Rettegnek a medvétől Zeteváralján – nem úgy néz ki, hogy lesz megoldás

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:47

Nehéz lesz választani, annyi meccs lesz – a szombati sportműsor a képernyőn

10:32

A holokauszt emléknapja arra figyelmeztet, hogy mit képes tenni egyik ember a másikkal

09:08

Egyedül a japán tábornoknak nem jött be a székely alapfogás

23:33

Hosszabbításban gyűrték le az olaszokat a magyar jégkorongozók

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikoptert kértek a szombat délutáni baleset helyszínére

A májusi tornádó hatvan birkát is az égbe ragadhat

Villanyoszlopnak és fának ütközött, majd felborult a 19 éves fiatal által vezetett autó – ketten életüket vesztették

Szobor állít emléket Hazug Pistának Gyergyóalfaluban

Belerohant az előtte haladó autóba

Újra ismertetik a Borbolyék elleni vádakat

Bemutatta a Székelyudvarhelyért Párt tanácsosjelöltjeit Gálfi Árpád

Iktatta jelölési dokumentációját Korodi Attila és csapata

Földcsuszamlások miatt leállnak az aszfaltozással Siklód és Etéd között

Vadászaton sült el a fegyver, egy 44 éves férfi életét vesztette

Rettegnek a medvétől Zeteváralján – nem úgy néz ki, hogy lesz megoldás

A pusztítás helyszíne. Egyenként elhordta és a közelben elásta a tyúkokat a medve

Fotó: Pál Árpád

Majdhogynem saját háza foglyává vált egy zeteváraljai család a portájukra rendszeresen bejáró bocsos anyamedve miatt, amely egy kivételével az összes szárnyasukat elpusztította már az elmúlt időszakban. A területen illetékes vadásztársulat vezetője szerint egyre gyakoribbak a hasonló esetek, és a helyzet súlyosbodását vetíti előre az, hogy egy éve egyáltalán nem vadászható a medve az országban.

Széchely István

2017. május 17., 12:102017. május 17., 12:10

Nem sok nyugodt éjszakája volt április vége óta a zeteváraljai Lukács Dórának, aki a település szélén, az erdő alatt található családi házukban neveli három gyermekét. Férje kamionsofőrként külföldet járva teremti meg a család fenntartásához szükséges anyagiakat, a gyereket az anya viszi iskolába és onnan haza is, kocsival. Korábban gyalog jártak a gyerekek,

de már a kapun sem meri kiengedni őket, este nyolc után pedig a házból sem mennek ki, ugyanis sötétedés után mindennapos „vendég” udvarukon egy bocsos anyamedve.

Fotó: Pál Árpád

Először április 28-án merészkedett be a portára, Lukács Dóra szerint előbb csimaszok után ásott a kertben, majd felfedezte az elkerített tyúkketrecet, feltépte a dróthálót, és egy kivételével megölte az összes tyúkot. Nem sok maradt a ketrecből sem, azóta teljesen szétbontották, mert összerakni már nem lehet.

Hatástalan a kutya, és a riasztólövések is

A család kaukázusi juhászkutyája hörögve ugat a kennelben, amit félelmében majdnem szétrágott, amikor a medve a tyúkólban garázdálkodott. Mostanában kiengedik esténként, de a medvét nem zavarja az eb, valamelyik este is látta az ablakból, hogy megpróbál bejutni a kertbe, pedig szabadon volt a házőrző – meséli Dóra.

Az elpusztított húsz tyúkot egyenként elvitte a medve, majd elásta az erdei út túloldalán egy fa tövében, és mindennap visszatért lakmározni zsákmányából. Az egyetlen megmaradt tyúk is csak egy nappal élte túl a többit, azt is elvitte a medve.

A nagyvad garázdálkodását követő három napon át vadőrök várták a helyszínen a medvét, és egy alkalommal, amikor megjelent, puskával riasztólövéseket adott le a vadász, de az anya szerint ez is csak kíváncsivá tette az állatot, nem menekült el. „Én még nappal is félek, pedig eléggé mondják, hogy nem jön be a házba. A gyerekek is félnek, a fiam sokat biciklizett, de azóta nem ül rá” – mondja a nő az udvaron hagyott kerékpárt mutatva. A család nyugodt környezetet remélt, amikor tíz éve beköltözött az erdő aljában álló kertes házba, de az utóbbi időben az állandó nyugtalanság jellemzi életüket.

