
Az elmaradt bérkülönbözet első két részletét már megkapta az érintettek egy része, mások még az első utalást várják. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Valószínűleg nem kapják meg öt évnél hamarabb az elmaradt béremeléseket az oktatási rendszerben dolgozók: az erre vonatkozó indítványt elutasították a szenátusi szakbizottságok. Azok, akiknek a nevében a tanügyi szakszervezet peres úton érte el az elmaradt juttatások kifizetését, a közelmúltban megkapták a 2021-es, illetve 2022-es esztendőre járó összegeket, ezeknek az összértéke Hargita megyében meghaladja a kétmillió lejt.
2022. május 09., 12:192022. május 09., 12:19
Az oktatási rendszerben dolgozó didaktikai és kisegítő didaktikai személyzetnek a 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. közti időszakra járó bérkülönbözeteinek a kifizetését egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet írja elő. Ennek értelmében
idén 5 százalékot,
2023-ban további 10-et,
2024-ben és 2025-ben 25–25 százalékot,
a legnagyobb részt, 35 százalékot pedig az ötödik évben, 2026-ban.
A rendelettervezetet azt követően dolgozta ki a kormány, hogy a tanügyi szakszervezet számos alkalmazott esetében peres úton érte el az elmaradások kifizetését, ez pedig több pénzébe kerül az államnak, ugyanis büntetőkamatokat is kell fizessen bérkülönbözetekre. Az elmaradás első, 5 százalékos részletét három hónapon belül utalják ki az érintetteknek.
A törlesztés felgyorsítására tett módosító indítványt három USR-s szenátor múlt héten nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy már öt év telt el azóta, hogy az állam nem alkalmazza a vonatkozó törvényt – amely miatt felgyűlt az elmaradás –, mégis további öt évet kellene várjanak az oktatásban dolgozók, hogy teljes egészében megkapják a bérkülönbözeteket. A módosító indítvány kezdeményezői
A javaslatot azonban kedden elutasította a szenátus munkaügyi bizottsága, szerdán pedig az oktatási szakbizottság is, így
A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet azon része, akiknek a nevében pert nyert a tanügyi szakszervezet, a közelmúltban már megkapták a bérkülönbözet első két részletét. Hargita megyében ez az összeg meghaladja a kétmillió lejt.
Amint arról Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelős érdeklődésünkre tájékoztatott, a 2021-es évre járó 5 százalékos, illetve a 2022-es évre járó 10 százalékos részletet utalta ki az intézmény a jogosultaknak. Erre a két részletre a tanfelügyelőség 2 270 235 lejt kért és ennyit is kapott – közölte a főtanfelügyelő. Azt nem tudta megmondani, hogy a megyében összesen hány tanügyi alkalmazott kapta meg a bérkülönbözet első két részletét.
Azt már Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei területi képviselője is megerősítette lapunknak, hogy
ugyanis amellett, hogy ők korábban kapják meg az első részleteket, nagyobb összegeket is kapna, ugyanis esetükben büntetőkamatot is köteles fizetni az elmaradásokra az állam.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
szóljon hozzá!