Fotó: Boda L. Gergely
Az utolsó simításokat végzik a szakemberek azon a projekten, amelynek célja támogatást szerezni a vidrátszegi repülőtér kifutópályájának meghosszabbítására. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi le/felszálló pálya nem elégséges ahhoz, hogy nagyobb gépeket fogadjon az intézmény.
2010. november 04., 15:092010. november 04., 15:09
2010. november 04., 17:292010. november 04., 17:29
Fotó: Boda L. Gergely
A Transilvania légikikötő vezetősége a Szektoriális Operatív Program (POS) közlekedésre vonatkozó kategóriájában pályázik európai pénzalapokra, hogy 3600 méteresre bővítse kifutópályáját. Az intézmény igazgatója, Petru Ştefan Runcan szerint a tervezet elkészül addig, amíg megnyitják a pályázatot – remélhetőleg év végéig, ez ugyanis a közlekedési minisztériumtól függ.
A jövő: multimodális platform
„A marosvásárhelyi és a kolozsvári repülőtér közösen pályázik ezekre az alapokra. Összesen 40 millió euróra számítunk, ebből bővítenénk a kifutópályát, így megfelelnénk a civil légiközlekedés világszintű, zajra, környezetre, minőségre, szolgáltatásra vonatkozó elvárásainak” – ismertette az igazgató. Hozzátette, elsődleges céljuk, hogy a már elkészített projekteket minél hamarabb benyújtsák. Ezek a reptér infrastruktúrájának fejlesztésére, a multimodális platform megépítésére vonatkoznak, amelyek hatással lesznek a teljes régió gazdasági fellendülésére. A multimodális platformok megépítését az Európa Tanács is támogatja, ezáltal ugyanis összekapcsolják a légi-, a vasúti és a közúti szállítást, közlekedést.
Fotó: Boda L. Gergely
A gazdaság motorja
Ştefan Petru Runcan szerint a marosvásárhelyi légikikötőnek az a nagy előnye az ország többi repterével szemben, hogy földrajzilag jó helyen található – az ország közepén – és bővíthető, mivel rendelkezésre áll terület, ez pedig azt jelenti, hogy az intézményt nem érintik az Európai Unió zajszennyezésre vonatkozó szabályozásai.
Mircea Simionescu professzor, aki részt vett a reptér fejlesztésének szociális-gazdasági hatástanulmányának az elkészítésében elmondta, a terv életképes, hatékony és nagy gazdasági előrelépést eredményezhet. Szerinte a beruházást követő 5 év alatt közvetve és közvetlenül 1170 új munkahelyet teremtenek, több mint 1,4 millió utast vonzanak a térségbe és 162 millió eurós bevételt érnek el.
Robbanás történt kedden délután a román hadsereg Ilfov megyei tüzérségi laboratóriumában; a detonációban egy civil alkalmazott életét vesztette.
„Egyedül Crin Antonescu államfőjelölt képes arra, hogy legyőzze a szélsőséges George Simion jelöltet az államelnök-választáson” – húzta alá kampányzáró keddi sajtótájékoztatóján Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Tizenhatezer dokumentum jogszerűségét vizsgálta meg Kovászna Megye Prefektusi Hivatala az elmúlt esztendőben. Ezek közül 272 dokumentumban fedeztek fel kifogásolnivalót a jogászok, 99 esetben pedig a bíróságnak kell döntenie.
A Gheorghe Ionescu-Șișești agrártudományi és erdészeti akadémia (ASAS) kedden közölte, hogy elhunyt az intézmény elnöke, Valeriu Tabără volt mezőgazdasági miniszter.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, az önkormányzat határozata alapján 2023-ban kezdte meg a közterülten gazdátlanul hagyott járművek elszállítását. Tavaly összesen 26 gépkocsi jutott erre a sorsra, idén folytatják az akciót, már négynél tartanak.
Év eleje óta 1,06 milliárd italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRo vállalat pedig 83 ezer tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
A pénzügyminisztérium május 9-én újabb kötvényeket bocsát ki a Fidelis program keretében, amelyben a véradók kedvezményes feltételek mellett juthatnak hozzá az államkötvényekhez – jelentette be kedden a tárca.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték azt a 19 éves lányt, aki elvitt a bákói megyei kórház szülészeti osztályáról egy újszülöttet – közölte kedden Gabriel Dumitrache, a Bákó megyei rendőrség szóvivője.
Áramszünetre kell számítani Gyergyószentmiklóson több utcában is kedden – értesít a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
A szövegértést és az elvont gondolkodást is mérik a PISA-teszten, amelyen Románia rendszerint átlag alatt teljesít. A hazai magyar diákok eredményei viszont régi mítoszt döntöttek meg, és idén ismét külön reprezentatív almintán mérik fel őket.