
33 darab, 15. és 19. századokból származó értékes tárggyal gazdagodott a Maros megyei múzeum
Megérkeztek Marosvásárhelyre azok a műtárgyak, amelyeket a Maros Megyei Múzeum online árverésen vásárolt meg februárban. Soós Zoltán múzeumigazgató úgy véli, ez csak a kezdete az erdélyi nemzeti kulturális örökség visszaszerzésének.
2017. március 15., 14:142017. március 15., 14:14
Egy-két hónapon belül a nagyközönség is megtekintheti ezeket a műtárgyakat, illetve mindazt, amit az utóbbi öt-hat évben vásároltak a Maros megyei önkormányzat anyagi támogatásával. A szervezendő kiállításon többek között látható lesz a 15. századból fennmaradt cibórium, a gyűjtemény egyik legértékesebb és legritkább darabja, amelyért 22 ezer eurót fizettek. A római katolikus egyház által a középkorban használt ostyatartóról pontosan még nem tudják, hogy honnan származik, azt feltételezik, hogy Beszterce vidékéről. A tárgyak közül a legtöbb vagy a második világháború ideje alatt került külföldre, vagy a ’70-80-as években, a szász exodus idején – mondta Soós Zoltán.
A cibóriummal kapcsolatban az igazgató a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, kevés ilyen műtárgyat őriznek Romániában, tudomása szerint a Nemzeti Múzeumban, Nagyszebenben a Bruckenthalban és esetleg Kolozsváron.
A múzeum szakemberei egy évvel ezelőtt értesültek arról, hogy egy németországi aukciós ház erdélyi műtárgyakat bocsát árverésre. A megyei önkormányzat tavaly év végén 60 ezer eurót szánt a költségvetéséből erre a célra, így 33 Erdélyből származó ritkaságot sikerült megvásárolniuk. A műtárgyakra vonatkozó szakmai dokumentációt online kapták kézhez, majd a szakértők döntése alapján választották ki azokat, amelyeket a legfontosabbaknak tartottak és már meg is érkeztek Marosvásárhelyre.
A tervezett kiállításon az utóbbi öt-hat évben beszerzett műkincseket, valamint a régészeti ásatások leleteit láthatja a nagyközönség, valamint egy katalógust is készítenek.
Enyhén gyengült szerdán a lej az euróhoz képest, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben erősödött. Az arany grammonkénti ára is emelkedett.
Többéves előkészítő munka után mutatták be Hargita megyében a Myrmidone (Narancslepke) kezdeményezést. Az új minősítési rendszer a helyi termelőkre, a térségi gasztronómiára és a fenntartható turizmusra épít.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
szóljon hozzá!