
Fotó: Kristó Róbert
Az állandó harcra ítéltettek – talán röviden így lehetne összefoglalni a borzsovai közbirtokosság mindennapjait. A tulajdonosi egyesület erdeinek, kaszálóinak és legelőtesteinek mintegy fele ugyanis Bákó megye határán belül terül el, a birtokjogért folytatott csatározások pedig már több mint tíz évre nyúlnak vissza. Megaláztatások sorozata jellemezte ezt az időszakot – mondja Péter István, a közbirtokosság elnöke.
2011. augusztus 11., 15:462011. augusztus 11., 15:46
2011. szeptember 22., 15:212011. szeptember 22., 15:21
„Területeink hat község adminisztrációs határában vannak. Szépvíz, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Palánka és Ágas” – kezdte beszámolóját Péter István (fotó). A közbirtokosság elnöke elmondta, mintegy 965 hektár erdőt és közel ezer hektár kaszálót, illetve legelőt igényeltek vissza, ennek csupán mintegy felére rendelkeznek birtoklevéllel. „Ami a bákói részen van, arra nem adják ki a tulajdonlevelet. Az ottaniaknak ugyanis az a jelszavuk, hogy a magyaroknak nem szabad semmit sem visszaadni. Úgy tartják, hogy mi el akarjuk foglalni az ő területeiket” – magyarázta az elnök.
Gyimesbükk esetében például tulajdonba helyezési jegyzőkönyvet állítottak ki néhány évvel ezelőtt, a birtoklevél azonban azóta sem látott napvilágot, noha törvényszéki határozat kötelezi erre a Bákó megyei földosztó bizottságot. Mi több, különböző ürüggyel a jegyzőkönyv eredeti példányát is kérték a bákóiak, feltehetően azzal a szándékkal, hogy megsemmisítsék azt.
Birtokháborításért is feljelentették
Ágas község esetében sem jobb a helyzet. A helyi földosztó bizottság még 2005-ben jóváhagyta a terület-visszaigénylést. Sőt, olyan tanácsi határozat is született, hogy vegyék ki azt a település adminisztratív területéből. E döntést a bákói kataszteri hivatalban is beiktatták, telekkönyvi bejegyzés is készült, ám ezzel elakadt a folyamat. A legutóbbi önkormányzati választás után ugyanis a község új polgármestere minden határozatot visszavont, sőt, a saját legelőit időközben már használó borzsovai közbirtokosságot birtokháborításért jelentette fel. „A moineşti-i rendőrségre hívattak be minket. Megpróbáltak ránk ijeszteni, úgy kezeltek, mintha bűnözők lettünk volna. Pedig mi csak a sajátunkat kértük vissza” – jegyezte meg az elnök.
Hozzátette, a több mint tíz éves ügyintézés az állandó megaláztatás mellett temérdek pénzbe is került. A többszöri topográfiás felmérések, a bákói bizottságokhoz való hivatások mondvacsinált ürügyekkel, az okiratok többszöri bekérése, a folyamatos bolonddá tevés jelentős összeget is felemésztett, mindeddig eredménytelenül. „Próbáltunk politikai segítséget is kérni. Borbély László miniszternek jeleztük a problémát egy csíkszeredai látogatása során, de úgy néz ki, süket fülekre találtunk” – fogalmazott az elnök.
Kiveszik a részüket a közösségi életből
„Sokat segítünk a helyi közösségen, számunkra létfontosságú tevékenységünk ezen része” – hangsúlyozta a borzsovai közbirtokosság elnöke. Példaként elmondta, bevezették a falu nagytemplomába a gázt, saját forrásból építették fel a ravatalozót. A felszámolás által fenyegetett helyi iskolának illemhelyiséget építettek, a kultúrotthon konyháját pedig kályhákkal szerelték fel. Emellett különböző helyi szervezeteken is segítenek anyagilag, amikor csak tudnak. A most újjászülető borzsovai fürdő építéséből is jelentősen kiveszik a részüket.
Természetesen a kevéssel több mint négyszáz közbirtokossági tag sincs elfelejtve. Egy jogra ugyanis 50 lejt, vagy egy köbméter tűzifát kapnak. „Tavaly mintegy 600 ezer lej volt a bevételünk, ennek körülbelül felét a területalapú támogatás teszi ki. Utóbbinak köszönhetően tudjuk kifizetni a tagokat” – írta le a közbirtokosság anyagi helyzetét az elnök. Kihangsúlyozta, az utóbbi években jóval kevesebb fát termeltek ki, mint ami az üzemtervben szerepel. „Kell gondolnunk a jövőre is, főleg arra az esetre, ha megszűnik a támogatás” – magyarázta az illetékes.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!