
Az idei tanévből eltűnt, a következőben viszont újra lenne félévközi vakáció. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt – ez az egyik újdonsága a 2020–2021-es tanév szerkezetéről szóló rendelettervezetnek. A Tanulók Országos Tanácsa szerint a tervezet értelmében ez lenne az elmúlt évek legrövidebb tanéve.
2020. január 09., 11:182020. január 09., 11:18
A héten közvitára bocsátott tanévtervezet egyik újdonsága, hogy második félévben a két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt. A tervezet értelmében a 2020–2021-es tanév 2020. szeptember 1-jén kezdődik és 2021. augusztus 31-éig tart, de a tanulók számára szeptember 14-én kezdődik a tanítás. Az óvodások és elemi osztályosok 2020. október 24. és november 1. között vakációt kapnának.
A projekt szerint a következőképpen alakulnak az iskolai vakációk: téli vakáció 2020. december 23-a és 2021. január 10-e között, félévközi vakáció 2021. január 30-a és február 7-e között, tavaszi vakáció első része (nyugati kereszténység húsvétja) 2021. április 2. és 11. között, tavaszi vakáció második része (keleti kereszténység húsvétja) 2021. április 30-a és május 9-e között, nyári vakáció 2021. június 18-a és szeptember között (a 2021–2022-es tanév kezdete még nem szerepel a tervezetben) – foglalják össze az Agerpres hírügynökségnél.
A bemutatott rendelettervezet visszavonását kéri a Tanulók Országos Tanácsa (CNE) Monica Anisie oktatási minisztertől. A diákok többek között azt kifogásolják, hogy különválasztanák a téli szünetet a félévközi vakációtól. A szervezet szerint ezáltal megbomlana az oktatási folyamat egyensúlya, a két szünidő közötti időszak ugyanis a jegyek lezárásával telne, nem az elsajátított tananyag elmélyítésével.
„A tanulók személyes és szakmai fejlődése érdekében nem a tanév szerkezetének kellene minél szellősebbnek lennie, hanem a tananyag-leadási, a tanítási és a kiértékelési módszereknek, valamint a tanterv felépítésének” – fogalmaz közleményében a CNE.
A tanulók tanácsa az oktatási folyamat minőségének javítását célzó intézkedéseket követel, valamint azt, hogy szeptember 1-jén kezdődjön és június 1-jén záruljon le a tanév. Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az országos szintű vizsgák időpontjai nagyon kitolódtak az utóbbi években.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
1 hozzászólás