
Fotó: Kristó Róbert
Az állandó harcra ítéltettek – talán röviden így lehetne összefoglalni a borzsovai közbirtokosság mindennapjait. A tulajdonosi egyesület erdeinek, kaszálóinak és legelőtesteinek mintegy fele ugyanis Bákó megye határán belül terül el, a birtokjogért folytatott csatározások pedig már több mint tíz évre nyúlnak vissza. Megaláztatások sorozata jellemezte ezt az időszakot – mondja Péter István, a közbirtokosság elnöke.
2011. augusztus 11., 15:462011. augusztus 11., 15:46
2011. szeptember 22., 15:212011. szeptember 22., 15:21
„Területeink hat község adminisztrációs határában vannak. Szépvíz, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Palánka és Ágas” – kezdte beszámolóját Péter István (fotó). A közbirtokosság elnöke elmondta, mintegy 965 hektár erdőt és közel ezer hektár kaszálót, illetve legelőt igényeltek vissza, ennek csupán mintegy felére rendelkeznek birtoklevéllel. „Ami a bákói részen van, arra nem adják ki a tulajdonlevelet. Az ottaniaknak ugyanis az a jelszavuk, hogy a magyaroknak nem szabad semmit sem visszaadni. Úgy tartják, hogy mi el akarjuk foglalni az ő területeiket” – magyarázta az elnök.
Gyimesbükk esetében például tulajdonba helyezési jegyzőkönyvet állítottak ki néhány évvel ezelőtt, a birtoklevél azonban azóta sem látott napvilágot, noha törvényszéki határozat kötelezi erre a Bákó megyei földosztó bizottságot. Mi több, különböző ürüggyel a jegyzőkönyv eredeti példányát is kérték a bákóiak, feltehetően azzal a szándékkal, hogy megsemmisítsék azt.
Birtokháborításért is feljelentették
Ágas község esetében sem jobb a helyzet. A helyi földosztó bizottság még 2005-ben jóváhagyta a terület-visszaigénylést. Sőt, olyan tanácsi határozat is született, hogy vegyék ki azt a település adminisztratív területéből. E döntést a bákói kataszteri hivatalban is beiktatták, telekkönyvi bejegyzés is készült, ám ezzel elakadt a folyamat. A legutóbbi önkormányzati választás után ugyanis a község új polgármestere minden határozatot visszavont, sőt, a saját legelőit időközben már használó borzsovai közbirtokosságot birtokháborításért jelentette fel. „A moineşti-i rendőrségre hívattak be minket. Megpróbáltak ránk ijeszteni, úgy kezeltek, mintha bűnözők lettünk volna. Pedig mi csak a sajátunkat kértük vissza” – jegyezte meg az elnök.
Hozzátette, a több mint tíz éves ügyintézés az állandó megaláztatás mellett temérdek pénzbe is került. A többszöri topográfiás felmérések, a bákói bizottságokhoz való hivatások mondvacsinált ürügyekkel, az okiratok többszöri bekérése, a folyamatos bolonddá tevés jelentős összeget is felemésztett, mindeddig eredménytelenül. „Próbáltunk politikai segítséget is kérni. Borbély László miniszternek jeleztük a problémát egy csíkszeredai látogatása során, de úgy néz ki, süket fülekre találtunk” – fogalmazott az elnök.
Kiveszik a részüket a közösségi életből
„Sokat segítünk a helyi közösségen, számunkra létfontosságú tevékenységünk ezen része” – hangsúlyozta a borzsovai közbirtokosság elnöke. Példaként elmondta, bevezették a falu nagytemplomába a gázt, saját forrásból építették fel a ravatalozót. A felszámolás által fenyegetett helyi iskolának illemhelyiséget építettek, a kultúrotthon konyháját pedig kályhákkal szerelték fel. Emellett különböző helyi szervezeteken is segítenek anyagilag, amikor csak tudnak. A most újjászülető borzsovai fürdő építéséből is jelentősen kiveszik a részüket.
Természetesen a kevéssel több mint négyszáz közbirtokossági tag sincs elfelejtve. Egy jogra ugyanis 50 lejt, vagy egy köbméter tűzifát kapnak. „Tavaly mintegy 600 ezer lej volt a bevételünk, ennek körülbelül felét a területalapú támogatás teszi ki. Utóbbinak köszönhetően tudjuk kifizetni a tagokat” – írta le a közbirtokosság anyagi helyzetét az elnök. Kihangsúlyozta, az utóbbi években jóval kevesebb fát termeltek ki, mint ami az üzemtervben szerepel. „Kell gondolnunk a jövőre is, főleg arra az esetre, ha megszűnik a támogatás” – magyarázta az illetékes.
Korszerűsítik Csíkmadarason az elektromos hálózatot, amely már régóta nem felel meg a szükségleteknek, a feszültségingadozás nagyon sok problémát okozott a fogyasztóknak. Új trafóállomások is lesznek a hálózaton.
A tavalyi megtorpanás után nemsokára aláírhatják a finanszírozási szerződést, és ki lehet írni a közbeszerzési eljárást a piricskei víz- és szennyvízhálózat tervezésére és kiépítésére. A beruházást az Anghel Saligny program támogatja.
Kigyulladt egy lakóház terasza Csíkszentléleken kedden hajnalban, a tűzben egy idős férfi megsérült – adja hírül a Hargita megyei tűzoltóság.
Adatfirssítés miatt cserélik a mozgássérülteknek kibocsátott parkolási igazolványokat Csíkszeredában.
Versenyt futnak az idővel Csíkszentsimonban, ahol a bölcsőde építését június végére be kellene fejezni. De mivel különböző okok hátráltatták a munka elkezdését, arra számítanak, hogy kapnak egy kis haladékot a finanszírozótól.
Marosvásárhelyre szállították vasárnap este SMURD-helikopterrel a csíkszeredai megyei kórházból a vasúti balesetben megsérült csecsemőt, a másik három sérültet továbbra is a megyei kórházban ápolják.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Három éve nyílt meg Csíkszeredában az Angyalkert napközi, amely a magyar kormány támogatásával épült meg. A létesítménybe járó 170 gyermek számára nemcsak korszerű környezetet, hanem a keresztény értékek mentén történő nevelést is biztosítanak.
A januári bizonytalanság és tiltakozások után március közepére tetőzött az adófizetési kedv a hargitai megyeszékhelyen. A lakók március 31-ig élhetnek a 10 százalékos kedvezménnyel, ami a jelentős adóemelések mellett némi megtakarítást jelenthet.
A tavaly decemberi leállás után folytatja a kivitelező a Tusnádfürdőt ellátó új vízvezeték építését. Idén nemcsak a hálózatot, hanem a vízszolgáltatáshoz szükséges létesítményeket is szeretnék elkészíteni, hogy tudják beüzemelni az új rendszert.
szóljon hozzá!