
Csergő Tibor András, Barti Tihamér és Len Emil
Fotó: Gergely Imre
Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója és Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós alpolgármestere pályázik arra, hogy az RMDSZ március 8-i előválasztását megnyerve a szervezet polgármesterjelöltje legyen a nyári önkormányzati választáson. Mindketten csütörtökön mutatkoztak be.
2020. február 27., 18:202020. február 27., 18:20
Az RMDSZ gyergyószentmiklósi városi szervezete a megmérettetésre jelentkezőkkel egyetértésben azt a döntést hozta, hogy március 8-án állóurnás előválasztást tartanak. A szavazásra a jelzett dátumon 7 és 21 óra között várják a városban állandó lakcímmel rendelkező polgárokat, nemzetiségtől függetlenül. A szavazásnak nem feltétele az RMDSZ-tagság sem. Mindenki ott szavazhat, ahol más választások alkalmával tett, kivéve a Gyilkostón élőket: őket a Batthyány Ignác Szakközépiskolában várják az urnák elé.
Ha több vagy kevesebb nevet jelöl meg valaki, a voks érvénytelen lesz – minderről Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke adott tájékoztatást. Aki mozgóurnát igényelne, az március 6-áig jelezheti ezt a helyi székházban. Barti ezután átadta a szót a polgármester jelöltséget megpályázó két személynek, hangsúlyozva, hogy úgy látja, múzeumigazgatóként, illetve alpolgármesterként mindketten bizonyították már.
Vérfrissítés kell a városvezetésben – hangsúlyozta Csergő, hozzátéve, úgy érzi, Gyergyószentmiklós számára egyedüli újító lehetőség az, ha az RMDSZ visszaszerzi az irányítást, és az utóbbi évek rossz döntéseinek következményeit helyrehozzák. Mint mondta, tűrhetetlen állapotok jellemzik ma a várost, amelyet a semmibe vezető útról kell visszafordítani. „Vissza kell hozni a felelősség kultuszát, meg kell érteniük az embereknek, hogy mindenkinek felelőssége van a maga helyén, mind a polgármesternek, mind a szakmunkásnak” – fogalmazott Csergő Tibor.
Len Emil kifejtette, két éve tagja a városvezetésnek alpolgármesterként, és ez idő alatt volt alkalma alaposan megismerni az adminisztrációs munkát, de tisztában van a megoldásra váró problémákkal is. Hangsúlyozta, ő inkább a tettek embere, és úgy gondolja, a városnak nagyobb szüksége van tettekre, mint szavakra. Azonban annyit elmondott, hogy azt tapasztalja, jelenleg tűzoltásszerű munka folyik a városvezetésben, és ennek „olyan is” az eredménye. Ezt nem lehet másként megváltoztatni, mint csapatként összefogva.
Mindkét jelölt kijelentette, hogy ha ellenfele győz az előválasztáson, ő támogatni fogja abban, hogy sikeres legyen a júniusi önkormányzati választáson.
A hálózatüzemeltető megkezdte a gáz elzárását azokban a háztartásokban, amelyek nem rendelkeznek gázérzékelővel, és felszólításra sem pótolták azt. Más okok is vannak, amelyek gázelzáráshoz vezethetnek. A fogyasztók megrohamozták a szakcégeket.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!