
33 darab, 15. és 19. századokból származó értékes tárggyal gazdagodott a Maros megyei múzeum
Megérkeztek Marosvásárhelyre azok a műtárgyak, amelyeket a Maros Megyei Múzeum online árverésen vásárolt meg februárban. Soós Zoltán múzeumigazgató úgy véli, ez csak a kezdete az erdélyi nemzeti kulturális örökség visszaszerzésének.
2017. március 15., 14:142017. március 15., 14:14
Egy-két hónapon belül a nagyközönség is megtekintheti ezeket a műtárgyakat, illetve mindazt, amit az utóbbi öt-hat évben vásároltak a Maros megyei önkormányzat anyagi támogatásával. A szervezendő kiállításon többek között látható lesz a 15. századból fennmaradt cibórium, a gyűjtemény egyik legértékesebb és legritkább darabja, amelyért 22 ezer eurót fizettek. A római katolikus egyház által a középkorban használt ostyatartóról pontosan még nem tudják, hogy honnan származik, azt feltételezik, hogy Beszterce vidékéről. A tárgyak közül a legtöbb vagy a második világháború ideje alatt került külföldre, vagy a ’70-80-as években, a szász exodus idején – mondta Soós Zoltán.
A cibóriummal kapcsolatban az igazgató a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, kevés ilyen műtárgyat őriznek Romániában, tudomása szerint a Nemzeti Múzeumban, Nagyszebenben a Bruckenthalban és esetleg Kolozsváron.
A múzeum szakemberei egy évvel ezelőtt értesültek arról, hogy egy németországi aukciós ház erdélyi műtárgyakat bocsát árverésre. A megyei önkormányzat tavaly év végén 60 ezer eurót szánt a költségvetéséből erre a célra, így 33 Erdélyből származó ritkaságot sikerült megvásárolniuk. A műtárgyakra vonatkozó szakmai dokumentációt online kapták kézhez, majd a szakértők döntése alapján választották ki azokat, amelyeket a legfontosabbaknak tartottak és már meg is érkeztek Marosvásárhelyre.
A tervezett kiállításon az utóbbi öt-hat évben beszerzett műkincseket, valamint a régészeti ásatások leleteit láthatja a nagyközönség, valamint egy katalógust is készítenek.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!