Sajátságos keretek között is megülik a több mint kétszáz éves jégverésnapi fogadalmi, dologtiltó napot

Egy kicsit másként, de idén is megtartják a hagyományos jégverésnapi határkerülést. Archív

Fotó: Barabás Ákos

A járványügyi veszélyhelyzet miatt idén elmarad a falunap Székelyderzsben, szüneteltetik a Petky János-díj odaítélését is, de június utolsó szombatján a sajátságos keretek között is megülik a több mint kétszáz éves jégverésnapi fogadalmi, dologtiltó napot. A rendhagyó alkalomról Demeter Sándor Loránd unitárius lelkészt kérdeztük.

Molnár Melinda

2020. június 25., 10:182020. június 25., 10:18

Apáikat, anyáikat követve gyűlnek össze évről évre ezen a napon a derzsiek könyörögni, hogy kerülje el őket a baj, az ártó szándék, illetve a megszentelt térben imát mondanak, és segítséget kérnek a mindennapokhoz. Az elmúlt hetek időjárása újólag rámutatott, miért ajánlják fel imáikat a határjáráson több mint két évszázada a falubeliek.

Idén a települést elkerülte a jégverés, nem szenvedtek árvízkárt, és vírusos megbetegedés sem történt a településen,

de „válságos időkben még nagyobb szükség van az ősök által évszázadokon át gyakorolt közös áhítatra” – vallja a lelkész.

A rítus némiképpen módosul, de a tartalma nem csorbul. Idén csak lovasok és huszárok indulnak határkerülésre szombat reggel, hogy imádkozva, zsoltározva járják körbe a termőterületet. A konfirmandusok és szüleik eközben megkötik a koszorúkat. Az istentisztelet, a járványügyi szabályok betartásával 11 óra 30 perckor kezdődik a vártemplomban: hálát mondanak és áldást munkájukra, életterükre. A mellette álló vasárnappal kispünkösd gyanánt szentelnek ünnepet.

A hagyományról

A székelyderzsi jégverésnapi határjárás eredetéről feljegyezték, hogy a 19. század elején több éven keresztül elverte a jég a falu határát. Egy asszony álma nyomán ezt megakadályozandó minden esztendőben meg kell kerülni a határt. A legínségesebb, az 1815. év után az egyházközség keblitanácsa határozatot hozott az emlékező és ülőünnep évenkénti megtartására.

Június utolsó szombatján kezdetben csak a férfiak járták a határt, az asszonyok közben koszorúkötéssel foglalatoskodtak.

A hagyomány része, hogy asszonyok kürtőskalácsot sütnek, és az áhítat után megkínálják a részvevőket. Jégkár ellen és a termésért, közvetve az életminőségért ajánlják fel a megjelölt nap cselekvéseit, szentelményeit és alamizsnáját.

Székelyderzs