Semmit nem szabad visszaadni a magyaroknak?

„Területeink hat község adminisztrációs határában vannak. Szépvíz, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Palánka és Ágas” – kezdte beszámolóját Péter István (fotó). A közbirtokosság elnöke elmondta, mintegy 965 hektár erdőt és közel ezer hektár kaszálót, illetve legelőt igényeltek vissza, ennek csupán mintegy felére rendelkeznek birtoklevéllel. „Ami a bákói részen van, arra nem adják ki a tulajdonlevelet. Az ottaniaknak ugyanis az a jelszavuk, hogy a magyaroknak nem szabad semmit sem visszaadni. Úgy tartják, hogy mi el akarjuk foglalni az ő területeiket” – magyarázta az elnök.

Gyimesbükk esetében például tulajdonba helyezési jegyzőkönyvet állítottak ki néhány évvel ezelőtt, a birtoklevél azonban azóta sem látott napvilágot, noha törvényszéki határozat kötelezi erre a Bákó megyei földosztó bizottságot. Mi több, különböző ürüggyel a jegyzőkönyv eredeti példányát is kérték a bákóiak, feltehetően azzal a szándékkal, hogy megsemmisítsék azt.

Birtokháborításért is feljelentették

Ágas község esetében sem jobb a helyzet. A helyi földosztó bizottság még 2005-ben jóváhagyta a terület-visszaigénylést. Sőt, olyan tanácsi határozat is született, hogy vegyék ki azt a település adminisztratív területéből. E döntést a bákói kataszteri hivatalban is beiktatták, telekkönyvi bejegyzés is készült, ám ezzel elakadt a folyamat. A legutóbbi önkormányzati választás után ugyanis a község új polgármestere minden határozatot visszavont, sőt, a saját legelőit időközben már használó borzsovai közbirtokosságot birtokháborításért jelentette fel. „A moineşti-i rendőrségre hívattak be minket. Megpróbáltak ránk ijeszteni, úgy kezeltek, mintha bűnözők lettünk volna. Pedig mi csak a sajátunkat kértük vissza” – jegyezte meg az elnök.

Hozzátette, a több mint tíz éves ügyintézés az állandó megaláztatás mellett temérdek pénzbe is került. A többszöri topográfiás felmérések, a bákói bizottságokhoz való hivatások mondvacsinált ürügyekkel, az okiratok többszöri bekérése, a folyamatos bolonddá tevés jelentős összeget is felemésztett, mindeddig eredménytelenül. „Próbáltunk politikai segítséget is kérni. Borbély László miniszternek jeleztük a problémát egy csíkszeredai látogatása során, de úgy néz ki, süket fülekre találtunk” – fogalmazott az elnök.

Kiveszik a részüket a közösségi életből

„Sokat segítünk a helyi közösségen, számunkra létfontosságú tevékenységünk ezen része” – hangsúlyozta a borzsovai közbirtokosság elnöke. Példaként elmondta, bevezették a falu nagytemplomába a gázt, saját forrásból építették fel a ravatalozót. A felszámolás által fenyegetett helyi iskolának illemhelyiséget építettek, a kultúrotthon konyháját pedig kályhákkal szerelték fel. Emellett különböző helyi szervezeteken is segítenek anyagilag, amikor csak tudnak. A most újjászülető borzsovai fürdő építéséből is jelentősen kiveszik a részüket.

Természetesen a kevéssel több mint négyszáz közbirtokossági tag sincs elfelejtve. Egy jogra ugyanis 50 lejt, vagy egy köbméter tűzifát kapnak. „Tavaly mintegy 600 ezer lej volt a bevételünk, ennek körülbelül felét a területalapú támogatás teszi ki. Utóbbinak köszönhetően tudjuk kifizetni a tagokat” – írta le a közbirtokosság anyagi helyzetét az elnök. Kihangsúlyozta, az utóbbi években jóval kevesebb fát termeltek ki, mint ami az üzemtervben szerepel. „Kell gondolnunk a jövőre is, főleg arra az esetre, ha megszűnik a támogatás” – magyarázta az illetékes.