
Az idei tanévből eltűnt, a következőben viszont újra lenne félévközi vakáció. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt – ez az egyik újdonsága a 2020–2021-es tanév szerkezetéről szóló rendelettervezetnek. A Tanulók Országos Tanácsa szerint a tervezet értelmében ez lenne az elmúlt évek legrövidebb tanéve.
2020. január 09., 11:182020. január 09., 11:18
A héten közvitára bocsátott tanévtervezet egyik újdonsága, hogy második félévben a két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt. A tervezet értelmében a 2020–2021-es tanév 2020. szeptember 1-jén kezdődik és 2021. augusztus 31-éig tart, de a tanulók számára szeptember 14-én kezdődik a tanítás. Az óvodások és elemi osztályosok 2020. október 24. és november 1. között vakációt kapnának.
A projekt szerint a következőképpen alakulnak az iskolai vakációk: téli vakáció 2020. december 23-a és 2021. január 10-e között, félévközi vakáció 2021. január 30-a és február 7-e között, tavaszi vakáció első része (nyugati kereszténység húsvétja) 2021. április 2. és 11. között, tavaszi vakáció második része (keleti kereszténység húsvétja) 2021. április 30-a és május 9-e között, nyári vakáció 2021. június 18-a és szeptember között (a 2021–2022-es tanév kezdete még nem szerepel a tervezetben) – foglalják össze az Agerpres hírügynökségnél.
A bemutatott rendelettervezet visszavonását kéri a Tanulók Országos Tanácsa (CNE) Monica Anisie oktatási minisztertől. A diákok többek között azt kifogásolják, hogy különválasztanák a téli szünetet a félévközi vakációtól. A szervezet szerint ezáltal megbomlana az oktatási folyamat egyensúlya, a két szünidő közötti időszak ugyanis a jegyek lezárásával telne, nem az elsajátított tananyag elmélyítésével.
„A tanulók személyes és szakmai fejlődése érdekében nem a tanév szerkezetének kellene minél szellősebbnek lennie, hanem a tananyag-leadási, a tanítási és a kiértékelési módszereknek, valamint a tanterv felépítésének” – fogalmaz közleményében a CNE.
A tanulók tanácsa az oktatási folyamat minőségének javítását célzó intézkedéseket követel, valamint azt, hogy szeptember 1-jén kezdődjön és június 1-jén záruljon le a tanév. Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az országos szintű vizsgák időpontjai nagyon kitolódtak az utóbbi években.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás