván a nagy népesség miatt – Olaszországot érinti a leginkább a jelenség, ott a 36,5 millió munkavállalóból 8 millióan nem mennek el nyaralni, és legalább 5,2 millióan vannak kitéve a szegénység kockázatának, Spanyolországban 4,6 millió, Franciaországban 4,1 millióra becsülik az érintett munkavállalók számát.

„A nyaralás nem lehet luxus”

Az Európai Szakszervezeti Intézet az adatok mellett rámutat, hogy „a megélhetési válság egyre nagyobb nyomást gyakorol a dolgozó emberekre, egyre többen számolnak be arról, hogy küzdenek a megélhetésért, és a nyaralás még elérhetetlenebbé válik”.  A szervezet hozzáteszi,

ezzel egyidejűleg az európai vállalatok profitrészesedése is nőtt, „ami azt jelenti, hogy a vezetők és a részvényesek több pénzt halmoztak fel maguk között a munkavállalók kárára”.

Európában bérválság van, amely az árak további emelkedésével valószínűleg tovább fog súlyosbodni. Az Európai Szakszervezeti Intézet szerint béremelésekre van szükség.

Idézet
A nyaralás nem lehet luxus, mivel alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének és jólétének biztosítása szempontjából

– mondta Esther Lynch, az intézet főtitkárhelyettese egy nyilatkozatban.

Fel sem merül az üdülés

Bár a közösségi oldalakon számos tengerparti, vakációzó kép terjeng, valamint az emberek előszeretettel mesélnek hazatérve a nyaralásukról, a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem általános ez:

vannak gyerekek, akik csak az ingyenes egyházi táborokba, vagy falura a nagyszülőkhöz jutnak el, és vannak dolgozó emberek, akiknek a közeli strandra sem igen futja, nem hogy egy utazásra
.

Egy marosszentkirályi kétgyermekes családanya azt meséli, az ő családjukban fel sem merül az üdülés, amíg csak egy gyerekük volt, megesett, hogy elmentek pár napra Parajdra, azt is leginkább azért szorították ki, mert a nagyobbik gyerekének kezelésre kellett menni a sóbányába, s akkor már a strandra is ellátogattak. Pár éve azonban ez sem merül fel, ő gyermeknevelésen van, a férje dolgozik, s a nyár, a szabadság napjai ugyanúgy telnek, mint egy átlagos hétvége: otthon.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 19., vasárnap

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke

Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással – írta Magyarország miniszterelnöke a Facebook-oldalán vasárnap, miután a sakkozó megválasztását javasolta köztársasági elnöknek több közéleti szereplő.

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő

A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő
2026. július 19., vasárnap

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre

A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre
2026. július 19., vasárnap

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek

Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal
2026. július 19., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében

Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat

Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve

Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve
2026. július 19., vasárnap

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval

Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval
Hirdetés