Fotó: Pál Árpád

A medvét ugyan néhány napja már nem látták, de továbbra is félnek, ugyanis tudomásuk szerint nem szállították el, ahogyan a vadőrök ígérték.

Május elején azt mondták, hogy másnap délután jönnek és elviszik, de csak a medve jött

– mondja félig viccesen Lukács Dóra, de hozzáfűzi, felhívták a figyelmét, hogy negyvenezer eurós kártérítéssel és hét év börtönnel kell számolni, ha a medvével történik valami...

Csak idő kérdése

Az emberélet viszont semmit nem ér, semmiféle kártérítést nem ad az állam, ha a medve megöl valakit – ezt már Benke József, a területen illetékes „Zeteleka és társai” Vadász és Horgász Társulat igazgatója mondja, aki szerint

annyira megnőtt a vadkárok száma, hogy el sem jutnak minden helyszínre elvégezni a kárfelmérést.

Fotó: Pál Árpád

Ismeri a zeteváraljai esetet, és mint mondja, ahogy tudják, próbálják segíteni az asszonyt, de nem sokat tehetnek. A kár másnapján e-mailt és ajánlott levelet is küldött a minisztériumnak,

kérve, hogy az ilyenkor szokásos eljárást alkalmazva kábítsák el és szállítsák át a medvét más élőhelyre, de még választ sem kapott levelére.

Úgy véli, csak idő kérdése, hogy a nagyvad visszatérjen Zeteváraljára, ugyanis megtapasztalta, hogy ott talál élelmet. Benke idén már öt hasonló eset miatt intézett kérést a szaktárcához, és tavaly is küldött áttelepítési kéréseket, de egyre sem kapott jóváhagyást.

Fotó: Pál Árpád

Egyre több a medve

Korábban, a kilövési keretüket felhasználva kilőhették a problémás egyedeket, de egy éve országszerte tilos medvére vadászni, és Benke József szerint ez a jövőben még nagyobb problémákat fog eredményezni. Ugyanis a szakemberek egy része szerint már a kilövési kvóták eltörlése előtt is túlszaporulat jellemezte a medvepopulációt Hargita megyében.

Az éves kilövési keret országosan nagyjából ötszáz egyedre szólt, és ha egy-egy utódot számolunk mindegyikre, már ezer medvével van több az erdőkben az elmúlt évhez képest

– magyarázta a szakember. Benke szerint előbb-utóbb emberáldozatokhoz vezet az áldatlan helyzet, példaként fel is sorolja a Hargita és Kovászna megyében egy hét alatt történt ember elleni medvetámadásokat, szám szerint ötöt. Ez már nem egy akut, hanem krónikus állapot – jellemezte a helyzetet a vadásztársulat vezetője.

Áttelepítés

A vonatkozó szabályozás értelmében a károkozó medvét, amelynek áttelepítésére jóváhagyást ad a minisztérium, élőhelyétől legalább száz kilométeres távolságra kell szállítani. Hargita megyében minden évben van néhány egyed, amelyet át kell vagy kellene telepíteni. Ilyenkor „befogadót” keresnek a problémás medvének, azaz annak a vadásztársulatnak is bele kell egyeznie az áttelepítésbe, amelynek területén szabadon engednék a vadat – tájékoztatott az eljárásról Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője, aki szerint az engedélykérés miatt nem szokott problémákba ütközni az áttelepítés, de nem is jelent százszázalékos megoldást a jövőbeni károk megelőzése szempontjából. A nyakörvvel ellátott egyedek között volt már olyan, amely három hónapig jól megvolt új élőhelyén, aztán szinte nyílegyenesen visszatért oda, ahonnan áttelepítették – számolt be a tapasztalatokról a szakember.

medve Udvarhelyszék