
33 darab, 15. és 19. századokból származó értékes tárggyal gazdagodott a Maros megyei múzeum
Megérkeztek Marosvásárhelyre azok a műtárgyak, amelyeket a Maros Megyei Múzeum online árverésen vásárolt meg februárban. Soós Zoltán múzeumigazgató úgy véli, ez csak a kezdete az erdélyi nemzeti kulturális örökség visszaszerzésének.
2017. március 15., 14:142017. március 15., 14:14
Egy-két hónapon belül a nagyközönség is megtekintheti ezeket a műtárgyakat, illetve mindazt, amit az utóbbi öt-hat évben vásároltak a Maros megyei önkormányzat anyagi támogatásával. A szervezendő kiállításon többek között látható lesz a 15. századból fennmaradt cibórium, a gyűjtemény egyik legértékesebb és legritkább darabja, amelyért 22 ezer eurót fizettek. A római katolikus egyház által a középkorban használt ostyatartóról pontosan még nem tudják, hogy honnan származik, azt feltételezik, hogy Beszterce vidékéről. A tárgyak közül a legtöbb vagy a második világháború ideje alatt került külföldre, vagy a ’70-80-as években, a szász exodus idején – mondta Soós Zoltán.
A cibóriummal kapcsolatban az igazgató a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, kevés ilyen műtárgyat őriznek Romániában, tudomása szerint a Nemzeti Múzeumban, Nagyszebenben a Bruckenthalban és esetleg Kolozsváron.
A múzeum szakemberei egy évvel ezelőtt értesültek arról, hogy egy németországi aukciós ház erdélyi műtárgyakat bocsát árverésre. A megyei önkormányzat tavaly év végén 60 ezer eurót szánt a költségvetéséből erre a célra, így 33 Erdélyből származó ritkaságot sikerült megvásárolniuk. A műtárgyakra vonatkozó szakmai dokumentációt online kapták kézhez, majd a szakértők döntése alapján választották ki azokat, amelyeket a legfontosabbaknak tartottak és már meg is érkeztek Marosvásárhelyre.
A tervezett kiállításon az utóbbi öt-hat évben beszerzett műkincseket, valamint a régészeti ásatások leleteit láthatja a nagyközönség, valamint egy katalógust is készítenek.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!