
Az elmaradt bérkülönbözet első két részletét már megkapta az érintettek egy része, mások még az első utalást várják. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Valószínűleg nem kapják meg öt évnél hamarabb az elmaradt béremeléseket az oktatási rendszerben dolgozók: az erre vonatkozó indítványt elutasították a szenátusi szakbizottságok. Azok, akiknek a nevében a tanügyi szakszervezet peres úton érte el az elmaradt juttatások kifizetését, a közelmúltban megkapták a 2021-es, illetve 2022-es esztendőre járó összegeket, ezeknek az összértéke Hargita megyében meghaladja a kétmillió lejt.
2022. május 09., 12:192022. május 09., 12:19
Az oktatási rendszerben dolgozó didaktikai és kisegítő didaktikai személyzetnek a 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. közti időszakra járó bérkülönbözeteinek a kifizetését egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet írja elő. Ennek értelmében
idén 5 százalékot,
2023-ban további 10-et,
2024-ben és 2025-ben 25–25 százalékot,
a legnagyobb részt, 35 százalékot pedig az ötödik évben, 2026-ban.
A rendelettervezetet azt követően dolgozta ki a kormány, hogy a tanügyi szakszervezet számos alkalmazott esetében peres úton érte el az elmaradások kifizetését, ez pedig több pénzébe kerül az államnak, ugyanis büntetőkamatokat is kell fizessen bérkülönbözetekre. Az elmaradás első, 5 százalékos részletét három hónapon belül utalják ki az érintetteknek.
A törlesztés felgyorsítására tett módosító indítványt három USR-s szenátor múlt héten nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy már öt év telt el azóta, hogy az állam nem alkalmazza a vonatkozó törvényt – amely miatt felgyűlt az elmaradás –, mégis további öt évet kellene várjanak az oktatásban dolgozók, hogy teljes egészében megkapják a bérkülönbözeteket. A módosító indítvány kezdeményezői
A javaslatot azonban kedden elutasította a szenátus munkaügyi bizottsága, szerdán pedig az oktatási szakbizottság is, így
A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet azon része, akiknek a nevében pert nyert a tanügyi szakszervezet, a közelmúltban már megkapták a bérkülönbözet első két részletét. Hargita megyében ez az összeg meghaladja a kétmillió lejt.
Amint arról Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelős érdeklődésünkre tájékoztatott, a 2021-es évre járó 5 százalékos, illetve a 2022-es évre járó 10 százalékos részletet utalta ki az intézmény a jogosultaknak. Erre a két részletre a tanfelügyelőség 2 270 235 lejt kért és ennyit is kapott – közölte a főtanfelügyelő. Azt nem tudta megmondani, hogy a megyében összesen hány tanügyi alkalmazott kapta meg a bérkülönbözet első két részletét.
Azt már Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei területi képviselője is megerősítette lapunknak, hogy
ugyanis amellett, hogy ők korábban kapják meg az első részleteket, nagyobb összegeket is kapna, ugyanis esetükben büntetőkamatot is köteles fizetni az elmaradásokra az állam.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!