
Az idei tanévből eltűnt, a következőben viszont újra lenne félévközi vakáció. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt – ez az egyik újdonsága a 2020–2021-es tanév szerkezetéről szóló rendelettervezetnek. A Tanulók Országos Tanácsa szerint a tervezet értelmében ez lenne az elmúlt évek legrövidebb tanéve.
2020. január 09., 11:182020. január 09., 11:18
A héten közvitára bocsátott tanévtervezet egyik újdonsága, hogy második félévben a két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt. A tervezet értelmében a 2020–2021-es tanév 2020. szeptember 1-jén kezdődik és 2021. augusztus 31-éig tart, de a tanulók számára szeptember 14-én kezdődik a tanítás. Az óvodások és elemi osztályosok 2020. október 24. és november 1. között vakációt kapnának.
A projekt szerint a következőképpen alakulnak az iskolai vakációk: téli vakáció 2020. december 23-a és 2021. január 10-e között, félévközi vakáció 2021. január 30-a és február 7-e között, tavaszi vakáció első része (nyugati kereszténység húsvétja) 2021. április 2. és 11. között, tavaszi vakáció második része (keleti kereszténység húsvétja) 2021. április 30-a és május 9-e között, nyári vakáció 2021. június 18-a és szeptember között (a 2021–2022-es tanév kezdete még nem szerepel a tervezetben) – foglalják össze az Agerpres hírügynökségnél.
A bemutatott rendelettervezet visszavonását kéri a Tanulók Országos Tanácsa (CNE) Monica Anisie oktatási minisztertől. A diákok többek között azt kifogásolják, hogy különválasztanák a téli szünetet a félévközi vakációtól. A szervezet szerint ezáltal megbomlana az oktatási folyamat egyensúlya, a két szünidő közötti időszak ugyanis a jegyek lezárásával telne, nem az elsajátított tananyag elmélyítésével.
„A tanulók személyes és szakmai fejlődése érdekében nem a tanév szerkezetének kellene minél szellősebbnek lennie, hanem a tananyag-leadási, a tanítási és a kiértékelési módszereknek, valamint a tanterv felépítésének” – fogalmaz közleményében a CNE.
A tanulók tanácsa az oktatási folyamat minőségének javítását célzó intézkedéseket követel, valamint azt, hogy szeptember 1-jén kezdődjön és június 1-jén záruljon le a tanév. Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az országos szintű vizsgák időpontjai nagyon kitolódtak az utóbbi években.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás