
Sarlós Boldogasszony a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe
Fotó: Kristó Róbert
Máriának Erzsébetnél tett látogatását ünnepeli július másodikán a katolikus egyház. Három csíkszéki településen tartanak Sarlós Boldogasszony-napi búcsút.
2017. június 29., 20:212017. június 29., 20:21
Sarlós Boldogasszony a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe, ahol ezen alkalomból szentmisék reggel nyolc, délelőtt fél tizenegy és este hét órakor lesznek.
Az esti Mária-köszöntőt ünnepélyes rózsafüzér és gyertyás körmenet követi. A Csíkszentgyörgyhöz tartozó kotormányi templomnak és a gyimesközéploki Bánd-pataki kápolnának is Sarlós Boldogasszony a védőszentje – mindkét helyen vasárnap 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise.
Július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján a Jézussal terhes Máriának Erzsébetnél – Keresztelő Szent János jövendő anyjánál – tett látogatását ünnepeljük. Ez a nap volt régen az aratás kezdetének ideje, így lett a Boldogasszonyból Sarlós Boldogasszony ünnepe. Ezt a nevet azért is kapta, hogy a többi Mária ünneptől megkülönböztessék. Régi szokás szerint a magyar nyelvterület egyes részein Sarlós Boldogasszony napján virággal ékesített széket helyeztek a ház elé: ha erre jön Erzsébethez tartó útján az áldott állapotban lévő Istenanya, tudjon megpihenni.
Szent László-nap Csinódban
Lelkinapot tartanak Szent László király tiszteletére a csinódi ökumenikus kápolnánál július 2-án, vasárnap. A résztvevők délelőtt tíz órakor gyülekeznek, majd elhelyezik a Szent Korona másolatát a kápolna előterében. Tizenegy órától ünnepi szentmisét mutat be Berszán Lajos nyugalmazott esperes. Azt követően két előadást hallhatnak a jelenlevők: Bíró Ernő a Szent Koronáról, Nagy Balázs pedig Szent László királyról értekezik. A szentmise alatt és az előadások között Szent Lászlót dicsőítő énekeket ad elő a marosvásárhelyi Tűzvarázs Együttes.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!