
Az idei tanévből eltűnt, a következőben viszont újra lenne félévközi vakáció. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt – ez az egyik újdonsága a 2020–2021-es tanév szerkezetéről szóló rendelettervezetnek. A Tanulók Országos Tanácsa szerint a tervezet értelmében ez lenne az elmúlt évek legrövidebb tanéve.
2020. január 09., 11:182020. január 09., 11:18
A héten közvitára bocsátott tanévtervezet egyik újdonsága, hogy második félévben a két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt. A tervezet értelmében a 2020–2021-es tanév 2020. szeptember 1-jén kezdődik és 2021. augusztus 31-éig tart, de a tanulók számára szeptember 14-én kezdődik a tanítás. Az óvodások és elemi osztályosok 2020. október 24. és november 1. között vakációt kapnának.
A projekt szerint a következőképpen alakulnak az iskolai vakációk: téli vakáció 2020. december 23-a és 2021. január 10-e között, félévközi vakáció 2021. január 30-a és február 7-e között, tavaszi vakáció első része (nyugati kereszténység húsvétja) 2021. április 2. és 11. között, tavaszi vakáció második része (keleti kereszténység húsvétja) 2021. április 30-a és május 9-e között, nyári vakáció 2021. június 18-a és szeptember között (a 2021–2022-es tanév kezdete még nem szerepel a tervezetben) – foglalják össze az Agerpres hírügynökségnél.
A bemutatott rendelettervezet visszavonását kéri a Tanulók Országos Tanácsa (CNE) Monica Anisie oktatási minisztertől. A diákok többek között azt kifogásolják, hogy különválasztanák a téli szünetet a félévközi vakációtól. A szervezet szerint ezáltal megbomlana az oktatási folyamat egyensúlya, a két szünidő közötti időszak ugyanis a jegyek lezárásával telne, nem az elsajátított tananyag elmélyítésével.
„A tanulók személyes és szakmai fejlődése érdekében nem a tanév szerkezetének kellene minél szellősebbnek lennie, hanem a tananyag-leadási, a tanítási és a kiértékelési módszereknek, valamint a tanterv felépítésének” – fogalmaz közleményében a CNE.
A tanulók tanácsa az oktatási folyamat minőségének javítását célzó intézkedéseket követel, valamint azt, hogy szeptember 1-jén kezdődjön és június 1-jén záruljon le a tanév. Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az országos szintű vizsgák időpontjai nagyon kitolódtak az utóbbi években.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás