
Egy kicsit másként, de idén is megtartják a hagyományos jégverésnapi határkerülést. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A járványügyi veszélyhelyzet miatt idén elmarad a falunap Székelyderzsben, szüneteltetik a Petky János-díj odaítélését is, de június utolsó szombatján a sajátságos keretek között is megülik a több mint kétszáz éves jégverésnapi fogadalmi, dologtiltó napot. A rendhagyó alkalomról Demeter Sándor Loránd unitárius lelkészt kérdeztük.
2020. június 25., 10:182020. június 25., 10:18
Apáikat, anyáikat követve gyűlnek össze évről évre ezen a napon a derzsiek könyörögni, hogy kerülje el őket a baj, az ártó szándék, illetve a megszentelt térben imát mondanak, és segítséget kérnek a mindennapokhoz. Az elmúlt hetek időjárása újólag rámutatott, miért ajánlják fel imáikat a határjáráson több mint két évszázada a falubeliek.
de „válságos időkben még nagyobb szükség van az ősök által évszázadokon át gyakorolt közös áhítatra” – vallja a lelkész.
A rítus némiképpen módosul, de a tartalma nem csorbul. Idén csak lovasok és huszárok indulnak határkerülésre szombat reggel, hogy imádkozva, zsoltározva járják körbe a termőterületet. A konfirmandusok és szüleik eközben megkötik a koszorúkat. Az istentisztelet, a járványügyi szabályok betartásával 11 óra 30 perckor kezdődik a vártemplomban: hálát mondanak és áldást munkájukra, életterükre. A mellette álló vasárnappal kispünkösd gyanánt szentelnek ünnepet.
A székelyderzsi jégverésnapi határjárás eredetéről feljegyezték, hogy a 19. század elején több éven keresztül elverte a jég a falu határát. Egy asszony álma nyomán ezt megakadályozandó minden esztendőben meg kell kerülni a határt. A legínségesebb, az 1815. év után az egyházközség keblitanácsa határozatot hozott az emlékező és ülőünnep évenkénti megtartására.
A hagyomány része, hogy asszonyok kürtőskalácsot sütnek, és az áhítat után megkínálják a részvevőket. Jégkár ellen és a termésért, közvetve az életminőségért ajánlják fel a megjelölt nap cselekvéseit, szentelményeit és alamizsnáját.
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalva község részét képező Csíkdelnében pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Mindenszentek, november 1-je és halottak napja, november 2-a egymást kiegészítő ünnepek. Ilyenkor szoktunk megemlékezni elhunyt szeretteinkről, gyertyát gyújtva és virággal díszítve a sírokat.
Árokba borult egy több személyt szállító kisbusz egy kanyarban vasárnap este a Iași megyei Țigănași településen. Az első információk szerint húsz ember érintett a balesetben, közülük ketten eszméletlen állapotban vannak.
Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Kovászna, Hargita, Beszterce-Naszód és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt 24 órában országszerte 487 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 116-nak gyorshajtás, 85-nek alkohol hatása alatti vezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
Négy földrengés történt vasárnapra virradóra és vasárnap reggel Vrancea szeizmikus térségében. A legerősebb rengés a Richter-skála szerint 3,6-os magnitúdójú volt – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Több mint ezeréves egyházi hagyomány áll mindenszentek ünnepe mögött, a temetők esti kivilágítása pedig az elhunyt szeretteinkre való emlékezés és az örök világosság jelképe. De honnan erednek ezek a szokások?
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
szóljon hozzá!