
33 darab, 15. és 19. századokból származó értékes tárggyal gazdagodott a Maros megyei múzeum
Megérkeztek Marosvásárhelyre azok a műtárgyak, amelyeket a Maros Megyei Múzeum online árverésen vásárolt meg februárban. Soós Zoltán múzeumigazgató úgy véli, ez csak a kezdete az erdélyi nemzeti kulturális örökség visszaszerzésének.
2017. március 15., 14:142017. március 15., 14:14
Egy-két hónapon belül a nagyközönség is megtekintheti ezeket a műtárgyakat, illetve mindazt, amit az utóbbi öt-hat évben vásároltak a Maros megyei önkormányzat anyagi támogatásával. A szervezendő kiállításon többek között látható lesz a 15. századból fennmaradt cibórium, a gyűjtemény egyik legértékesebb és legritkább darabja, amelyért 22 ezer eurót fizettek. A római katolikus egyház által a középkorban használt ostyatartóról pontosan még nem tudják, hogy honnan származik, azt feltételezik, hogy Beszterce vidékéről. A tárgyak közül a legtöbb vagy a második világháború ideje alatt került külföldre, vagy a ’70-80-as években, a szász exodus idején – mondta Soós Zoltán.
A cibóriummal kapcsolatban az igazgató a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, kevés ilyen műtárgyat őriznek Romániában, tudomása szerint a Nemzeti Múzeumban, Nagyszebenben a Bruckenthalban és esetleg Kolozsváron.
A múzeum szakemberei egy évvel ezelőtt értesültek arról, hogy egy németországi aukciós ház erdélyi műtárgyakat bocsát árverésre. A megyei önkormányzat tavaly év végén 60 ezer eurót szánt a költségvetéséből erre a célra, így 33 Erdélyből származó ritkaságot sikerült megvásárolniuk. A műtárgyakra vonatkozó szakmai dokumentációt online kapták kézhez, majd a szakértők döntése alapján választották ki azokat, amelyeket a legfontosabbaknak tartottak és már meg is érkeztek Marosvásárhelyre.
A tervezett kiállításon az utóbbi öt-hat évben beszerzett műkincseket, valamint a régészeti ásatások leleteit láthatja a nagyközönség, valamint egy katalógust is készítenek.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
szóljon hozzá!