
Egy kicsit másként, de idén is megtartják a hagyományos jégverésnapi határkerülést. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A járványügyi veszélyhelyzet miatt idén elmarad a falunap Székelyderzsben, szüneteltetik a Petky János-díj odaítélését is, de június utolsó szombatján a sajátságos keretek között is megülik a több mint kétszáz éves jégverésnapi fogadalmi, dologtiltó napot. A rendhagyó alkalomról Demeter Sándor Loránd unitárius lelkészt kérdeztük.
2020. június 25., 10:182020. június 25., 10:18
Apáikat, anyáikat követve gyűlnek össze évről évre ezen a napon a derzsiek könyörögni, hogy kerülje el őket a baj, az ártó szándék, illetve a megszentelt térben imát mondanak, és segítséget kérnek a mindennapokhoz. Az elmúlt hetek időjárása újólag rámutatott, miért ajánlják fel imáikat a határjáráson több mint két évszázada a falubeliek.
de „válságos időkben még nagyobb szükség van az ősök által évszázadokon át gyakorolt közös áhítatra” – vallja a lelkész.
A rítus némiképpen módosul, de a tartalma nem csorbul. Idén csak lovasok és huszárok indulnak határkerülésre szombat reggel, hogy imádkozva, zsoltározva járják körbe a termőterületet. A konfirmandusok és szüleik eközben megkötik a koszorúkat. Az istentisztelet, a járványügyi szabályok betartásával 11 óra 30 perckor kezdődik a vártemplomban: hálát mondanak és áldást munkájukra, életterükre. A mellette álló vasárnappal kispünkösd gyanánt szentelnek ünnepet.
A székelyderzsi jégverésnapi határjárás eredetéről feljegyezték, hogy a 19. század elején több éven keresztül elverte a jég a falu határát. Egy asszony álma nyomán ezt megakadályozandó minden esztendőben meg kell kerülni a határt. A legínségesebb, az 1815. év után az egyházközség keblitanácsa határozatot hozott az emlékező és ülőünnep évenkénti megtartására.
A hagyomány része, hogy asszonyok kürtőskalácsot sütnek, és az áhítat után megkínálják a részvevőket. Jégkár ellen és a termésért, közvetve az életminőségért ajánlják fel a megjelölt nap cselekvéseit, szentelményeit és alamizsnáját.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!