
Az elmaradt bérkülönbözet első két részletét már megkapta az érintettek egy része, mások még az első utalást várják. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Valószínűleg nem kapják meg öt évnél hamarabb az elmaradt béremeléseket az oktatási rendszerben dolgozók: az erre vonatkozó indítványt elutasították a szenátusi szakbizottságok. Azok, akiknek a nevében a tanügyi szakszervezet peres úton érte el az elmaradt juttatások kifizetését, a közelmúltban megkapták a 2021-es, illetve 2022-es esztendőre járó összegeket, ezeknek az összértéke Hargita megyében meghaladja a kétmillió lejt.
2022. május 09., 12:192022. május 09., 12:19
Az oktatási rendszerben dolgozó didaktikai és kisegítő didaktikai személyzetnek a 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. közti időszakra járó bérkülönbözeteinek a kifizetését egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet írja elő. Ennek értelmében
idén 5 százalékot,
2023-ban további 10-et,
2024-ben és 2025-ben 25–25 százalékot,
a legnagyobb részt, 35 százalékot pedig az ötödik évben, 2026-ban.
A rendelettervezetet azt követően dolgozta ki a kormány, hogy a tanügyi szakszervezet számos alkalmazott esetében peres úton érte el az elmaradások kifizetését, ez pedig több pénzébe kerül az államnak, ugyanis büntetőkamatokat is kell fizessen bérkülönbözetekre. Az elmaradás első, 5 százalékos részletét három hónapon belül utalják ki az érintetteknek.
A törlesztés felgyorsítására tett módosító indítványt három USR-s szenátor múlt héten nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy már öt év telt el azóta, hogy az állam nem alkalmazza a vonatkozó törvényt – amely miatt felgyűlt az elmaradás –, mégis további öt évet kellene várjanak az oktatásban dolgozók, hogy teljes egészében megkapják a bérkülönbözeteket. A módosító indítvány kezdeményezői
A javaslatot azonban kedden elutasította a szenátus munkaügyi bizottsága, szerdán pedig az oktatási szakbizottság is, így
A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet azon része, akiknek a nevében pert nyert a tanügyi szakszervezet, a közelmúltban már megkapták a bérkülönbözet első két részletét. Hargita megyében ez az összeg meghaladja a kétmillió lejt.
Amint arról Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelős érdeklődésünkre tájékoztatott, a 2021-es évre járó 5 százalékos, illetve a 2022-es évre járó 10 százalékos részletet utalta ki az intézmény a jogosultaknak. Erre a két részletre a tanfelügyelőség 2 270 235 lejt kért és ennyit is kapott – közölte a főtanfelügyelő. Azt nem tudta megmondani, hogy a megyében összesen hány tanügyi alkalmazott kapta meg a bérkülönbözet első két részletét.
Azt már Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei területi képviselője is megerősítette lapunknak, hogy
ugyanis amellett, hogy ők korábban kapják meg az első részleteket, nagyobb összegeket is kapna, ugyanis esetükben büntetőkamatot is köteles fizetni az elmaradásokra az állam.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!