
Sarlós Boldogasszony a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe
Fotó: Kristó Róbert
Máriának Erzsébetnél tett látogatását ünnepeli július másodikán a katolikus egyház. Három csíkszéki településen tartanak Sarlós Boldogasszony-napi búcsút.
2017. június 29., 20:212017. június 29., 20:21
Sarlós Boldogasszony a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe, ahol ezen alkalomból szentmisék reggel nyolc, délelőtt fél tizenegy és este hét órakor lesznek.
Az esti Mária-köszöntőt ünnepélyes rózsafüzér és gyertyás körmenet követi. A Csíkszentgyörgyhöz tartozó kotormányi templomnak és a gyimesközéploki Bánd-pataki kápolnának is Sarlós Boldogasszony a védőszentje – mindkét helyen vasárnap 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise.
Július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján a Jézussal terhes Máriának Erzsébetnél – Keresztelő Szent János jövendő anyjánál – tett látogatását ünnepeljük. Ez a nap volt régen az aratás kezdetének ideje, így lett a Boldogasszonyból Sarlós Boldogasszony ünnepe. Ezt a nevet azért is kapta, hogy a többi Mária ünneptől megkülönböztessék. Régi szokás szerint a magyar nyelvterület egyes részein Sarlós Boldogasszony napján virággal ékesített széket helyeztek a ház elé: ha erre jön Erzsébethez tartó útján az áldott állapotban lévő Istenanya, tudjon megpihenni.
Szent László-nap Csinódban
Lelkinapot tartanak Szent László király tiszteletére a csinódi ökumenikus kápolnánál július 2-án, vasárnap. A résztvevők délelőtt tíz órakor gyülekeznek, majd elhelyezik a Szent Korona másolatát a kápolna előterében. Tizenegy órától ünnepi szentmisét mutat be Berszán Lajos nyugalmazott esperes. Azt követően két előadást hallhatnak a jelenlevők: Bíró Ernő a Szent Koronáról, Nagy Balázs pedig Szent László királyról értekezik. A szentmise alatt és az előadások között Szent Lászlót dicsőítő énekeket ad elő a marosvásárhelyi Tűzvarázs Együttes.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!