
Egy kicsit másként, de idén is megtartják a hagyományos jégverésnapi határkerülést. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A járványügyi veszélyhelyzet miatt idén elmarad a falunap Székelyderzsben, szüneteltetik a Petky János-díj odaítélését is, de június utolsó szombatján a sajátságos keretek között is megülik a több mint kétszáz éves jégverésnapi fogadalmi, dologtiltó napot. A rendhagyó alkalomról Demeter Sándor Loránd unitárius lelkészt kérdeztük.
2020. június 25., 10:182020. június 25., 10:18
Apáikat, anyáikat követve gyűlnek össze évről évre ezen a napon a derzsiek könyörögni, hogy kerülje el őket a baj, az ártó szándék, illetve a megszentelt térben imát mondanak, és segítséget kérnek a mindennapokhoz. Az elmúlt hetek időjárása újólag rámutatott, miért ajánlják fel imáikat a határjáráson több mint két évszázada a falubeliek.
de „válságos időkben még nagyobb szükség van az ősök által évszázadokon át gyakorolt közös áhítatra” – vallja a lelkész.
A rítus némiképpen módosul, de a tartalma nem csorbul. Idén csak lovasok és huszárok indulnak határkerülésre szombat reggel, hogy imádkozva, zsoltározva járják körbe a termőterületet. A konfirmandusok és szüleik eközben megkötik a koszorúkat. Az istentisztelet, a járványügyi szabályok betartásával 11 óra 30 perckor kezdődik a vártemplomban: hálát mondanak és áldást munkájukra, életterükre. A mellette álló vasárnappal kispünkösd gyanánt szentelnek ünnepet.
A székelyderzsi jégverésnapi határjárás eredetéről feljegyezték, hogy a 19. század elején több éven keresztül elverte a jég a falu határát. Egy asszony álma nyomán ezt megakadályozandó minden esztendőben meg kell kerülni a határt. A legínségesebb, az 1815. év után az egyházközség keblitanácsa határozatot hozott az emlékező és ülőünnep évenkénti megtartására.
A hagyomány része, hogy asszonyok kürtőskalácsot sütnek, és az áhítat után megkínálják a részvevőket. Jégkár ellen és a termésért, közvetve az életminőségért ajánlják fel a megjelölt nap cselekvéseit, szentelményeit és alamizsnáját.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!