
33 darab, 15. és 19. századokból származó értékes tárggyal gazdagodott a Maros megyei múzeum
Megérkeztek Marosvásárhelyre azok a műtárgyak, amelyeket a Maros Megyei Múzeum online árverésen vásárolt meg februárban. Soós Zoltán múzeumigazgató úgy véli, ez csak a kezdete az erdélyi nemzeti kulturális örökség visszaszerzésének.
2017. március 15., 14:142017. március 15., 14:14
Egy-két hónapon belül a nagyközönség is megtekintheti ezeket a műtárgyakat, illetve mindazt, amit az utóbbi öt-hat évben vásároltak a Maros megyei önkormányzat anyagi támogatásával. A szervezendő kiállításon többek között látható lesz a 15. századból fennmaradt cibórium, a gyűjtemény egyik legértékesebb és legritkább darabja, amelyért 22 ezer eurót fizettek. A római katolikus egyház által a középkorban használt ostyatartóról pontosan még nem tudják, hogy honnan származik, azt feltételezik, hogy Beszterce vidékéről. A tárgyak közül a legtöbb vagy a második világháború ideje alatt került külföldre, vagy a ’70-80-as években, a szász exodus idején – mondta Soós Zoltán.
A cibóriummal kapcsolatban az igazgató a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, kevés ilyen műtárgyat őriznek Romániában, tudomása szerint a Nemzeti Múzeumban, Nagyszebenben a Bruckenthalban és esetleg Kolozsváron.
A múzeum szakemberei egy évvel ezelőtt értesültek arról, hogy egy németországi aukciós ház erdélyi műtárgyakat bocsát árverésre. A megyei önkormányzat tavaly év végén 60 ezer eurót szánt a költségvetéséből erre a célra, így 33 Erdélyből származó ritkaságot sikerült megvásárolniuk. A műtárgyakra vonatkozó szakmai dokumentációt online kapták kézhez, majd a szakértők döntése alapján választották ki azokat, amelyeket a legfontosabbaknak tartottak és már meg is érkeztek Marosvásárhelyre.
A tervezett kiállításon az utóbbi öt-hat évben beszerzett műkincseket, valamint a régészeti ásatások leleteit láthatja a nagyközönség, valamint egy katalógust is készítenek.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!