Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:44

Költségvetés nélkül sem áll le az élet Kézdivásárhelyen

12:11

Jó helyzetből várja a vb-selejtezőt a magyar és román női válogatott

12:07

Reuters: Oroszországhoz köthető hackerek törték fel romániai intézmények e-mail-fiókjait

11:54

Magyar Péter: a kormány megalakulása után az államfőnek távoznia kell

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Magyar Péter találkozóra várja Kelemen Hunort

Románok civil fóruma: érvényesültek a gyulafehérvári kiáltványban tett ígéretek

Fotó: Pál Árpád

A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői.

Székelyhon

2017. április 02., 14:182017. április 02., 14:18

2017. április 02., 22:122017. április 02., 22:12

A határozatban egyebek mellett rámutatnak, hogy „komoly gazdasági veszteségeket okoz, amely egyaránt káros a románoknak és a magyaroknak” az, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyéről az a kép alakult ki, hogy ez egy „potenciális konfliktuszóna”. Éppen ezért időszerű, hogy egy „stabil régióvá alakuljon”.

Fotó: Pál Árpád

A dokumentum szerint eljött az ideje annak, hogy a magyar közösség politikai és civil vezetői elismerjék, hogy Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt összes kötelezettségét teljesítette a kisebbségekkel szemben.

Fotó: Pál Árpád

„99 évvel a nagy egyesülés után a romániai magyar közösségnek joga van ahhoz, hogy »saját kebeléből való egyének által saját nyelvén éljen a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással« (fordítók biztosításával), hogy »az egyének számarányában képviseleti jogot kapjon a törvényhozásban és az ország kormányzásában«, és teljesült az is, hogy »teljes felekezeti szabadságot« biztosítottak az ország összes felekezetének. Tehát a gyulafehérvári kiáltvány nemes lelkű szellemisége teljes egészében érvényesül. Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő Székelyföld kezdeményezői megértsék, hogy azt a románok soha nem fogadják el” – mutat rá a határozat.

Fotó: Pál Árpád

A dokumentum szerint

a régióban többségben élő magyaroknak „minden lehetőségük adott ahhoz, hogy kifejezzék és megőrizzék kulturális és etnikai identitásukat”, és éppen a számbeli kisebbségben lévő románoknak van szükségük segítségre, hogy identitásukat megőrizzék.

Fotó: Pál Árpád

„Tiszteljük és értékeljük székely-magyar polgártársaink örökségét, hagyományait, kultúráját és történelmét, de ugyanakkor kitartunk azon igazság mellett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megye helyi történelme nem teljes a régióban élő románok öröksége, történelme és kultúrája nélkül” – zárul a határozat.