
Az idei tanévből eltűnt, a következőben viszont újra lenne félévközi vakáció. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt – ez az egyik újdonsága a 2020–2021-es tanév szerkezetéről szóló rendelettervezetnek. A Tanulók Országos Tanácsa szerint a tervezet értelmében ez lenne az elmúlt évek legrövidebb tanéve.
2020. január 09., 11:182020. január 09., 11:18
A héten közvitára bocsátott tanévtervezet egyik újdonsága, hogy második félévben a két húsvéti ünnepre való tekintettel két részre osztanák a tavaszi vakációt. A tervezet értelmében a 2020–2021-es tanév 2020. szeptember 1-jén kezdődik és 2021. augusztus 31-éig tart, de a tanulók számára szeptember 14-én kezdődik a tanítás. Az óvodások és elemi osztályosok 2020. október 24. és november 1. között vakációt kapnának.
A projekt szerint a következőképpen alakulnak az iskolai vakációk: téli vakáció 2020. december 23-a és 2021. január 10-e között, félévközi vakáció 2021. január 30-a és február 7-e között, tavaszi vakáció első része (nyugati kereszténység húsvétja) 2021. április 2. és 11. között, tavaszi vakáció második része (keleti kereszténység húsvétja) 2021. április 30-a és május 9-e között, nyári vakáció 2021. június 18-a és szeptember között (a 2021–2022-es tanév kezdete még nem szerepel a tervezetben) – foglalják össze az Agerpres hírügynökségnél.
A bemutatott rendelettervezet visszavonását kéri a Tanulók Országos Tanácsa (CNE) Monica Anisie oktatási minisztertől. A diákok többek között azt kifogásolják, hogy különválasztanák a téli szünetet a félévközi vakációtól. A szervezet szerint ezáltal megbomlana az oktatási folyamat egyensúlya, a két szünidő közötti időszak ugyanis a jegyek lezárásával telne, nem az elsajátított tananyag elmélyítésével.
„A tanulók személyes és szakmai fejlődése érdekében nem a tanév szerkezetének kellene minél szellősebbnek lennie, hanem a tananyag-leadási, a tanítási és a kiértékelési módszereknek, valamint a tanterv felépítésének” – fogalmaz közleményében a CNE.
A tanulók tanácsa az oktatási folyamat minőségének javítását célzó intézkedéseket követel, valamint azt, hogy szeptember 1-jén kezdődjön és június 1-jén záruljon le a tanév. Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az országos szintű vizsgák időpontjai nagyon kitolódtak az utóbbi években.
Rosszindulatú daganatos betegséggel küzd Ákos. Az 58 éves énekes közleményben tudatta, hogy idén tavasszal egy rutinvizsgálat során pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nála. A szükséges műtéten már átesett, állapota stabil, jelenleg otthon lábadozik.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
1 hozzászólás