Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:01

Háromgólos hátrányból fordítottak az Ágyúsok a Steaua vendégeként

21:00

Szerencsejáték: Segesváron teljes tiltás, Marosvásárhelyen helyszínváltozás

20:53

Megvan az első gyergyói siker az Erste Ligában

20:51

Máris találkozott Nicușor Dan António Guterresszel, az ENSZ főtitkárával

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Bérpótlékot kapnak a városháza alkalmazottai a számítógépes sugárzás miatt

A Csíki plázáéhoz hasonló emeletes parkolót terveznek Csíkszeredában

Több mint 30 ezer lej értékben bírságoltak egy rendőrségi akció alkalmával Csíkszeredában

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Újra kötelezővé tennék az iskolai egyenruhát

Rettegnek a medvétől Zeteváralján – nem úgy néz ki, hogy lesz megoldás

A pusztítás helyszíne. Egyenként elhordta és a közelben elásta a tyúkokat a medve

Fotó: Pál Árpád

Majdhogynem saját háza foglyává vált egy zeteváraljai család a portájukra rendszeresen bejáró bocsos anyamedve miatt, amely egy kivételével az összes szárnyasukat elpusztította már az elmúlt időszakban. A területen illetékes vadásztársulat vezetője szerint egyre gyakoribbak a hasonló esetek, és a helyzet súlyosbodását vetíti előre az, hogy egy éve egyáltalán nem vadászható a medve az országban.

Széchely István

2017. május 17., 12:102017. május 17., 12:10

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Nem sok nyugodt éjszakája volt április vége óta a zeteváraljai Lukács Dórának, aki a település szélén, az erdő alatt található családi házukban neveli három gyermekét. Férje kamionsofőrként külföldet járva teremti meg a család fenntartásához szükséges anyagiakat, a gyereket az anya viszi iskolába és onnan haza is, kocsival. Korábban gyalog jártak a gyerekek,

de már a kapun sem meri kiengedni őket, este nyolc után pedig a házból sem mennek ki, ugyanis sötétedés után mindennapos „vendég” udvarukon egy bocsos anyamedve.

Fotó: Pál Árpád

Először április 28-án merészkedett be a portára, Lukács Dóra szerint előbb csimaszok után ásott a kertben, majd felfedezte az elkerített tyúkketrecet, feltépte a dróthálót, és egy kivételével megölte az összes tyúkot. Nem sok maradt a ketrecből sem, azóta teljesen szétbontották, mert összerakni már nem lehet.

Hatástalan a kutya, és a riasztólövések is

A család kaukázusi juhászkutyája hörögve ugat a kennelben, amit félelmében majdnem szétrágott, amikor a medve a tyúkólban garázdálkodott. Mostanában kiengedik esténként, de a medvét nem zavarja az eb, valamelyik este is látta az ablakból, hogy megpróbál bejutni a kertbe, pedig szabadon volt a házőrző – meséli Dóra.

Az elpusztított húsz tyúkot egyenként elvitte a medve, majd elásta az erdei út túloldalán egy fa tövében, és mindennap visszatért lakmározni zsákmányából. Az egyetlen megmaradt tyúk is csak egy nappal élte túl a többit, azt is elvitte a medve.

A nagyvad garázdálkodását követő három napon át vadőrök várták a helyszínen a medvét, és egy alkalommal, amikor megjelent, puskával riasztólövéseket adott le a vadász, de az anya szerint ez is csak kíváncsivá tette az állatot, nem menekült el. „Én még nappal is félek, pedig eléggé mondják, hogy nem jön be a házba. A gyerekek is félnek, a fiam sokat biciklizett, de azóta nem ül rá” – mondja a nő az udvaron hagyott kerékpárt mutatva. A család nyugodt környezetet remélt, amikor tíz éve beköltözött az erdő aljában álló kertes házba, de az utóbbi időben az állandó nyugtalanság jellemzi életüket.

Fotó: Pál Árpád

A medvét ugyan néhány napja már nem látták, de továbbra is félnek, ugyanis tudomásuk szerint nem szállították el, ahogyan a vadőrök ígérték.

Május elején azt mondták, hogy másnap délután jönnek és elviszik, de csak a medve jött

– mondja félig viccesen Lukács Dóra, de hozzáfűzi, felhívták a figyelmét, hogy negyvenezer eurós kártérítéssel és hét év börtönnel kell számolni, ha a medvével történik valami...

Csak idő kérdése

Az emberélet viszont semmit nem ér, semmiféle kártérítést nem ad az állam, ha a medve megöl valakit – ezt már Benke József, a területen illetékes „Zeteleka és társai” Vadász és Horgász Társulat igazgatója mondja, aki szerint

annyira megnőtt a vadkárok száma, hogy el sem jutnak minden helyszínre elvégezni a kárfelmérést.

Fotó: Pál Árpád

Ismeri a zeteváraljai esetet, és mint mondja, ahogy tudják, próbálják segíteni az asszonyt, de nem sokat tehetnek. A kár másnapján e-mailt és ajánlott levelet is küldött a minisztériumnak,

kérve, hogy az ilyenkor szokásos eljárást alkalmazva kábítsák el és szállítsák át a medvét más élőhelyre, de még választ sem kapott levelére.

Úgy véli, csak idő kérdése, hogy a nagyvad visszatérjen Zeteváraljára, ugyanis megtapasztalta, hogy ott talál élelmet. Benke idén már öt hasonló eset miatt intézett kérést a szaktárcához, és tavaly is küldött áttelepítési kéréseket, de egyre sem kapott jóváhagyást.

Fotó: Pál Árpád

Egyre több a medve

Korábban, a kilövési keretüket felhasználva kilőhették a problémás egyedeket, de egy éve országszerte tilos medvére vadászni, és Benke József szerint ez a jövőben még nagyobb problémákat fog eredményezni. Ugyanis a szakemberek egy része szerint már a kilövési kvóták eltörlése előtt is túlszaporulat jellemezte a medvepopulációt Hargita megyében.

Az éves kilövési keret országosan nagyjából ötszáz egyedre szólt, és ha egy-egy utódot számolunk mindegyikre, már ezer medvével van több az erdőkben az elmúlt évhez képest

– magyarázta a szakember. Benke szerint előbb-utóbb emberáldozatokhoz vezet az áldatlan helyzet, példaként fel is sorolja a Hargita és Kovászna megyében egy hét alatt történt ember elleni medvetámadásokat, szám szerint ötöt. Ez már nem egy akut, hanem krónikus állapot – jellemezte a helyzetet a vadásztársulat vezetője.

Áttelepítés

A vonatkozó szabályozás értelmében a károkozó medvét, amelynek áttelepítésére jóváhagyást ad a minisztérium, élőhelyétől legalább száz kilométeres távolságra kell szállítani. Hargita megyében minden évben van néhány egyed, amelyet át kell vagy kellene telepíteni. Ilyenkor „befogadót” keresnek a problémás medvének, azaz annak a vadásztársulatnak is bele kell egyeznie az áttelepítésbe, amelynek területén szabadon engednék a vadat – tájékoztatott az eljárásról Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője, aki szerint az engedélykérés miatt nem szokott problémákba ütközni az áttelepítés, de nem is jelent százszázalékos megoldást a jövőbeni károk megelőzése szempontjából. A nyakörvvel ellátott egyedek között volt már olyan, amely három hónapig jól megvolt új élőhelyén, aztán szinte nyílegyenesen visszatért oda, ahonnan áttelepítették – számolt be a tapasztalatokról a szakember.